Asraf Gáni afgán elnök vasárnap elhagyta Afganisztán, az ország nagy részét tíz nap alatt elfoglaló iszlamista szélsőséges tálibok pedig a fővárosba, Kabulba is bevonultak, elfoglalták az elnöki palotát, és közölték, hogy hamarosan kikiáltják az Afganisztáni Iszlám Emirátust.

Asraf Gáni afgán elnök elhagyta az országot, és Tádzsikisztán irányába távozott - jelentette a Reuters egy magas rangú belügyi tisztségviselőre hivatkozva.

Az afgán elnöki hivatal ugyanakkor nem volt hajlandó megerősíteni a hírt arra hivatkozva, hogy "biztonsági okokból" semmit sem árulhatnak el Gáni hollétéről. Helyi idő szerint vasárnap éjjel Gáni a Facebookon megerősítette, hogy elhagyta Afganisztánt. Döntését azzal indokolta, hogy el akarta kerülni a vérfürdőt. Azt nem említette, hogy hol tartózkodik.

Zabiullah Mudzsáhid, a tálibok szóvivője közleményben tudatta vasárnap: a tálib vezetés arra utasította harcosait, hogy hatoljanak be Kabulba, akadályozzák meg a fosztogatást, miután a rendőrség elhagyta állomáshelyét.

Mindeközben a tálibok egyik diplomatája a katari béketárgyalásokon igyekezett mindenkit megnyugtatni, hogy az afgánoknak nem kell megtorlástól tartaniuk.

A tálib felkelők behatoltak az elnöki palotába Kabulban, és elfoglalták az épületet - közölték tálib parancsnokok vasárnap a Reuters hírügynökséggel.

Az afgán kormány egyelőre hivatalosan nem erősítette meg, hogy a fegyveresek átvették az ellenőrzést a szigorúan őrzött épület fölött. Nem sokkal később viszont a tálibok azt is bejelentették, hogy kisvártatva az elnöki palotából kikiáltják az Afganisztáni Iszlám Emirátust a jelenlegi köztársasági államforma helyett.

A tálibok az amerikai és egyéb nemzetközi erők végső kivonásának májusi kezdetekor indítottak általános támadást a kormányerők ellen, és az elmúlt bő egy hétben szélsebesen foglalták el az ország tartományi központjait, szinte egyetlen puskalövés nélkül; a legtöbb helyen a kormányerők egyáltalán nem vagy alig tanúsítottak ellenállást.

Az Egyesült Államok evakuálja a kabuli amerikai nagykövetség - még az afgán fővárosban tartózkodó - személyzetét, miután a tálibok betörtek a városba - jelentette be vasárnap Antony Blinken amerikai külügyminiszter az ABC amerikai televíziónak adott interjújában. Blinken szerint az elsődleges cél, hogy minden amerikai biztonságosan elhagyja az országot.

Blinken védelmébe vette Joe Biden amerikai elnök azon döntését, miszerint véget vetett a közel 20 éves amerikai katonai missziónak Afganisztánban. Hozzátette, hogy Bident kötelezte a Donald Trump volt amerikai elnök által 2020-ban a tálibokkal kötött kivonulási megállapodás. Ha Biden lemondta volna a kivonulást, "visszatértünk volna a tálibokkal vívott háborúba", és kénytelenek lennénk több tízezer amerikai erőt visszavezényelni Afganisztánba - mondta Blinken.

A NATO csapatai segítenek nyitva tartani a kabuli repülőteret, hogy megkönnyítsék az evakuálási műveleteket, miközben a tálibok a város elfoglalására készülnek - írta vasárnap délutáni Twitter üzenetében Jens Stoltenberg a NATO főtitkára. Pénteki sajtónyilatkozatában Stoltenberg azt hangsúlyozta, hogy a szövetség egyelőre fenntartja képviseletét az afgán fővárosban, de szükség esetén megteszi a megfelelő intézkedésket. Vasárnap az Európai Bizottság illetékes szóvivője elmondta, hogy az EU mindent megtesz a Kabulban dolgozó uniós alkalmazottak és hozzátartozóik biztonságának garantálásáért.

Önzésükről lemondva komoly tárgyalásba kell kezdeniük az ország leendő átmeneti koalíciós kormányáról az afganisztáni konfliktusban szembenálló feleknek - jelentette ki Zamir Kabulov, az orosz külügyminisztérium második ázsiai osztályának vezetője vasárnap a Rosszija 1 televíziónak.

A diplomata a tálibok sikerét a hivatalban lévő afgán kormány gyengeségével magyarázta. "A kormányt húsz éven át támogatták a nyugatiak, az amerikaiak és a NATO-sok képezték ki a hadseregüket. Láthatjuk ennek a kiképzésnek a minőségét" - mondta.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő vasárnapi Telegram-bejegyzésében hangot adott véleményének, miszerint az afganisztáni konfliktusban szembenálló mindkét fél egyaránt "az amerikai gondolkodási folyamat terméke". "A világ elborzadva figyeli az Egyesült Államok soros történelmi kísérletének eredményét" - írta.

A nyugati országoknak nem szabad egyoldalúan elismerni a tálibokat Afganisztán kormányaként, hanem egységesen kell fellépniük - jelentette ki vasárnap Boris Johnson brit kormányfő.

A brit miniszterelnök világossá tette, hogy Afganisztánnak nagyon rövid időn belül új vezetése lesz, de a nyugati országoknak az ENSZ-en és a NATO-n keresztül együtt kell működniük, és világossá kell tenni, hogy bárki vezeti is Afganisztánt, az ország nem lehet a terrorizmus melegágya.