Úgy tudni, Vlagyimir Putyin orosz elnök kérésére fehérorosz szakemberek gondoskodtak a csernobili atomerőmű villamosenergia-ellátásáról, ami korábban tisztázatlan körülmények között megszűnt, és a tároló hűtéséhez is szükséges energiát dízellel működő áramfejlesztők segítségével próbálták biztosítani.
Mint ismert, a csernobili telephelyen ma már nem működnek rektorok, a kiégett üzemanyagot pedig nedves tárómedencékben raktározzák. Aszódi Attila elmondása szerint ezeknek a medencéknek kell hosszú távon a hűtését biztosítani, valamint az ellenőrző rendszereknek van szükségük villamosenergiára. „Emiatt fontos, hogy a telephely rendelkezzen villamosenergia-ellátással” – emelte ki. Ugyanakkor a kiégett kazetták nagyon régen szolgáltak reaktorban, és ennek következtében már rendkívül alacsony a hőteljesítményük – az ukránok saját biztonsági elemzése alapján nagyjából 2 hónapnyi idő is eltelhetne akár úgy, hogy a telephelynek nincs villamosenergia-ellátása, ez nagyon nagy időtartalék – tette hozzá.
A Budapesti Műszaki Egyetem tanára – a legújabb hírek alapján – úgy látja, hogy Csernobil február 24-i elfoglalása után az oroszok végülis gondoskodtak valamennyi villamosenergiáról, vagyis úgy tűnik, hogy a legnagyobb kockázat a telephelyen mostanra elhárult. Ám miután a harci cselekmények továbbra is folytatódnak Ukrajna területén, nem lehet kizárni azt, hogy a későbbiekben újra ilyen ellátási problémák keletkezhetnek – fogalmazott Aszódi Attila. Megjegyezte: a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek (NAÜ) a csernobili telephellyel jelenleg az a legfőbb problémája, hogy az üzemeltető személyzet – 210 ember – több mint két hete nem tudta elhagyni a telephelyet, miután az orosz csapatok fogja, ezáltal nem biztosítottak a megfelelő munkavégzési feltételeik.
A szakértő szerint a zaporizzsjai atomerőmű esetében más a helyzet. Ez ugyanis egy működő atomerőmű, melynek a telephelyén hat darab reaktorblokk található. Közülük kettő jelenleg is villamos energiát termel, kapcsolódva az országos hálózathoz. Ugyan itt is történt műszaki meghibásodás az orosz csapatok tevékenysége során, de a telephely ettől még továbbra is kapcsolódik az ukrán országos villamosenergia-hálózathoz és leadja az áramot – ismételte meg Aszódi Attila. Itt is az a fő gond, hogy az orosz csapatok kontrollálják a telephelyet, és az üzemeltetők alá vannak rendelve az oroszoknak, ami
nemzetközi nukleáris biztonsági alapelveket sért.
Ismeretes, hogy Harkivban is megsérült egy atomlétesítmény az orosz bombázások következtében. A BME tanára ezzel kapcsolatban kifejtette: itt egy kicsi, kutatási-oktatási berendezésről van szó (egy úgynevezett gyorsítóval hajtott szubkritikus rendszerről), ami viszonylag kevés hasadóanyagot tartalmaz. A hivatalos információk alapján pedig egyelőre nem is lehet megmondani, hogy a berendezés hasadóanyagot tartalmazó része sérült-e, Aszódi Attila szerint a pontosabb információk beérkezéséhez szükség lesz még néhány napra.
A szakértő – a fentiek ismeretében – végül reményét fejezte ki, hogy a világ nem áll egy újabb atomkatósztra előtt, de azt elismeri, hogy a kérdés teljesen jogosan vetődhet fel. Nagyon furcsállja, hogy az orosz csapatok nem tartják tiszteletben az alapvető nemzetközi egyezményeket és a nemzetközi nukleáris szakmában elfogadott biztonsági alapelveket.
„Ez egy nagyon-nagyon furcsa, új helyzet, nem találkoztunk ilyennel az elmúlt évtizedekben”
– fogalmazott. Aszódi Attila szerint, bár valóban „hajmeresztő”, amit történik, eddig igazán komoly támadásra nem került sor a telephelyek esetében. Ebből arra lehet következtetni, hogy az orosz félnek valójában nem célja a nagy radioaktivitás-tartalmú atomerőművek tönkretétele, hanem „csak” kontrollálni akarják ezeket, általuk pedig az ukrán villamosenergia-szolgáltatást.
