Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
A kellő távolság megtartására felszólító, Kérem szabadon hagyni feliratú üzeneteket helyeztek a székekre a koronavírus-járvány miatt a német parlamenti alsóház, a Bundestag üléstermében Berlinben 2020. március 25-én. A megvitatandó kérdések között szerepel a 2020-as kiegészítő költségvetési törvény, a koronavírus okozta válsághelyzet, a kórházi segélyekről szóló törvény, a lakosság védelme és a szociális biztonság.
Nyitókép: MTI/EPA/Omer Messinger

Szakértő a német választásokról: három szempont dönthet a „csillagok állásáról”

Azért erősödhetett az SPD Németországban, mert a kancellárjelötje hasonlít Angela Merkelre – úgy habitusában, mint karakterjegyeiben és politikai nézeteiben. Erről az InfoRádió Aréna című műsorában Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója és Molnár Tamás Levente a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója beszélt. Bauer Bence szerint három szempont alapján dől el a németországi parlamenti választások után, hogy milyen koalíció születik.

Bauer Bence szerint a német választók nagy része csak amikor megkapta az értesítést a választásokról, akkor döbbent rá, hogy „hoppá, Angela Merkel nem indul újra, más felállás van, és kik is a jelöltek”. Megvizsgálva pedig a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltjének, Olaf Scholznak a karakterjeleit, viselkedését és habitusát, valamint politikai nézeteit is, nagyon közel állnak a jelenlegi kancelláréhoz – tette hozzá.

„Azaz úgy lehet egy kontinuitás mellett szavazni, hogy egy személyi változás történik, ezt Olaf Scholz szavatolja”

– magyarázta a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója, hogy mi állhat a szociáldemokraták megerősödése hátterében. Szemben a CDU-s Armin Laschettel, akinél

sok bizonytalanságot láthattak a szavazók,

akár a koronavírus-válság, akár a németországi árvízkatasztrófát illetően – fogalmazott Bauer Bence, utalva arra az esetre, amikor Laschet a háttérben egy viccen nevetgélt, miközben az államelnök az áldozatokra emlékezett. De a kancellárjelöltek tévévitájában sem szerepelt túlzottan jól.

Molnár Tamás Levente kiegészítendő hozzátette, meglátása szerint a szakértőkön kívül nem sokan olvasnak utána a programoknak, és csak azt nézik, hogy a pártok, illetve a pártvezetők milyen üzenetet közvetítenek, milyen nyilatkozatokat tesznek, és legfeljebb egy szűk réteg, aki megnézni az elejétől a végéig a politikai vitákat. Következésképp sokan személyes meggyőződésből, esetleg az alapján szavaznak, hogy a családban ki kire szavaz – emelte ki a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója.

Két forgatókönyv, három szempont

Bauer Bence a németországi parlamenti választások kimenetelét illetően a két legvalószínűbb forgatókönyvnek a jelzőlámpa-koalíciót, illetve a Jamaica-koalíciót látja – utóbbi esetében a CDU, előbbi esetében pedig a SDP kormányozna a Zöldekkel és a Szabad Demokrata Párttal (FDP-vel) koalícióban. Mind a kettőre van tartományi példa, de sok függ attól, hogy milyen felállás lesz – tette hozzá a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet igazgatója, emlékeztetve, hogy az FDP inkább a CDU-val kormányozna, még akkor is, ha csak második helyezett lesz, míg a Zöldek inkább a szociáldemokratákkal, amit szerinte három eshetőség fog végül eldönteni:

  • Az egyik, hogy melyik nagy párt végez az első helyen,
  • a másik az, hogy milyen nagy különbség lesz a kettő párt között,
  • a harmadik szempont pedig az, hogy a Zöldek lesznek erősebbek vagy a liberális FDP

– sorolta Bauer Bence.

„Szerintem kölcsönös adok–kapok lesz belőle, és ez a három szempont dönti el, hogy végül is hogy állnak a csillagok”

– ismételte meg.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyar Péter is reagált: érvényes-e Havasi Bertalan felmentése?

Magyar Péter is reagált: érvényes-e Havasi Bertalan felmentése?

Miután szombaton Havasi Bertalan, Orbán Viktor volt sajtófőnöke a Karmelita-bejáráson szóváltásba keveredett Magyar Péterrel, a kormányfő azonnali hatállyal felmentette helyettes államtitkári pozíciójából. Ezután többen is úgy vélték, hogy a Magyar Közlönyben is megjelent felmentő határozat nem érvényes, erre most a miniszterelnök is reagált – mint írja, a „jogászkodó” fideszes politikusok már le is vették a posztjukat.

Itt a magyarázat a szándékosan a tömegbe hajtó támadó indítékairól

Nyolc sérült van, négynek súlyos az állapota. Elmebetegségben szenved a férfi, aki az olaszországi Modena városában nyolc embert gázolt el, másokra pedig késsel támadt. A tettes másodgenerációs bevándorló: marokkói származású, de olaszországi születésú – feléledt a vita a migrációról és a bevándorlók integrálhatóságáról.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Egyszer már átléptük a 1,5 fokos felmelegedési küszöböt – De mikor válik ez tartóssá?

Egyszer már átléptük a 1,5 fokos felmelegedési küszöböt – De mikor válik ez tartóssá?

2024-ben fordult elő először, hogy a Föld éves átlaghőmérséklete meghaladta az iparosodás előtti szint feletti 1,5 °C-os küszöböt. A klímatudomány azonban hosszú távú, 20 éves átlagokkal számol, és ezek a friss elemzések szerint 2028 körül (valahol 2025–2032 között) léphetik át a 1,5 °C-os szintet. A 2 °C-os felmelegedés a század közepe előtt szinte elkerülhetetlen még a legszigorúbb kibocsátáscsökkentés mellett is, ám a 3 °C átlépését a modellek 85%-ában megakadályozhatja a határozott klímapolitika.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×