Végül 30 nő szerzett mandátumot a 63 tagú parlamentben, az eddigi 24-hez képest. Az újraszámlálás előtt az adatok még 33 nő beválasztását mutatták.

Az izlandi országos választási bizottság még nem tette közzé weboldalán az eredményeket, és nem sikerült elérni, hogy kommentálja a fejleményeket.

Az Interparlamentáris Unió adatai szerint a világ mindössze három országában - Ruandában, Kubában és Nicaraguában - vannak többségben a nők a parlamentben, míg Mexikóban és az Egyesült Arab Emírségekben fele-fele az arány a férfi és női törvényhozók között.

Ami Európát illeti, Svédországban és Finnországban jelenleg 47, illetve 46 százalék a nők aránya a parlamentben.

A 371 ezer lakosú Izland a Világgazdasági Fórum (WEF) márciusi jelentése szerint immár 12 egymást követő évben minősült a világszerte legnagyobb nemi egyenlőséget biztosító országnak.

A választások előtti közvélemény-kutatások a koalíciós pártok többségének elveszítését jósolták, de a Haladó Párt nevű centrista agrárpárt az eredmények alapján öt képviselői hellyel többet szerzett, mint a legutóbbi, 2017-es választásokon, és ez - az állami média jelentése szerint - 37-re növelte a koalíció együttes mandátumainak számát.

A Katrín Jakobsdóttir miniszterelnök vezette Baloldali-Zöld Mozgalom, valamint konzervatív Függetlenségi Párt és a Haladó Párt alkotta jelenlegi kormánykoalíció tagjai a választások előtt egyaránt azt mondták, hogy ha ismét többségük lesz, akkor hajlandók tárgyalni a további együttműködésről.

A 63 tagú izlandi parlament legnagyobb pártja ismét a Függetlenségi Párt lesz, amely változatlanul 16 mandátumhoz jutott. A Baloldali-Zöld Mozgalom most csak nyolc képviselőt küldhet a törvényhozásba, a 2017-es választásokon szerzett 11 mandátummal szemben, igaz két törvényhozója akkor elhagyta a pártot, közvetlenül a választások után.