Infostart.hu
eur:
383.87
usd:
330.41
bux:
123534.75
2026. március 3. kedd Kornélia
Radikális iszlamista tálib harcosok ülnek a földön az általuk elfoglalt nyugat-afganisztáni Faráh városban 2021. augusztus 11-én. A kabuli kormány ellen harcoló tálibok, akik megsokszorozták támadásaikat, amióta az amerikai csapatok és szövetségeseik májusban megkezdték kivonulásukat Afganisztánból, Faráh elfoglalásával az utóbbi öt napban már a hetedik tartományi székhelyet kaparintották meg a 34-ből. A szélsőségesek kezén van már Sibargan, Zarandzs, Aibak, Kunduz, Talikan, Szári-Pul és most már Faráh is.
Nyitókép: MTI/AP/Mohammad Asif Khan

Változás Afganisztánban - erre készülnek most a tálibok bejelentésük szerint

"A háborúnak vége Afganisztánban, az uralom típusa és a rendszer formája hamarosan tisztázódik."

A háborúnak vége Afganisztánban, az uralom típusa és a rendszer formája hamarosan tisztázódik - jelentette ki a tálibok politikai irodájának szóvivője vasárnap az al-Dzsazíra katari székhelyű tévének nyilatkozva.

Mohammed Naim szóvivő elmondta, hogy egyetlen diplomáciai testület vagy annak bármelyik központja sem volt célpont. Hozzátette, szervezete mindenkit biztosít arról, hogy gondoskodik az állampolgárok és a diplomáciai képviseletek biztonságáról.

"Készek vagyunk párbeszédet folytatni minden afgán személlyel, és garantálni fogjuk számukra a szükséges védelmet" - hangoztatta. Kijelentette, szervezete minden lépést felelősségteljesen tesz, és mindenkivel békét akar.

A tálib lázadók vasárnap vonultak be az afgán fővárosba, Kabulba. Ezzel egy időben Asraf Gáni elnök elhagyta az országot, mondván, el akarja kerülni a vérontást, mivel az iszlamista fegyveresek közel kerültek ahhoz, hogy átvegyék az ország irányítását.

Naim az afgán elnök meneküléséről azt mondta, nem számoltak vele, és még a politikushoz közel állók sem számítottak rá.

Hangsúlyozta, hogy szervezete most látja húsz éve tartó erőfeszítéseinek és áldozatainak eredményét. "Elértük, amire vágytunk, vagyis országunk szabadságát és népünk függetlenségét". Kifejtette: "Nem engedjük, bárki is arra használja a földjeinket, hogy bárkit célba vegyen, és nem akarunk ártani másoknak."

Szerinte szervezete nem fog beavatkozni mások ügyeibe, és cserébe nem engedi, hogy beavatkozzanak az ő ügyeikbe.

"Nem hisszük, hogy a külföldi erők megismételnék afganisztáni kudarcos tapasztalataikat" - mondta. Végezetül arról beszélt, hogy a tálibok készek párbeszéd útján kezelni a nemzetközi közösség aggodalmait.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×