eur:
411.23
usd:
392.75
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Győri Enikő, a Fidesz EP-képviselője előre bejelentetten felszólal a 2021-27. évi ciklus EU-s forrásainak felhasználásáról szóló vitában az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. március 22-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Attila

Uniós jogot sérthet a Magyarországnak járó pénz visszatartása

Győri Enikő fideszes EP-képviselő a részleteket is elmagyarázza.

Az európai uniós jogot súlyosan sértő, egyenlőtlen helyzetet teremt a tagországok között, és károsítja Magyarország és Lengyelország versenyképességét az, hogy az Európai Bizottság visszatartja az e két tagállamnak járó helyreállítási forrásokat - hangsúlyozta közleményében Győri Enikő, az Európai Parlament (EP) fideszes képviselője.

A képviselő az EP gazdasági és monetáris bizottságának hétfői ülésével kapcsolatban nyilatkozott, amely során emlékeztette Valdis Dombrovskis ügyvezető európai bizottsági alelnököt és Paolo Gentiloni gazdaságpolitikáért felelős biztost, hogy a helyreállítási alap egyik

fő célja, hogy minden tagállam számára egyenlő feltételeket biztosítson a gazdasági talpra álláshoz. "A magyaroknak járó pénzek visszatartása pedig ezzel a céllal ellentétes

- hangsúlyozta.

A képviselő közölte: kérdésére, miszerint egyes országok helyreállítási tervének jóváhagyása nem teremt-e egyenlőtlen feltételeket, nem kapott érdemi választ a bizottsági tisztviselőktől, amint arra sem, mi a pontos jogalapja a források visszaállításnak.

"Az a bizottsági magyarázat, hogy az országspecifikus ajánlások részleges teljesítése okán járhatnak így el, nem áll meg a lábán, hisz a testülettől származó értékelések sokszor nem is uniós hatáskörbe tartozó és erősen szubjektív kérdésekben születnek, az általános végrehajtási arányuk pedig uniós szinten is csak 41 százalék" - tette hozzá.

A magyar képviselő rámutatott: az eredményes gazdasági helyreállítás érdekében arra kellene figyelni, hogy

a tagállamok megfelelően teljesítsék az alapvető gazdasági célokat

a pénzügyi stabilitás terén. Mint hangsúlyozta, "az európai szemeszter elnevezésű gazdaságpolitikai koordinációs gyakorlat alá tartozó területek további bővítése helyett jobb lenne az eredeti célra, a felelős gazdálkodásra koncentrálni, nem pedig beemelni gazdaságon kívüli, ideológiákkal terhes témákat. Továbbá a bizottság és a tagállamok közötti kétoldalú párbeszédet erősíteni kellene azzal, hogy a végrehajtó testület érdemben fogadókész a tagállamok érveire, speciális problémáira. Ezáltal javulna az ajánlások végrehajtási aránya is - tette hozzá.

"Sajnálom, hogy arra sem kaptam választ, miként kívánja idén tavasszal javítani a bizottság ezt a párbeszédet" - mondta el a képviselő.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×