Infostart.hu
eur:
367
usd:
327.91
bux:
142258.28
2026. október 7. szerda Amália
A sugárveszélyre figyelmeztető jelet formázzák meg mécsesekből megemlékezők az atomkatasztrófa után a sugárszennyezett területen dolgozó likvidátorok, azaz a nukleáris baleset utáni mentesítő munkálatokban részt vett csernobili áldozatok emlékművénél a Kijevtől 190 kilométerre északra fekvő Szlavuticsban 2020. április 26-án hajnalban, a csernobili atomerőmű katasztrófájának 34. évfordulóján. A csernobili atomerőmű negyedik blokkjában 1986. április 26-án történt detonáció a világ eddigi legsúlyosabb nukleáris balesete volt.
Nyitókép: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Csernobil: egyre jobban aggódik az atomenergia-ügynökség

Az egykori ukrán atomerőmű, Csernobil egyre inkább elszigetelődik a külvilágtól, mióta az orosz egységek elfoglalták – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ).

A tájékoztatás szerint a létesítmény mintegy 210 technikusa és helyi biztonsági személyzete csaknem két hete folyamatosan szolgálatban van az atomerőműben, mert az orosz irányítás alatt nem történt műszakváltás. Van vizük és élelmük, de a helyzetük egyre romlik.

Ráadásul a NAÜ már nincs kapcsolatban a létesítmény megfigyelő berendezéseivel, amelyek biztosítják, hogy minden nukleáris anyag a helyén van Csernobilban.

"Mélységesen aggaszt a csernobili atomerőmű személyzetének nehéz és stresszes helyzete, valamint az ezzel járó potenciális kockázatok a nukleáris biztonságra nézve"

– mondta Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója.

Csernobilban, az 1986-os, a világot megrázó leolvadás helyszínén még mindig tárolnak radioaktív hulladékot.

A bécsi bejelentéssel egy időben a genfi székhelyű Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) úgy döntött, hogy az ukrajnai invázió miatt további értesítésig felfüggeszti Oroszország megfigyelői státusát.

A CERN 23 nemzetet tömörítő tanácsa kedden külön erre a célra összehívott ülésén hozta meg a döntést.

"A CERN további intézkedésig nem kezd új együttműködést Oroszországgal és orosz intézményekkel" – jelentette be a szervezet. A tanács mindazonáltal támogatásáról biztosította az orosz tudósokat, akik elítélték az ukrajnai orosz háborút.

A CERN-nek a 23 tagállamon kívül társult tagjai is vannak, ebbe a csoportba tartozik Ukrajna is. A társult tagok tagdíjat fizetnek, részben használhatják a CERN infrastruktúráját és képviseltetik magukat a bizottságokban, de szavazati joggal nem rendelkeznek.

A társult tagok egy szinttel vannak az olyan országok alatt, mint Oroszország, az Egyesült Államok és Japán, amelyek megfigyelői státust élveznek, ami lehetővé teszi számukra a CERN-nel való tudományos együttműködést.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: a Duna már alig hoz vizet, a fenékküszöb tartja életben a paksi erőmű vízellátását

Szakértő: a Duna már alig hoz vizet, a fenékküszöb tartja életben a paksi erőmű vízellátását

A Duna rendkívül alacsony vízszintje ellenére, a még épülő fenékküszöbnek köszönhetően, nem fenyegeti leállás a Paksi Atomerőművet. A visszaduzzasztásnak köszönhetően fél méterrel magasabb a vízszint, mint amennyit a jelenlegi vízhozam biztosíthatna. A helyzetről és a kilátásokról Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára beszélt az InfoRádióban.

A „tükörkép-molekulákkal” kapcsolatos felfedezésekért járt a kémiai Nobel-díj

Henri B. Kagan francia és Kenso Soai japán kutató kapta a kémiai Nobel-díjat „az aszimmetrikus szerves szintézisben megfigyelhető nemlineáris hatások és az autokatalízis felfedezéséért”. Eredményeik a kémia (és a gyógyszergyártás) egy nagy rejtélyét oldották meg: két, elsőre egyformának tűnő molekula közül miért csak az egyik működik az emberi szervezetben?
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×