eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Michel Barnier, az Európai Bizottságnak az Európai Unióból történő brit kiválás ügyében felelős főtárgyalója az Európai Parlament büsszeli plenáris ülésén 2019. április 3-án. Az ülésen többek között a brit EU-tagság megszűnésének legújabb fejleményeiről tárgyaltak.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Michel Barnier elindul a jövő évi francia elnökválasztás jobboldali jelöltségéért

Vele együtt már négyen jelezték részvételüket a jobbközép Köztársaságiak (LR) előválasztásán, így még több "ütős" jelölt van.

Michel Barnier, az Európai Unió korábbi brexitügyi főtárgyalója bejelentette, hogy elindul a francia jobboldal előválasztásán a jövő évi köztársasági elnökválasztás jobboldali jelöltségéért.

Ezzel négyre emelkedett azon francia jobboldali politikusok száma, aki részt kívánnak venni a jobbközép Köztársaságiak (LR) előválasztásán. A párt november végén tervezi megrendezni az előválasztást abban az esetben, ha a következő hetekben egyetlen jelölt sem emelkedik ki közülük. Az előválasztás esetleges megrendezésének feltételeiről szeptember 25-i kongresszusán dönt a jobbközép párt.

A 70 éves Barnier a TF1 francia kereskedelmi televízió csütörtök esti híradójában elmondta, hogy a Franciaország megbékélését célzó programjának fő pontjai: a bevándorlás korlátozása és ellenőrzés alatt tartása, az állam tekintélyének visszaszerzése, a munkának és az érdemnek a visszahelyezése a társadalom középpontjába, valamint a klímaváltozás elleni küzdelem.

"Olyan elnök szeretnék lenni, aki tiszteli a franciákat, és aki kivívja Franciaország tiszteletét. A minket körülvevő világ veszélyes, nem stabil, törékeny. Hazánk nincs jól. Alternatíva kell a megbékélésre, arra, hogy együtt cselekedjünk" - fogalmazott a politikus a Le Figaro című napilapnak adott interjúban.

A tálibok afganisztáni hatalomátvétele kapcsán Michel Barnier leszögezte: "Franciaországnak természetesen erkölcsi kötelessége menedéket biztosítani azoknak, akik neki dolgoztak".

"De azt is ki kell mondani, hogy nem fogunk mindenkit befogadni" - tette hozzá. Megerősítette a bevándorlási moratóriumra vonatkozó szándékát arra az időre, amíg az eljárásokat új alapokra helyezi Franciaország, és megegyezéseket köt a kibocsátó országokkal annak érdekében, hogy azok is "hozzájáruljanak a migrációs hullámok féken tartásához a fejlődésükhöz nyújtott segítségért cserében".

Véleménye szerint "mindenhol növelni kell a dzsihadizmus elleni küzdelmet", és a GDP 3 százalékára kell emelni a védelmi és a kutatási kiadásokat.

Michel Barnier két ciklusban is dolgozott EU-biztosként, az 1990-es években pedig több francia kormányban is volt tárcavezető.

Az előválasztásra eddig bejelentkezett politikusok (Michel Barnier mellett Valérie Pécresse, Philippe Juvin és Eric Ciotti) közül a volt Brexit-ügyi főtárgyaló az egyik legnépszerűbb a saját pártján belül. Sokan azonban Xavier Bertrand-t, az észak-franciaországi Hauts-de-France régió elnökét tartják a legkomolyabb jobboldali elnökjelöltnek, ő viszont nem kíván részt venni az előválasztáson. Így elképzelhető, hogy a jobboldalnak két jelöltje is indul a francia elnökválasztáson, amelynek első fordulóját 2022. április 10-én, a másodikat pedig április 24-én tartják.

Címlapról ajánljuk
VOSZ: a munkaerőpiaci helyzet javulása a nyugdíjas munkavállalóknak köszönhető

VOSZ: a munkaerőpiaci helyzet javulása a nyugdíjas munkavállalóknak köszönhető

Az elmúlt években a munkaerő-piaci aktivitást jelentős részben növelte a nyugdíjasok visszafoglalkoztatása, évente ugyanis körülbelül 15 ezer olyan friss nyugdíjas van, aki az ellátása mellett tovább dolgozik – mondta az InfoRádióban a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnökhelyettese. A VOSZ támogatja azt, hogy minél többen – erejüktől függően – akár csak heti két napban dolgozzanak nyugdíj mellett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.22. vasárnap, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×