Infostart.hu
eur:
376.8
usd:
321.69
bux:
126534.75
2026. március 1. vasárnap Albin
Párizs, 2016. június 3.A párizsi dOrsay múzeum az áradó Szajna folyó partján 2016. június 3-án. A dOrsayt és a Louvre múzeumot be kellett zárni, amiért a Szajna vizszintje az utóbbi csaknem harmincöt év legnagyobb magasságára emelkedett. (MTI/EPA/Jeremy Lempin)
Nyitókép: MTI/EPA/Jeremy Lempin

Nácik által elkobzott Chagall- és Klimt-festményt is visszaszolgáltathatnak

A francia törvényhozás alsóháza egyhangúlag szavazta meg azt a törvényt, amelynek elfogadásával 15 nácik által elkobzott műalkotás kerülhet vissza az egykori zsidó tulajdonosok leszármazottaihoz.

A nemzetgyűlés szavazása után a törvényt a szenátusnak február 15-én még szintén el kell fogadnia.

A francia kulturális miniszter, Roselyne Bachelot üdvözölte a titkos szavazás eredményét, és a nemzetgyűlés politikai pártjainak szóvivőivel egybehangzóan hangsúlyozta, hogy a műkincsek elkobzásával ezeket a zsidó családokat, emlékezetüket vették semmibe.

A 15 alkotás között szerepel Klimt Rosen unter Bäumen (Rózsák fák alatt) című, az Orsay Múzeumban őrzött képe, az egyetlen olyan festmény, amely az osztrák festőművésztől egy francia nemzeti gyűjteményben található. A francia állam 1980-ban vásárolta meg egy kereskedőtől. A kiterjedt kutatás azonban megállapította, hogy a kép az osztrák Eleanor Stiasny tulajdonában volt, aki 1938-ban az Anschluss után rákényszerült, hogy Bécsben eladja, mielőtt a nácik deportálták és megölték volna őt.

A visszaadandó alkotások között van még 11 grafika és egy viaszbábu, amelyek a Louvre, az Orsay Múzeum, és a Chateau de Compiegne Múzeum gyűjteményében vannak, továbbá Utrillo egy festménye, amelyet az Utrillo-Valadon Múzeum őriz.

Chagall Le Pere című festménye, amely a párizsi Pompidou Központ kollekciójához tartozik, és amely 1988-ban került a francia nemzeti gyűjteménybe, szintén a 15 alkotás között van. A kép David Cender lengyel-zsidó zenész tulajdona volt, aki 1958-ban emigrált Franciaországba.

A 15 műből 13 esetében a kedvezményezetteket egy 1999-ben létrehozott, a kisajátítás áldozatainak kártalanításával foglalkozó bizottság (CIVS) határozta meg.

Roselyne Bachelot "történelmi" törvényjavaslatról beszélt, mint mondta: ez az első alkalom a 2. világháború óta, hogy a francia kormány olyan törvényt kezdeményezett, amely lehetővé teszi a közgyűjteményekben őrzött azon művek visszaszolgáltatását, amelyeket a világháború alatt "raboltak" el, vagy a megszállás alatt az antiszemita üldöztetés miatt nehéz körülmények között élő tulajdonosoktól szereztek meg.

A kulturális minisztérium adatai szerint

  • a 2. világháború alatt mintegy százezer műalkotást koboztak el Franciaországban.
  • A felszabaduláskor Németországban talált hatvanezer alkotást visszaszolgáltattak Franciaországnak.
  • Ebből 45 ezret 1945 és 1950 között adtak vissza a tulajdonosoknak.

Mintegy 2200 alkotást a francia nemzeti múzeumok kaptak meg, a többit, mintegy 13 ezer alkotást, pedig az 1950-es évek elején a hagyatéki adminisztráció eladta, számos nácik által rablott mű így visszatért a műtárgypiacra.

A jobb- és baloldali parlamenti képviselők is üdvözölték a műkincsek visszaszolgáltatását, s mint hangsúlyozták, fel kell gyorsítani az igazságtételt. A miniszter elmondta, hogy támogatja egy kerettörvény megfogalmazását, amely ezt lehetővé tenné, ugyanakkor rámutatott, hogy az ügyek bonyolultak, ami nehezíti a kérdést.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Tárgyalna Irán, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tárgyalna Irán, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tegnap reggel megtámadta az Egyesült Államok és Izrael Iránt, a cél az iszlamista rezsim megbuktatása, az atomprogram és a ballisztikus rakétaprogram leszerelése. Irán ma reggel hivatalosan is megerősítette: meghalt Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője. Az Egyesült Államok a háború kirobbanása óta első alkalommal ismeri el, hogy veszteségeket szenvedett az Irán elleni hadművelet során. Három katona halálát és további öt ember súlyos sérülését ismerték el.A háború folytatódik: az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest a szomszédos országokat bombázza, támadás érte ma Izraelt, Irakot, Jordániát, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart, Kuvaitot és Bahreint is. Dubajt és Dohát majdnem olyan intenzíven rakétázza Irán, mint Izraelt - az emírségekben már legalább hat rakéta / drón talált be és halottak is vannak. Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest (IRGC) jelentése szerint megtámadták az Egyesült Államok repülőgép-hordozóját. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×