eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Párizs, 2016. június 3.A párizsi dOrsay múzeum az áradó Szajna folyó partján 2016. június 3-án. A dOrsayt és a Louvre múzeumot be kellett zárni, amiért a Szajna vizszintje az utóbbi csaknem harmincöt év legnagyobb magasságára emelkedett. (MTI/EPA/Jeremy Lempin)
Nyitókép: MTI/EPA/Jeremy Lempin

Nácik által elkobzott Chagall- és Klimt-festményt is visszaszolgáltathatnak

A francia törvényhozás alsóháza egyhangúlag szavazta meg azt a törvényt, amelynek elfogadásával 15 nácik által elkobzott műalkotás kerülhet vissza az egykori zsidó tulajdonosok leszármazottaihoz.

A nemzetgyűlés szavazása után a törvényt a szenátusnak február 15-én még szintén el kell fogadnia.

A francia kulturális miniszter, Roselyne Bachelot üdvözölte a titkos szavazás eredményét, és a nemzetgyűlés politikai pártjainak szóvivőivel egybehangzóan hangsúlyozta, hogy a műkincsek elkobzásával ezeket a zsidó családokat, emlékezetüket vették semmibe.

A 15 alkotás között szerepel Klimt Rosen unter Bäumen (Rózsák fák alatt) című, az Orsay Múzeumban őrzött képe, az egyetlen olyan festmény, amely az osztrák festőművésztől egy francia nemzeti gyűjteményben található. A francia állam 1980-ban vásárolta meg egy kereskedőtől. A kiterjedt kutatás azonban megállapította, hogy a kép az osztrák Eleanor Stiasny tulajdonában volt, aki 1938-ban az Anschluss után rákényszerült, hogy Bécsben eladja, mielőtt a nácik deportálták és megölték volna őt.

A visszaadandó alkotások között van még 11 grafika és egy viaszbábu, amelyek a Louvre, az Orsay Múzeum, és a Chateau de Compiegne Múzeum gyűjteményében vannak, továbbá Utrillo egy festménye, amelyet az Utrillo-Valadon Múzeum őriz.

Chagall Le Pere című festménye, amely a párizsi Pompidou Központ kollekciójához tartozik, és amely 1988-ban került a francia nemzeti gyűjteménybe, szintén a 15 alkotás között van. A kép David Cender lengyel-zsidó zenész tulajdona volt, aki 1958-ban emigrált Franciaországba.

A 15 műből 13 esetében a kedvezményezetteket egy 1999-ben létrehozott, a kisajátítás áldozatainak kártalanításával foglalkozó bizottság (CIVS) határozta meg.

Roselyne Bachelot "történelmi" törvényjavaslatról beszélt, mint mondta: ez az első alkalom a 2. világháború óta, hogy a francia kormány olyan törvényt kezdeményezett, amely lehetővé teszi a közgyűjteményekben őrzött azon művek visszaszolgáltatását, amelyeket a világháború alatt "raboltak" el, vagy a megszállás alatt az antiszemita üldöztetés miatt nehéz körülmények között élő tulajdonosoktól szereztek meg.

A kulturális minisztérium adatai szerint

  • a 2. világháború alatt mintegy százezer műalkotást koboztak el Franciaországban.
  • A felszabaduláskor Németországban talált hatvanezer alkotást visszaszolgáltattak Franciaországnak.
  • Ebből 45 ezret 1945 és 1950 között adtak vissza a tulajdonosoknak.

Mintegy 2200 alkotást a francia nemzeti múzeumok kaptak meg, a többit, mintegy 13 ezer alkotást, pedig az 1950-es évek elején a hagyatéki adminisztráció eladta, számos nácik által rablott mű így visszatért a műtárgypiacra.

A jobb- és baloldali parlamenti képviselők is üdvözölték a műkincsek visszaszolgáltatását, s mint hangsúlyozták, fel kell gyorsítani az igazságtételt. A miniszter elmondta, hogy támogatja egy kerettörvény megfogalmazását, amely ezt lehetővé tenné, ugyanakkor rámutatott, hogy az ügyek bonyolultak, ami nehezíti a kérdést.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×