Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz
Sebastian Kurz osztrák kancellár érkezik az Európai Unió kétnapos, rendkívüli csúcstalálkozójára Brüsszelben 2020. október 2-án, a tanácskozás második napján.
Nyitókép: MTI/EPA/AP/Olivier Matthys

Bejelentette lemondását Sebastian Kurz

A szombat esti kabinetülést követően számolt be erről.

Mint Sebastian Kurz elmondta, az ellene irányuló korrupciós vizsgálatok nyomán döntött a lemondás mellett. Utódjaként Alexander Schallenberg külügyminisztert javasolta. Kurz ezt megelőzően egyeztetett az osztrák parlamenti pártok képviselőivel is.

Azt is bejelentette, hogy az Oszták Néppárt (ÖVP) frakcióvezetőjeként folytatja politikai karrierjét.

Sajtótájékoztatóján közölte, ez nem jelenti annak beismerését, hogy bűnös, és továbbra is tagadta az ellene felhozott vádakat. Mint mondta, a parlamenti munkához visszatérve megragadja a lehetőséget, hogy megcáfolhassa a vádakat.

Azzal indokolta távozását az APA osztrák hírügynökség szerint, hogy véget akar vetni a hónapok óta tartó káosznak és stagnálásnak.

"Országom előrébb való személyemnél" - idézte az MTI Kurzot.

A kancellár péntek este még arról beszélt, hogy nem mond le tisztségéről, ő és kormányának néppárti tagjai továbbra is cselekvőképesek, és szándékukban áll az elkezdett munkát folytatni.

A kormányválságot az idézte elő Ausztriában, hogy a napokban házkutatásokat tartottak az Osztrák Néppárt (ÖVP) székházában, a pénzügyminisztériumban és a kancellári hivatalban. A gazdasági és korrupciós ügyekkel foglalkozó ügyészség (WKStA) vesztegetés és hűtlen kezelés gyanúja miatt vizsgálódik Kurznál és a közvetlen környezetéhez tartozó politikusoknál.

A WKStA szerdai akciói arra irányultak, hogy bizonyítékokat találjanak arra, manipulálta-e az ÖVP az Österreich című tömeglapban megjelent közvélemény-kutatási adatokat 2016-ban, és közpénzből fedezték-e a megjelentetésüket.

Sebastian Kurz már szerdán visszautasította azokat az állításokat, hogy ő állt az ügy mögött. Közölte: nincs arra utaló bizonyíték, hogy érintett lenne, és nem áll szándékában lemondani a kancellári tisztségről. Azt mondta, egy 2016-os ügy miatt vizsgálódtak, neki akkor még nem volt jelentős tisztsége.

Werner Kogler zöldpárti alkancellár csütörtökön kétségbe vonta Kurz politikai cselekvőképességét a kialakult helyzetben, ami koalíciós válsághoz vezetett a kormányon lévő Zöld Párt és a Sebastian Kurz vezette Néppárt (ÖVP) között.

A botrány nyomán az ellenzék kedden bizalmatlansági indítványt készült volna benyújtani a kancellár ellen.

Címlapról ajánljuk
NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

Átfogó javaslatcsomagot állított össze a választási rendszer megújítására a Nemzeti Választási Iroda. Legfontosabb állításai közé tartozik, hogy a több, mint 40 ezer nemzetiségi választó ellenére egyik nemzetiség sem érte el a kedvezményes mandátumszerzési küszöböt, a 13 elismert nemzetiség közül 11-nek az NVI szerint létszámából adódóan elvi esélye sincs mandátumot szerezni. Kiss Balázs, az ELTE Alkotmányjogi Tanszék adjunktusa az InfoRádióban egyebek mellett arról beszélt: kijelenthető, hogy a magyar nemzetiségi választási rendszer jelenlegi formájában nem biztosít tényleges parlamenti képviseletet a nemzetiségek többségének.

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Mindenki erre kíváncsi most: 40 kérdés, 40 válasz az új felújítási programról

Mindenki erre kíváncsi most: 40 kérdés, 40 válasz az új felújítási programról

2027-ben új, több mint 600 milliárd forintos energetikai lakásfelújítási programot indít a Tisza-kormány Wekerle+ Energetikai Felújítási Támogatás és Hitel néven. A konstrukció célja, hogy 2030-ig több mint 120 ezer lakóingatlan korszerűsítését segítse elő kedvezményes hitellel és utólagos, vissza nem térítendő támogatásként működő tőkeelengedéssel. A program családi házak, sorházak, ikerházak, panelépületek, téglaépítésű társasházak, valamint kis lakásszámú társasházak egyedi fűtésű lakásainak felújítására is igénybe vehető lesz. A támogatás központi feltétele a legalább 30 százalékos primerenergia-megtakarítás elérése. A részletes pályázati felhívások megjelenéséig az alábbi útmutatóban a kormányzati bejelentésekből és a megjelent kormányhatározatból ismert keretszabályokat, pénzügyi feltételeket és gyakorlati tudnivalókat foglaljuk össze. A végleges feltételeket a későbbi pályázati dokumentumok pontosíthatják.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×