Infostart.hu
eur:
386.63
usd:
333.15
bux:
121480.83
2026. március 3. kedd Kornélia
A brit parlament által közreadott képen Boris Johnson brit miniszterelnök felszólal a brit parlament alsóházában Londonban 2022. január 31-én. Johnson bocsánatot kért, amiért a koronavírus-járvány megfékezésére elrendelt korábbi zárlatok idején partikat és egyéb összejöveteleket rendeztek a londoni miniszterelnöki hivatalban.
Nyitókép: MTI/AP/Brit parlament/Jessica Taylor

A britek újabb fegyverekkel segítik Ukrajnát

A Moszkva elleni brit szankciók 15 800 milliárd forintnyi vagyoneszközt érintenek.

Több száz embert és több tízmilliárd font értékű vagyoneszközt érintenek a brit kormány által Oroszországgal szemben eddig érvénybe léptetett szankciók - mondta Boris Johnson brit miniszterelnök.

Johnsont a londoni alsóházban, a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok szokásos heti félórájában Sir Keir Starmer, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője faggatta arról, hogy a konzervatív párti kormány miért nem érvényesítette az Ukrajna elleni orosz invázió esetére kilátásba helyezett szankciók teljes arzenálját.

A brit kormányfő válaszában kijelentette:

a brit szankciók eddig 275 személyre terjednek ki,

az orosz pénzintézetek és oligarchák elleni intézkedések pedig 37 milliárd font (több mint 15 800 milliárd forint) értékű vagyoneszközt érintenek.

Boris Johnson nem részletezte, hogy kik a brit szankciók személyes érintettjei, és azt sem, hogy a 37 milliárd fontos szankcionált vagyontömeg pontosan milyen értékeszközökből áll össze.

A brit kormány előző nap öt orosz bank és három befolyásos, vagyonos magánszemély ellen rendelt el vagyonbefagyasztást is tartalmazó szankciókat, válaszul arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök hivatalosan elismerte a délkelet-ukrajnai szakadár területek önállóságát.

Az eddig nyilvánosságra hozott szankciós listán a Rosszija Bank, az ISZ Bank (Ipari Takarékbank), a General Bank (Genbank), a Promszvjazbank és a Fekete-tengeri Fejlesztési és Újjáépítési Bank szerepel.

A brit kormány emellett személyi szankciókat léptetett érvénybe Gennagyij Tyimcsenko, valamint Borisz Rotenberg és Igor Rotenberg nagyvállalkozókkal szemben.

Az intézkedések értelmében London befagyasztja a szankciós listán szereplők Nagy-Britanniában tartott vagyoneszközeit, a büntetőintézkedésekkel sújtott személyek nem utazhatnak be az országba, emellett a brit kormány megtiltja, hogy brit állampolgárok és vállalatok bármilyen üzleti kapcsolatba lépjenek velük.

Boris Johnson az alsóház szerdai ülésén utalt arra, hogy a három megnevezett - a Kremlhez közel álló - orosz nagyvállalkozó mellett orosz törvényhozási képviselők kerülhettek fel a brit szankciós listára, felidézve, hogy a brit szankciórendszer megerősítéséről nemrégiben elfogadott törvény ezt lehetővé teszi.

A londoni külügyminisztérium is közölte, hogy London szankciókat vezet be az orosz törvényhozás azon tagjai ellen, akik megszavazták a két délkelet-ukrajnai szakadár terület függetlenségének elismerését.

A Munkáspárt vezetőjének felvetésére, hogy miért működhet Nagy-Britanniában "a Putyin propagandaeszközéül szolgáló" orosz állami RT hírtelevízió, Boris Johnson a szerdai alsóházi ülésnapon bejelentette, hogy kormánya már felkérte a műsorszóró engedélyek kiadásáért is felelős brit távközlési felügyeletet (Ofcom) az RT nagy-britanniai műsorszolgáltatási tevékenységének felülvizsgálatára.

A brit miniszterelnök hozzátette: Nagy-Britannia demokrácia, amely hisz a szólásszabadságban, így helyénvaló, hogy az erre illetékes szakhatóság döntsön a médiaszervezetek tevékenységi jogának megvonásáról, ne pedig a politikusok, "mert ez Oroszországra jellemző".

Johnson részletek nélkül bejelentette azt is, hogy Nagy-Britannia további védelmi célú fegyverszállítmányokkal és egyéb, nem katonai jellegű támogatással segíti Ukrajnát.

Címlapról ajánljuk

Az iráni háború következményekkel járhat Moszkva és Peking számára is

Mit jelent Teherán két támogatója, Oroszország és Kína számára az iráni vezetés likvidálása? Nyugati kommentátorok szerint az amerikai-izraeli akció világossá tette korlátaikat. Az orosz médiában viszont megjelent: azután, hogy gyakorlattá vált más országok vezetőinek megölése, Kijevben is riadalom lehet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×