eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Strandolók Valencia Malvarrosa nevű tengerparti strandján 2021, július 4-én. Az előrejelzések szerint ezen a napon a 41 Celsius fokot is elérheti a hőmérséklet az országban.
Nyitókép: Strandolók Valencia Malvarrosa nevű tengerparti strandján 2021, július 4-én. MTI/EPA/EFE/Kai Försterling

Az oltási kampány megtette hatását Európában: jön föl a gazdaság

Bár a trend még nem visszafordíthatatlan, és érzékelhető a Delta-variáns helyenkénti negatív visszahatása is, összességében az európai – de különösen eurózónabéli – gazdasági növekedés és foglalkoztatás-bővülés töretlen, egyes szektorokban évtizedes rekordokat dönt.

Végig kitartott a nyári hónapokban az európai gazdaság erősödése, különösen a beoltottsági szempontból előbbre tartó eurózóna-országokban – derült ki a három hónap adatait összegző nemzetközi kutatóintézetek és gazdasági szaklapok egymást érő jelentéseiből. (Az eurózónán kívül egyelőre olyan, az EU-átlagot erősen lehúzó komponensek is akadnak, mint a 30 százalék alatti román és 20 százalék alatti bolgár oltottsági ráta.)

A Financial Times hosszas riportja utalt az OECD aggregált mérőszámaira, amelyek szerint a júniusi és júliusi növekedés után a fogyasztási és a bizalmi index az eurózónában augusztusban is kitartott a járvány kezdete óta mért legmagasabb szinten.

„A jelek szerint a Delta-variáns egyelőre a véltnél csekélyebb hatással bír az európai gazdasági folyamatokra,

és az eurózóna talpra állása és beindulása erősebb a vártnál” – idézte a brit lap (több, hasonló vélemény mellett) Jack AllenReynoldsot, a Capital Economics gazdasági szakértőjét.

„A Delta-variáns miatti félelmek továbbra is jelen vannak, de a kibontakozó esetleges negyedik hullám eddig láthatóan nem tudta kisiklatni az európai gyorsulást” – vélte Bert Colijn, az ING szakértője is, aki összességében úgy jellemezte az elmúlt negyedév eurózónás gazdasági teljesítményét, hogy „a térség gazdaságai begyújtották az összes motort”, az újranyitás „meghozta a remélt növekedési hatást”.

„Az eurózóna nagyobb gazdaságai a negyedik hullámmal szemben ellenállóbbnak bizonyultak, mint a korábbiak esetében” – vélte Nicolas Woloszko, az OECD közgazdásza is.

Valamennyi értékelés egyetért ugyanakkor abban, hogy

a gazdasági mutatók elmúlt negyedéves kedvező kilengése nem annyira az ipari tevékenység meglódulásán, hanem a fogyasztás hirtelen megugrásán alapul.

A hosszú bezártság utáni nyitás fogyasztásra ösztönözte az embereket, és ennek kihatása nemcsak a közvetlenül megcélzott szektorokban – például az idegenforgalomban – vált hamar érezhetővé, hanem mindezek gazdasági kapcsolatainál, beszállítóinál is.

Mindez jól lemérhető azon is, hogy egy sor szolgáltatási ágazatban egyszeriben megugrott az álláshirdetések aránya – mutatnak rá elemzők.

A Politico összefoglalója ennek kapcsán, megjegyezte, hogy az elmúlt hónapokban a foglakoztatás bővülésének a dinamikája az eurózónában „21 év óta a legmagasabb volt”. Más kérdés, hogy ezt a kedvező mutatót a bezártság alatti széles körű leálláshoz köthető igen kedvezőtlen viszonyítás is tette lehetővé. De összességében az irány mégiscsak

egy folyamatosan bővülő aktivitást fejez ki.

A már idézett Alain-Reynolds szerint a kedvező idegenforgalmi hatás különösen jól érezhető volt az EU mediterrán országaiban („még akkor is, ha abszolút mértékben persze a tényleges idegenforgalmi mutatók elmaradtak a járvány előttiektől” – tette hozzá a Capital Economics szakértője).

Spanyolországban a szállodák kihasználtsága a járvány kezdete óta először most nyáron már folyamatosan 50 százalék felett volt, és hasonlóképpen meredeken nőtt a kereslet Olaszországban, Portugáliában és mellesleg Németországban is – fejtette ki a Financial Times riportjában az AirDNA kutatóműhely elnökhelyettese, Jamie Lane.

Összességében,

az eurózóna egymás után a harmadik negyedévben produkált gazdasági növekedést –

mutatott rá Maddalena Martini az Oxford Exonomics kutatója. Ennek mértéke a harmadik negyedévben Silvia Ardagna szerint elérheti a 2,8 százalékot.

Elemzők szerint az európai gazdaságok sebezhető pontja a nagyüzemi termelésben van, ahol a beszállítás, az anyag- és eszközutánpótlási lánc még sok esetben töredékes. A szállítási határidő sok esetben még mindig jóval hosszabb a járvány előttinél, ami értelemszerűen költségfelhajtó tényező és rontja a kibocsájtási, valamint a megtérülési mutatókat.

Gond a sok szektorban létező relatív munkaerőhiány is, amit sok üzemben a helyükön maradt dolgozók bérének a növelésével igyekeznek kiváltani, ez viszont könnyen inflációt gerjesztő hatású lehet – mutatnak rá szakértők.

A kedvező összkép tehát még sok tekintetben sérülékeny, miként a Delta – vagy további más – variánsok esetleges jövőbeni kártékony hatása is okozhat újbóli lassulást. Eddig viszont az eurózóna lendületesen jött fel, és ez még akkor is figyelemreméltó, ha azt is látni kell, hogy

a járvány előtti (2019-es) gazdasági teljesítményt még nem sikerült elérni,

miközben ugyanezt az amerikai és a kínai gazdaság már produkálni tudta – teszik hozzá szakértők a kedvező mutatók valós értékét mérlegelve.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×