eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
KABUL, AFGHANISTAN -- AUGUST 26, 2021: A wounded patient lays in the recovery unit at Wazir Akbar Khan Hospital. in Kabul, Afghanistan, Thursday, Aug. 26, 2021.  Twin bombings struck near the entrance to KabulÕs airport Thursday, ripping through crowds of Afghans and foreign nationals waiting for evacuation from the country. The explosions complicated an already-nightmarish airlift just before the U.S. deadline to remove its troops from the country. (MARCUS YAM / LOS ANGELES TIMES)
Nyitókép: Marcus Yam/Getty Images

Fizetés és gyógyszerek nélkül dolgoznak az orvosok Afganisztánban

Sokan hagyták el az állami kórházakat, mivel nem tudják családjukat fizetés híján eltartani, de vannak orvosok, akik többszörösen veszélyeztetve is kitartanak.

A tálibok többször is életveszélyesen fenyegették meg, hónapok óta nem kap fizetést, lassan nem lesz gyógyszer, amit a betegeknek adjon, mégis kitart hivatása és munkája mellett az az afgán orvos, akivel a Sky News munkatársai egy kabuli állami kórházban találkoztak. Innen a dolgozók körülbelül ötöde távozott már, mivel fizetés nélkül nem tudták családjukat eltartani – más állás után kellett nézniük. Sokan azonban, köztük sok női alkalmazott tovább dolgozik, miközben a gyógyszerek egyre fogynak és az eszközellátottság is ingadozó. Hacsak nem történik valamilyen változás, az afgán állami egészségügy fenntarthatatlanná válik.

"Minden reggel azzal a gondolattal jövök be dolgozni, hogy talán ma lesz a napja annak, hogy a kórház működése összeomlik" – mondta egy anonimitást kérő orvos.

Várnak a megoldásra

Afganisztán egészen egyszerűen a csőd szélén áll. Több mint 9 milliárd dollár devizatartalékukat zárolták, főként amerikai bankokban, és bár külföldi segítséget ígértek – az Európai Unió nemrég további 100 millió eurós humanitárius segélyt –, a repülőtér még mindig nem nyílt meg,

az afgánok nem kaptak érdemi pénzügyi segítséget.

Ez egy külföldi segélyekből gazdálkodó ország számára potenciálisan katasztrófát jelent.

A nemzetközi közösség próbálja kitalálni, hogyan tudna az afgán népen segíteni anélkül, hogy a tálibok működését finanszírozná, de egy hónappal a hatalomátvételt követően még nincsenek válaszok kérdéseikre. Amikor Asraf Gáni volt elnök a nemzeti bank vezetőjével és más magas beosztású vezetőkkel együtt távozott az országból, helyüket harcban edzett katonák vették át. Fegyveres ellenőrzőpontokat állítottak fel, beköltöztek az elnöki palotába és átvették az irányítást a válságokkal küzdő készpénzes gazdaság fölött. Már ilyen rövid idő elteltével is terjednek ugyanakkor a tálib belviszályokról szóló hírek, melyek miatt Kabul központjában található üzleteket is bezártak már, attól tartva, hogy rendbontások alakulhatnak ki a két irányzat vezetőit támogató tömegek közt.

Nem jutnak pénzükhöz

Adzsmal Ahmadi, az afgán központi banki volt vezetője szerint a tálibok elegendő bevétellel rendelkeznek a lázadáshoz, a kormányzáshoz azonban nem. Pénzük pedig már az egyszerű afgánoknak sincsen:

naponta több ezer ember várakozik órákig a bankok előtt a fővárosban, hogy készpénzt vehessen fel a számlájáról.

"Nehéz ma Afganisztánban életben maradni. Ez a mi pénzünk, de elvették, már az övék, és nem akarják visszaadni nekünk" – mondta egy férfi a brit újságíróknak, egy másik pedig ingerülten beszélt arról, hogy a pénzek befagyasztása most az ő problémájukká vált a kormány helyett. "A kormány tagjai biztonságban vannak, de nézze meg ezeket az embereket, nézzen ránk! Nekünk

nincs mit ennünk!"

Az állami fenntartású kórházakban ez oda vezet, hogy az orvosoknak szívszorító döntéseket kell hozniuk arról, kit kezeljenek. Az intenzív terápiás osztályon éber kómában fekszik egy tizenhat éves fiú, akit bedrogozva erőszakoltak meg. Szülei magára hagyták, így bár a dolgozók megpróbálják életben tartani a gyógyszerekkel zsonglőrködve, úgy érzik, ő már csak a halálra vár. Kezelőorvosa nem tudja sem azt, meddig tudja őt életben tartani, sem azt, meddig képesek a kórházat működtetni.

"Kétségbeejtő a helyzet. Orvos vagyok, nem politikus, nem értek az ilyen döntésekhez, de a nemzetközi közösségnek nem lett volna szabad így magára hagynia bennünket. Nem jó, hogy így hagyták el az afgánokat. Támogatniuk kellene az afgánokat, az orvosokat, engem, egy professzort" – fogalmaz keserűen.

Új arcokat köthetnek a szegénységhez

Nem sokkal messzebb eközben a tálib vezetők egy hadúr korábbi pompás palotájában pihennek, melynek melegháza, szaunája és medencéje van. A falon látható képekre szlogeneket festettek, amerikaiaktól szerzett fegyvereikkel egzotikus halakkal teli akváriumok előtt pihennek. A hadúr, Dostum palotája előtt egy tálib a forgatócsoportnak azt mondja, az egykori tulajdonos rossz ember volt, elvette mások pénzét, abból építette gazdagságát, pedig ha ezt nem tette volna, nem lenne a környéken szegénység.

Eközben továbbra is érkeznek hírek a széles körű vesztegetésről: az immár tálibok által ellenőrzött központi bank azt állítja, hogy 12,4 millió dollár készpénzt és aranyat foglalt le korábbi vezető kormánytisztviselőktől.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×