eur:
411.36
usd:
392.46
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
A Maxar Technologies által közreadott műholdfelvétel égő épületekről a fehérorosz határ közelében fekvő ukrajnai Csernyihiv egyik lakónegyedében 2022. március 16-án. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/AP/Maxar Technologies

Tálas Péter: Sokkal több hiba van ebben a történetben, mint az oroszok állítják

A NATO-tagállamok egyetértettek abban, hogy a szervezet nem telepít csapatokat vagy légi eszközöket Ukrajnába, viszont katonai jelenlétének jelentős megerősítésére készül a szövetség keleti szárnyán – jelentette ki Jens Stoltenberg főtitkár szerdán Brüsszelben. Mások mellett erről a bejelentésről is kérdeztük Tálas Pétert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetőjét.

A NATO-főtitkár szerdai bejelentése nyomán Tálas Péter szerint a jelenleginél is több katonát, illetve eszközt fogunk látni a keleti térségben – akár NATO-formában, akár úgy, hogy az érintett országok a saját haderejüket afelé fogják formálni, ahogyan azt a háború vagy a fenyegetés diktálja. „Tehát lesz egy közös csapatépítés, valamint a helyi haderőreformok is módosulni fognak” – vélekedett a szakértő.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetője szerint Jens Stoltenberg szavai a keleti szárnyon élő NATO-tagoknak – például Magyarországnak –, valamint Oroszországnak egyaránt üzenetértékű. Ahhoz ugyanis, hogy Oroszország stratégiai vereséget szenvedjen, el kell rettenteni attól, hogy háborúzzon és ezzel próbálja meg átírni a status quót – magyarázta Tálas Péter. Emlékeztetett arra is, hogy a NATO a saját területének a biztonságáért felel az ötös cikkelyt érvényesítésével. „Emellett természetesen Joe Biden, és általában a NATO bejelentése arra is vonatkozik, hogy – a háború vállalásán kívül – továbbra is maximálisan támogatják a megtámadott Ukrajnát” – fogalmazott.

Közben Vlagyimir Putyin az orosz állami televízióban arról beszélt, hogy sikeresnek tartja az Ukrajnában zajló – orosz megfogalmazás szerint – „különleges katonai műveletet”, és szerinte minden a terv szerint halad, illetve arról is, hogy nem céljuk Ukrajna megszállása. Tálas Péter szerint ez egy, az orosz közvélemény megnyugtatását célzó nyilatkozat lehetett, ő pedig

„sokkal több hibát lát ebben a történetben”.

Megítélése szerint az oroszok legfeljebb 8-9 napos háború készültek, ami most már 3 hete zajlik, miközben se katonai, se politikai értelemben nincs egyelőre olyan eredmény, amit Moszkva sikerként kommunikálhatna.

Tálas Péter emlékeztetett: katonai értelemben eddig csak egy nagyvárost, Herszont sikerült elfoglalniuk, viszont nem sikerült megvalósítaniuk a Krím és a szakadár köztársaságok közötti földsáv biztosítását, ami egyébként a „legvilágosabb” tervnek tűnik, miután Mariupol még mindig tartja magát. A szakértő szerint a keleti és északi fronton sokkal inkább improvizációnak tűnik az orosz katonai mozgás, ezért a szakértő szerint

az oroszok láthatóan nem bírnak logisztikailag a három – déli, keleti és északi – fronttal.

Visszakanyarodva a politikai eredményekre: Tálas Péter elmondása szerint – állítólag – van egy 15 pontos terv Ukrajnát illetően, de ezzel kapcsolatban sok a megválaszolatlan kérdés. Köztük Ukrajna jövőbeni semlegességét illetően, hogy azt például több nagyhatalom, vagy Oroszország egyedüliként szavatolja-e majd? Nem tudni azt sem, hogy mi lesz a vitatott és elfoglalt területek sorsa. „Tehát számos olyan kérdés van, ami nagyon nagy bizonytalanságot ad, miközben egyébként még zajlik a háború” – zárta gondolatait a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetője.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, a távközlési szektor cégei, a feldolgozóipari gyártók (bioetanol, keményítő, napraforgóolaj), valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×