Infostart.hu
eur:
354.43
usd:
310.76
bux:
139081.97
2026. június 30. kedd Pál
Párizs, 2016. június 3.A párizsi dOrsay múzeum az áradó Szajna folyó partján 2016. június 3-án. A dOrsayt és a Louvre múzeumot be kellett zárni, amiért a Szajna vizszintje az utóbbi csaknem harmincöt év legnagyobb magasságára emelkedett. (MTI/EPA/Jeremy Lempin)
Nyitókép: MTI/EPA/Jeremy Lempin

Nácik által elkobzott Chagall- és Klimt-festményt is visszaszolgáltathatnak

A francia törvényhozás alsóháza egyhangúlag szavazta meg azt a törvényt, amelynek elfogadásával 15 nácik által elkobzott műalkotás kerülhet vissza az egykori zsidó tulajdonosok leszármazottaihoz.

A nemzetgyűlés szavazása után a törvényt a szenátusnak február 15-én még szintén el kell fogadnia.

A francia kulturális miniszter, Roselyne Bachelot üdvözölte a titkos szavazás eredményét, és a nemzetgyűlés politikai pártjainak szóvivőivel egybehangzóan hangsúlyozta, hogy a műkincsek elkobzásával ezeket a zsidó családokat, emlékezetüket vették semmibe.

A 15 alkotás között szerepel Klimt Rosen unter Bäumen (Rózsák fák alatt) című, az Orsay Múzeumban őrzött képe, az egyetlen olyan festmény, amely az osztrák festőművésztől egy francia nemzeti gyűjteményben található. A francia állam 1980-ban vásárolta meg egy kereskedőtől. A kiterjedt kutatás azonban megállapította, hogy a kép az osztrák Eleanor Stiasny tulajdonában volt, aki 1938-ban az Anschluss után rákényszerült, hogy Bécsben eladja, mielőtt a nácik deportálták és megölték volna őt.

A visszaadandó alkotások között van még 11 grafika és egy viaszbábu, amelyek a Louvre, az Orsay Múzeum, és a Chateau de Compiegne Múzeum gyűjteményében vannak, továbbá Utrillo egy festménye, amelyet az Utrillo-Valadon Múzeum őriz.

Chagall Le Pere című festménye, amely a párizsi Pompidou Központ kollekciójához tartozik, és amely 1988-ban került a francia nemzeti gyűjteménybe, szintén a 15 alkotás között van. A kép David Cender lengyel-zsidó zenész tulajdona volt, aki 1958-ban emigrált Franciaországba.

A 15 műből 13 esetében a kedvezményezetteket egy 1999-ben létrehozott, a kisajátítás áldozatainak kártalanításával foglalkozó bizottság (CIVS) határozta meg.

Roselyne Bachelot "történelmi" törvényjavaslatról beszélt, mint mondta: ez az első alkalom a 2. világháború óta, hogy a francia kormány olyan törvényt kezdeményezett, amely lehetővé teszi a közgyűjteményekben őrzött azon művek visszaszolgáltatását, amelyeket a világháború alatt "raboltak" el, vagy a megszállás alatt az antiszemita üldöztetés miatt nehéz körülmények között élő tulajdonosoktól szereztek meg.

A kulturális minisztérium adatai szerint

  • a 2. világháború alatt mintegy százezer műalkotást koboztak el Franciaországban.
  • A felszabaduláskor Németországban talált hatvanezer alkotást visszaszolgáltattak Franciaországnak.
  • Ebből 45 ezret 1945 és 1950 között adtak vissza a tulajdonosoknak.

Mintegy 2200 alkotást a francia nemzeti múzeumok kaptak meg, a többit, mintegy 13 ezer alkotást, pedig az 1950-es évek elején a hagyatéki adminisztráció eladta, számos nácik által rablott mű így visszatért a műtárgypiacra.

A jobb- és baloldali parlamenti képviselők is üdvözölték a műkincsek visszaszolgáltatását, s mint hangsúlyozták, fel kell gyorsítani az igazságtételt. A miniszter elmondta, hogy támogatja egy kerettörvény megfogalmazását, amely ezt lehetővé tenné, ugyanakkor rámutatott, hogy az ügyek bonyolultak, ami nehezíti a kérdést.

Címlapról ajánljuk
Gaál Áron: maximum 7–10 napra lehet pontos időjárás-előrejelzést készíteni, és annak is megvannak a korlátai

Gaál Áron: maximum 7–10 napra lehet pontos időjárás-előrejelzést készíteni, és annak is megvannak a korlátai

A légkör kaotikus természete miatt 7–10 napnál hosszabb távra nem lehet megbízható vagy pontos időjárás-előrejelzést készíteni – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a HungaroMet Zrt. időjárás-előrejelző osztályának vezetője. Gaál Áron hozzátette: a csapadék-előrejelzés az egyik legkomplexebb feladat a meteorológiában. Azzal együtt valószínű, hogy a mostani „hőkupolának” heves zivatarok vetnek majd véget valamikor a hét közepén.

Orbán Viktor és Magyar Péter is reagált Hajdu János kihallgatásának hírére

A Fővárosi Nyomozó Ügyészség gyanúsítottként hallgatta ki a Terrorelhárítási Központ korábbi főigazgatóját, Hajdu Jánost. Orbán Viktor volt miniszterelnök politikai indíttatású eljárásról beszélt és kiállt a volt TEK-parancsnok mellett, míg Magyar Péter kormányfő feltette a kérdést: „Vajon ki lesz a következő?”.
inforadio
ARÉNA
2026.06.30. kedd, 18:00
Velkey György János
az Egyházi Kórházak Egyesületének elnöke, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója
Megnyugodtak a befektetők, zöldben zártak az amerikai tőzsdék

Megnyugodtak a befektetők, zöldben zártak az amerikai tőzsdék

A befektetők a nap folyamán kiemelt figyelemmel követték az iráni fejleményeket. A hétvégén a felek még újabb támadásokat hajtottak végre egymás ellen, majd vasárnap megállapodtak az ellenségeskedések felfüggesztéséről, valamint arról, hogy biztosítják a hajók szabad áthaladását a Hormuzi-szoroson. A megállapodás tartósságával kapcsolatos bizonytalanság a tőzsdei mozgásokban is visszatükröződött: az ázsiai részvénypiacok vegyesen teljesítettek, Európában iránykeresés jellemezte a kereskedést, miközben az amerikai piacokon kedvezőbb volt a hangulat, bár a technológiai szektorban továbbra is maradt a volatilitás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×