Infostart.hu
eur:
387.22
usd:
333.88
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Ljubov Nepop ukrán nagykövet Kun Szabó Istvánnal, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ parancsnokával tartott sajtótájékoztatón a Honvédkórházban 2019. április 26-án. A kórházban sebesült ukrán katonákat kezeltek. 2014 óta 39 katona gyógykezelését végezték el, április 26-án három hagyhatja el gyógyultan az intézményt. A nagykövet sajtóérdeklődésre jelezte, biztonsági okok miatt nincs lehetőség arra, hogy felvételt készítsenek az ukrán katonákról vagy interjút készítsenek velük.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Ukrajna katonai eszközöket igényelt Magyarországtól

Nem várjuk el, hogy bárki is harcoljon értünk, de a megfelelő fegyverekkel könnyebb lesz ellenállnunk – mondta egy interjúban Ukrajna budapesti nagykövete.

Oroszország a posztszocialista tábor országai feletti ellenőrzésével és a világrend feltételeinek diktálási jogával át akarja venni a Szovjetunió szerepét. Ukrajna szerepe is egyértelmű: ellenállni az orosz agressziónak, megvédeni magát és a jogát, hogy ne legyen része ennek a megújult birodalomnak – mondta Nepop Ljubov, Ukrajna magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete az Azonnalinak adott interjúban az ukrán–orosz konfliktus kilátásairól.

A diplomata arról is beszélt, hogy Ukrajna nemcsak saját területét, hanem egész Európát védi a nyugati értékek előretolt védoszlopaként, és szerinte egyértelmű a helyzet: Oroszország az agresszor, Ukrajna ennek az agressziónak az áldozata.

"Nem Ukrajna indította el ezt a háborút, de döntenünk kellett, hogy megvédjük-e országunkat, vagy feladjuk államiságunkat és jövőnket.

A harcot választottuk.

Talán néhányan Európában szeretnének ma kimaradni a konfliktusból, de nincs ilyen szerep a lehetőségek között" – mondta a nagykövet.

A két ukrán területen lévő szakadár régióról azt mondta, az „orosz támogatás” nem gyanú, hanem többször bizonyított tény. Kelet-Ukrajnában Oroszország katonai agressziót folytat Ukrajna ellen, ez orosz–ukrán háború, nem „ukrán belső konfliktus” vagy „polgárháború”. Oroszországnak nem az a célja, hogy „Kijev meghallja Donbászt”, hanem hogy közvetítőként tüntesse fel magát a konfliktusban és hogy megszerezze az irányítást egész Ukrajna felett, meghatározva jövőjét ezeken a területeken keresztül, megtartva őket az orosz befolyás alatt – tette hozzá.

Nepop Ljubov úgy fogalmazott, hogy Magyarország mint szomszédos ország fontos volt és az is marad Ukrajna számára, és felidézte, hogy a koronavírus-járvány előtt Magyarország gyógykezelésre fogadta sebesült katonáikat, valamint üdültetésre az orosz agresszió elleni harcokban résztvevők gyermekeit.

"Arra számítunk, hogy az eszkalációért Magyarország támogatni fogja az Oroszországgal szembeni uniós szankciók szigorítását, hiszen korábban támogatta a Krím megszállása és az Ukrajna elleni agresszió miatt Oroszországgal szemben már bevezetett szankciók folytatását.

Átadtuk a magyar félnek a védelmi képességeink erősítésére vonatkozó igények listáját is"

– jelentette ki. A lista tartalmaz

  • különböző kaliberű lőszereket,
  • védősisakokat és
  • golyóálló mellényeket,
  • különböző katonai felszereléseket, beleértve a pilóta nélküli légi járművek elleni védekezési eszközöket,
  • optikai megfigyelő eszközöket,
  • digitális kommunikációs eszközöket,
  • speciális egészségügyi járműveket. A listán szerepelnek a nem halálos katonai-technikai segítségnyújtás eszközei is:
  • katonai élelmiszercsomagok,
  • mobil konyhák,
  • sátrak,
  • hordozható víztisztító állomások,
  • dízelgenerátorok.

"Megértjük, hogy minden országnak más lehetőségei vannak, és reméljük, hogy Magyarország is megtalálja a lehetőséget az ilyen jellegű segítségnyújtásra. Ugyanezt mondjuk itt is, amit minden partnerünknek – nem várjuk el, hogy bárki is harcoljon értünk, de a megfelelő fegyverekkel könnyebb lesz ellenállnunk. És sokkal pragmatikusabb most segíteni Ukrajna megvédésében, mint olyan helyzetbe kerülni, amikor később saját magukat kell majd megvédeni" – mondta az ukrán nagykövet.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×