INFORÁDIÓ
2022. május 21. szombat
Konstantin

2021

világpolitika

körkép

Sebastian Kurz volt osztrák kancellár tapsol a bécsi parlamentben 2021. október 14-én. Kurz szeptember 9-én mondott le posztjáról az ellene irányuló korrupciós vizsgálatok nyomán, de folytatja politikai karrierjét az Osztrák Néppárt (ÖVP) frakcióvezetőjeként az osztrák parlament alsóházában.

A világpolitika 2021-ben – Joe Biden beiktatásától Sebastian Kurz lemondásáig

Beiktatták az új demokrata elnököt az Egyesült Államokban, szociáldemokrata kancellárt választottak Németországban, első alkalommal utazott izraeli miniszterelnök az Egyesült Arab Emirátusokba hivatalos látogatásra, az afganisztáni kivonulás után pár hét alatt visszavették az uralmat a tálibok – a teljesség igénye nélkül a legfontosabb események az elmúlt 12 hónapból.

Szokatlanul mozgalmasan indult a 2021-es esztendő az Egyesült Államokban. Január elején, miközben a 2020. november 3-i választási eredményének jóváhagyásán dolgozott az amerikai törvényhozás, Donald Trump a Fehér Ház előtt, a Washington emlékműnél tartott beszédet hívei előtt. Az elnök sok más mellett megismételte, nem fogja elismerni a választási eredményeket, mert elcsalták demokrata kihívója javára. Majd azt kérte követőitől, hogy vonuljanak a Capitoliumhoz, ahol a kongresszus éppen ülésezett. Kicsit később a tüntetők egy csoportja megrohamozta az amerikai törvényhozás washingtoni székhelyét.

A Capitoliumot ki kellett üríteni, a rendet csak órák múlva sikerült helyreállítani, a zavargásokban öten életüket vesztették. Az események után a legnagyobb közösségimédia-platformok felfüggesztették Donald Trump fiókjának használatát. A demokrata többségű képviselőház 13-án lázadás szításának vádjával alkotmányos felelősségre vonási eljárást indított Trump ellen, akit a szenátus február 13-án felmentett, így ő lett az első elnök, aki ellen kétszer is megindult az impeachment. A képviselőház május 21-én kétpárti vizsgálóbizottság létrehozásáról döntött, miután ezt a szenátusban a republikánusok megakadályozták, a képviselőház különbizottságot hozott létre.

Január 20-án Donald Trump 1896 óta első elnökként nem vett részt utódja beiktatásán, még elnökként hagyta el a Fehér Házat. Távozóban, utolsó, szintén még hivatalban lévő államfőként az Andrews támaszponton mondott egy rövid beszédet. „Valamilyen formában visszatérünk” – ígérte meg híveinek, majd felszállt az elnöki külön gépre, és floridai birtokára indult.

„Az amerikai napja, ez a demokrácia napja” – mondta beiktatása után tartott beszédében Joe Biden, az Egyesült Államok 46. elnöke, akinek alelnöke Kamala Harris, Amerika első színes bőrű és szintén első női alelnöke. Biden első hivatali napján számos bevándorlási intézkedést módosított, és rendeletet írt alá az Egyesült Államok visszatéréséről a párizsi klímaegyezményhez, ez február 19-én vált hivatalossá.

Január 5-én megállapodással ért véget Katar blokádja, amelyet kilenc szunnita arab ország hirdetett meg 2017-ben.

Január 11-én Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőt választották meg az állampárt, a Koreai Munkapárt főtitkárának. Szeptember 30-án Kim húgát, Kim Jo Dzsongot is beválasztották a kommunista diktatúra legfőbb államhatalmi testületébe. Pár órával később, kicsit keletebbre, Tajvan a globális partnerség szintjére emelte kapcsolatait az Egyesült Államokkal, majd október 28-án – Kína újabb heves tiltakozását kiváltva – elismerte, hogy állomásoznak amerikai katonák a szigeten.

Január közepén Armin Laschet észak-rajna-vesztfáliai tartományi miniszterelnök lett az akkor kormányzó német Kereszténydemokrata Unió (CDU) új elnöke, majd ősszel a CDU/CSU pártszövetség közös kancellárjelöltje. A választásokra a Zöldek történetük során először állítottak kancellárjelöltet Annalena Baerbock társelnök személyében, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) jelöltje Olaf Scholz pénzügyminiszter, alkancellár lett. Szeptember 26-án a németországi szövetségi parlamenti választásokon a 736 fős Bundestagban a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) 206, a Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió pártszövetség (CDU/CSU) 197, a Szövetség 90 - A Zöldek 118, a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) 92, az uniópártoktól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) 83, a posztkommunista Baloldal (Die Linke) 39 mandátumhoz jutott. Az SPD 2002 óta először lett a legnagyobb parlamenti erő, a Zöldek történetük legjobb, a CDU/CSU leggyengébb eredményét könyvelhette el. Az SPD, a Zöldek és az FDP kormányalakítási tárgyalásai november 24-én zárultak le, a második világháború óta első hárompárti koalíciós kormány december 8-án lépett hivatalba a szociáldemokrata Olaf Scholz vezetésével. Ezzel hivatalosan is véget ér a 16 éven át tartó Merkel-korszak.

Január 17-én a moszkvai repülőtéren őrizetbe vették a németországi gyógykezeléséről hazatérő orosz ellenzékit, Alekszej Navalnijt, akinek alapítványa ezt követően videót tett közzé az interneten Vlagyimir Putyin elnök luxusvillájáról. A Navalnijra korábban kiszabott feltételes börtönbüntetést február 20-án letöltendőre változtatták, s több új jogi eljárás is indult ellene, a hozzá kötődő szervezeteket betiltották. Navalnij március 31-én éhségsztrájkot kezdett a börtönben az orvosi ellátás hiánya miatt, amellyel április 23-án hagyott fel. Támogatói január 23-án és 31-én országos, hatósági engedély nélküli tiltakozásokat tartottak, ezeken tízezernél több embert vettek őrizetbe.

Január végén Törökország és Görögország öt év után folytatott újra tárgyalást a két ország közötti vitás ügyekről.

Január 26-án a koronavírus-járvány okozta válság miatt lemondott Giuseppe Conte olasz kormányfő, az új kormányt (amelyhez a jobboldal is csatlakozott, és szakértők is helyet kaptak benne) február 13-án Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke alakította meg.

Ezen a napon történt meg Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök első, telefonon folytatott tárgyalása, és megállapodtak, hogy meghosszabbítják a hadászati nukleáris támadóeszközök csökkentéséről kötött Új START (START-3) szerződést. Pár nappal később Joe Biden amerikai elnök külpolitikai törekvéseit felvázolva közölte: kormánya nem huny többé szemet Oroszország tevékenysége felett, Kínát Amerika legkomolyabb vetélytársának nevezte.

Február 1-jén Mianmarban az új parlament megalakulásának napján a hadsereg vette át a hatalmat, érvénytelennek nyilvánították a 2020. novemberi választások eredményét, szükségállapotot hirdettek ki, és őrizetbe vették az ország de facto vezetőjét, Aung Szan Szú Kjit. Szú Kji ellen tucatnyi per indult, a decemberben lezárult első eljárásban két év börtönre ítélték. A tiltakozásokat leverték, a sortüzeknek számos halálos áldozatuk volt. A katonák 2023-ra többpárti, demokratikus választásokat ígértek, augusztusban ügyvezető kormányt alakítottak.

Február 8-án megkezdődött az érdemi jogi eljárás a korrupcióval, csalással és hivatali visszaéléssel vádolt Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő perében.

Február 25-én az ausztrál parlament a kormány és a Facebook megegyezését szentesítő törvényt fogadott el, amely szerint a közösségi médiának egyes esetekben fizetnie kell a hírtartalom megjelentetéséért.

Március 1-jén egy év letöltendő és két év felfüggesztett börtönre ítélték befolyással való üzérkedés és korrupció miatt Nicolas Sarkozyt, aki a francia V. Köztársaság volt elnökei közül elsőként állt korrupció miatt bíróság elé. Sarkozyt szeptember 30-án egy újabb perben illegális kampányfinanszírozás miatt ítélték egy év börtönre.

Március elején apostoli látogatást tett Irakban Ferenc pápa, a többségében síita muszlimok lakta arab országban még nem járt katolikus egyházfő.

Március 7-én Harry, Sussex hercege és amerikai felesége, Meghan hercegnő a CBS televíziónak adott nagy vihart kiváltó interjút, nyíltan beszélve a brit királyi családon belüli ellentétekről.

Március 11-én a kínai parlament elfogadta a hongkongi választási rendszer átalakításáról szóló tervezetet, a heves tiltakozást kiváltó jogszabály Peking befolyását biztosítja a volt brit gyarmaton. Május utolsó napján a kínai vezetés bejelentette, családonként két gyermek helyett három vállalását engedélyezi. A túlnépesedés elkerülése érdekében 1979-ben bevezetett egykepolitikát a társadalom elöregedésének orvoslására 2015-ben szüntették meg. Szintén történelmi esemény, hogy július közepén Hszi Csin-ping személyében 31 év óta először látogatott kínai elnök Tibetbe.

Március 11-én hatályba lépett Joe Biden amerikai elnök 1900 milliárd dolláros, a koronavírus-járvány gazdasági hatásait ellensúlyozó gazdaságélénkítő csomagja.

Március végén komoly nemzetközi ellátási gondokat okozott, hogy egy hétig elzárta a Szuezi-csatornát a megfeneklett Evergiven óriás konténerszállító hajó.

Izraelben a két éven belül negyedik előrehozott választáson is kiegyensúlyozott eredmény született. Az ellenzéki pártoknak június 2-án sikerült koalíciós kormányt alakítaniuk, ennek június 13-i hivatalba lépésével lezárult a jobboldali Likud párt vezetője, Benjámin Netanjahu 12 éves, Izrael történetében leghosszabb kormányzása. A koalíciós kormányt két évig Naftali Bennett, majd két évig a jelenlegi külügyminiszter, Jaír Lapid vezeti majd. Decemberben Bennett személyében első alkalommal látogat izraeli miniszterelnök az Egyesült Arab Emirségekbe.

Március 24-én az orosz parlament a választási törvényt módosítva lehetővé tette, hogy az országot két évtizede elnöki vagy kormányfői minőségben irányító Vlagyimir Putyin újabb két elnöki ciklusra jelöltethesse magát.

Szintén még március végén az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértőinek Vuhanban, a koronavírus-járvány első gócpontjában folytatott vizsgálatát összegző, Kínával közös – és az amerikai fél által el nem fogadott – jelentése a járvány kitörésének négy lehetséges okát jelölte meg. Az amerikai hírszerzés október 30-án közzétett jelentésében beismerte: vélhetőleg soha nem lehet tisztázni a koronavírus eredetét.

Április 9-én életének századik évében elhunyt Fülöp edinburghi herceg, II. Erzsébet brit királynő férje.

Április közepén a német ellenzéki párt, a jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) felvette programjába Németország európai uniós tagságának megszüntetését.

Pár nappal később, de az előbbi lépéstől teljesen függetlenül az Egyesült Államok bejelentette: szeptembertől 500 fővel megemeli Németországban állomásozó katonái számát. A Trump-kormányzat még csapatkivonást tervezett.

Április 14-én a NATO bejelentette, hogy május 1-jéig megkezdik az afganisztáni misszió erőinek kivonását. Ugyanezen a napon közölte Joe Biden amerikai elnök, hogy a mintegy 2500 amerikai katona kivonása szeptember 11-ig fejeződik be. A kivonulás megtörtént, a szakértőket és katonai vezetőket meglepve a tálibok pár hét leforgása alatt uralmuk alá vonták az ország egész területét. Rengeteg amerikai, nyugati haditechnikai eszközt, fegyvert és lőszert zsákmányolva erősítették meg hatalmukat.

A nyugati hatalmak a NATO-erők által biztosított kabuli repülőtérről evakuálták állampolgáraikat és a szövetségesekkel együttműködő afgánokat. A történelem egyik legnagyobb ilyen jellegű akciója során 123 ezer polgári személyt menekítettek ki. A repülőtérnél a tálibokkal is szemben álló Iszlám Állam terrorszervezet augusztus 26-án 183 halálos áldozattal járó öngyilkos merényletet követett el.

Április 15-én Joe Biden amerikai elnök pénzügyi szankciókat léptetett életbe Oroszország ellen és tíz orosz diplomatát utasított ki, válaszul az orosz kibertámadásokra és az amerikai elnökválasztásokba történt orosz beavatkozásra. Pár nappal később Csehország 18 orosz diplomatát utasított ki, miután kiderült: az orosz titkosszolgálatoknak közük volt a 2014-es dél-morvaországi, két emberéletet követelő robbanásokhoz.

Oroszországban pedig április 20-án hatályba lépett az "idegen ügynökök" választási részvételét korlátozó törvény, egy újabb jogszabály június 4-től megtiltotta a szélsőségesnek és terroristának minősített szervezetek tagjainak indulását is. Majd július elején Moszkva módosította nemzetbiztonsági stratégiáját az Oroszországban "az amerikai és más nyugati országokból származó politikai és kulturális befolyás ellensúlyozására".

Szintén április közepén visszavonult a kubai kommunista párt éléről a 89 éves Raúl Castro, helyére Miguel Díaz-Canel államfő került – ezzel véget ért az 1959-es forradalmat vezető "történelmi nemzedék" kormányzása. Pár hónappal később, július közepén Kubában kormányellenes megmozdulások kezdődtek. Ezeket leverték, de Miguel Díaz-Canel elnök elismerte, hogy követtek el hibákat, s augusztus 7-én az ellátási nehézségek miatt engedélyezték a kis- és közepes vállalkozásokat.

Április 20-án az amerikai Minneapolisban az esküdtszék bűnösnek találta a George Floyd meggyilkolásával vádolt Derek Chauvin volt rendőrtisztet, akit június 25-én 22 és fél év börtönre ítéltek. Chauvin 2020. május 25-én egy intézkedés során 9 percig térdelt a levegőért könyörgő afroamerikai Floyd nyakán, az erről készült felvétel az Egyesült Államokban tiltakozó hullámot váltott ki, felszínre hozta a rasszizmus, a rendőri erőszak és a társadalmi egyenlőtlenségek problémáját.

Május 23-án Fehéroroszországban leszállásra kényszerítették a Ryanair légitársaság nemzetközi járatát, és letartóztatták a fedélzetén lévő Raman Prataszevics ellenzéki aktivistát. A nemzetközi felháborodást keltő akció miatt az Egyesült Államok és az EU is újabb szankciókat rendelt el a minszki vezetés ellen.

Május végén jogerősen elutasította a román legfelsőbb bíróság a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár visszaszolgáltatását a katolikus érsekségnek, amely az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult.

Május utolsó napjaiban a tíz éve polgárháború sújtotta Szíriában a kormányerők ellenőrzése alatt álló területen megrendezett elnökválasztást a hivatalban lévő Bassár el-Aszad nyerte meg.

Június elsején Ferenc pápa a katolikus egyház törvénykönyvének átfogó, szigorított módosítását adta ki, felszólítva a püspököket: lépjenek fel a kiskorúakat molesztáló, csalásokat elkövető vagy nők pappá szentelésével próbálkozó egyházi személyekkel szemben. November 4-én pedig Ferenc pápa Raffaella Petrini ferences nővért nevezte ki a Szentszék Kormányzósága főtitkárának, ez a legmagasabb pozíció, amelyet nő valaha is betöltött a pápai államban.

Június közepén Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök Genfben, első személyes találkozójukon megállapodott abban, hogy átfogó kétoldalú párbeszédet kezd a stratégiai stabilitásról, és hogy visszatér állomáshelyére a washingtoni orosz és a moszkvai amerikai nagykövet.

Szintén ebben a hónapban az amerikai hírszerzés nyilvánosságra hozta az első hivatalos kormányzati jelentést az "azonosítatlan légi jelenségek" (UAP) észleléséről.

Július 7-én meggyilkolták a korrupcióval és bűnbandákkal történő együttműködéssel vádolt Jovenel Moise haiti elnököt.

Szintén nyár közepén Richard Branson angol milliárdos Virgin Galactic nevű űrjárművén feljutott a világűr peremére. Július 20-án Jeff Bezos, a világ leggazdagabb embere is a kozmoszban járt saját űripari vállalatának űrjárművén. Szeptember 16-án a SpaceX amerikai magánvállalat Dragon űrkapszulájában először indult Föld körüli pályára kizárólag amatőr űrhajósokból álló személyzet. Október 21-én a 90 éves William Shatner filmszínész, a Star Trek sorozat Kirk kapitánya Jeff Bezos űrvállalatának űrhajójával a legidősebb emberként jutott fel a világűrbe.

Az év közepén több nyugat-európai lap és hazai sajtóorgánum oknyomozó újságírói kiderítették: több kormány is visszaélésszerűen, nem terroristák és bűnözők leleplezésére, hanem újságírók, aktivisták megfigyelésére alkalmazta az izraeli NSO cég mobiltelefonok feltörésére alkalmas, Pegasus nevű szoftverét. Az amerikai kormány november 3-án szankciókat vezetett be az NSO ellen, november 23-án az Apple beperelte a szoftver gyártóját.

Augusztus végén egy bécsi bíróság bűnösnek találta vesztegetésben, és felfüggesztett börtönre ítélte az úgynevezett Ibiza-ügybe belebukott Heinz-Christian Strache volt osztrák alkancellárt, az FPÖ korábbi elnökét.

Október 5-én Romániában bizalmi szavazáson megbukott a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Florin Citu vezette kormánya, amelyből szeptember elején kilépett az USR-PLUS pártszövetség. A törvényhozás október 20-án nem szavazott bizalmat Dacian Ciolos az USR politikusaiból álló kisebbségi kormányának, november 1-jén visszaadta kormányalakítási megbízását Nicolae Ciuca, mert nem tudott többséget szerezni a PNL és RMDSZ kisebbségi kabinetjének. A bukaresti törvényhozás két házának együttes ülése november 25-én bizalmat szavazott a PNL, az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (PSD) Nicolae Ciuca vezette, nagykoalíciós kormányának.

Október elején lemondott Sebastian Kurz osztrák kancellár az ellene irányuló korrupciós vizsgálatok miatt. Utóda Alexander Schallenberg addigi külügyminiszter lett, aki december 6-án mondott le, a kancellári posztot Karl Nehammer addigi belügyminiszter vette át. Kurzot a parlament november 18-án megfosztotta mentelmi jogától, ő pedig december 2-án bejelentette, hogy visszavonul a politikától.

Novemberben válságos helyzet alakult ki a lengyel–fehérorosz és a litván–fehérorosz határon, mert a minszki vezetés több ezer repülőgéppel Fehéroroszországba szállított migránst vitt oda, a lengyel és litván rendvédelmi szervek viszont megállították őket. Az EU emiatt kiterjesztette a Fehéroroszország elleni szankciókat, a NATO pedig leállította az együttműködést Fehéroroszországgal.

Decemberben Új-Zélandon a dohányzás felmenő rendszerű teljes betiltásáról döntöttek, ennek első lépéseként 2027-től az akkor 14 évesek vagy annál fiatalabbak már soha életükben nem vehetnek dohánytermékeket.

Nyitókép: MTI/EPA/Christian Bruna

Kapcsolódó hang

A világpolitika 2021-ben – Joe Biden beiktatásától Sebastian Kurz lemondásáig
 
A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018