Infostart.hu
eur:
362.99
usd:
314.67
bux:
150506.18
2026. augusztus 13. csütörtök Ipoly
Iszlamista szélsőséges tálib fegyveresek járőröznek Kabulban 2021. augusztus 16-án. Előző nap tálib fegyveresek behatoltak az afgán fővárosba és elfoglalták az afgán kormányerők által elhagyott kormányzati intézményeket. A tálibok a főváros valamennyi területét ellenőrzésük alá vonták és Asraf Gáni afgán elnök is elhagyta az országot.
Nyitókép: STRINGER

Miért omlott össze az afgán hadsereg?

Miért omlott össze az afgán hadsereg, illetve nem tanúsított nagyobb ellenállást az előrenyomuló tálibokkal szemben amikor nyugati kiképzést és eszközöket kapott? Ez a kérdés azután, hogy a fundamentalisták váratlanul már magát a fővárost, Kabult is ellenőrzésük alá vonták a hétvégén.

Miközben az utóbbi napokban már mindkét amerikai párton belül élesen bírált Joe Biden elnök folytatta az afganisztáni csapatkivonást, 300 ezer afgán kormánykatona jelentette a védelmet a tálibokkal szemben a nyugatiak távozása után.

Joe Biden még néhány héttel ezelőtt is abban hitt – írja a Financial Times –, hogy feltartóztathatják a fundamentalistákat.

„Az, hogy a tálibok lerohannak mindent és megszerzik az egész országot, nagyon valószínűtlen.

Megadtuk partnereinknek a modern hadviselés összes eszközét, a felszerelést és a kiképzést” – fogalmazott az elnök július elején.

Ehhez képest a tálibok vasárnap már a kabuli elnöki palotában voltak.

Ezelőtt nem sokkal egyszerűen elolvadt az afgán kormányhadsereg. A katonák leszereltek vagy visszamentek a bázisokra – ennyit ért az elköltött több milliárd dollárnyi nyugati pénz. A tálibok még menlevelet is adtak a harcokat feladóknak, hogy azok hazamehessenek saját tartományukba.

A tálibok egyszerre szerelték le az ellenállást és vették át a nyugati harci eszközöket is.

Nyugati katonai elemzők és volt katonák szerint az, hogy az afgán hadsereg eltűnt, részben az Asraf Gháni – hazájából elmenekült elnök – rendszeréből való tömeges kiábrándulás eredménye. Míg Nyugaton jobbára csak a tálibok középkori értékvilága a téma, addig az afgánok körében a kormányzati korrupció és katonák aggodalmai, hogy amerikai támogatás nélkül nem győzhetnek a tálibok ellen.

Az amerikaiak viszont már majdnem kivonultak, miközben

a kabuli reptéri káoszt „Saigon 2.0”-nak nevezik, mert annyira hasonlít a vietnámi kudarc utáni kétségbeesett menekülésre.

A legnagyobb gond a hadsereggel nem a fegyverek vagy a kiképzés volt, hanem a politika – mondta Mike Martin volt brit tiszt és egy Afganisztánról szóló könyv szerzője. Asraf Gháni a Világbank tisztségviselője volt, aki könyvet írt a bukott államok helyreállításáról. De afgán elnökként nem volt képes, hogy egy nemzeti ügy mentén összefogja az ország temérdek etnikai csoportját – tette hozzá Martin.

Ahogy valósággá vált az amerikai kivonulás, sok afgán számára fontosabbak lettek az etnikai, törzsi, de még a családi kötelékek is, mint az afgán hadsereg iránti lojalitás. Ezért tudtak a tálib parancsnokok a legtöbb esetben békés megadást kialkudni.

„A tálibok franchise-rendszere szépen egymás után lehántotta az afgán kormány rétegeit, mert az nem foglalkozott eleget a választóival, a klánokkal, törzsekkel, etnikai csoportokkal és milíciákkal.

Ezt itt a lényeg” – hangsúlyozta Martin az FT-nek.

„A katonai parancsnokok az amnesztiáért cserében megadták magukat. A táliboktól ezt megkapták, a katonák hazamehettek” – tette hozzá.

Közben Biden kritika nélkül átvette, elődje, Donald Trump távozási tervét és akkor indította be, amikor épp felpörögött a hagyományos áprilistól októberig tartó harci időszak az országban. Az afgán hadsereget továbbá meglepte, hogy az amerikaiak, akiktől nagyban függtek például a légitámogatás terén, teljesen váratlanul távoztak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Aszódi Attila: tartós megoldás lehet Paksnál az épített fenékküszöb

Aszódi Attila: tartós megoldás lehet Paksnál az épített fenékküszöb

Az atomenergetikai szakértő, egyetemi tanár, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja az InfoRádióban csütörtök reggel azt is egyértelművé tette, Paks 2-nél már nyilván nem lesz ez elég. Rögzítette: lehet, hogy most akár 15-20 milliárd forinttal is magasabb az ország villanyszámlája a szükséges import miatt, de a későbbi problémák elkerüléséhez ezt most fel kell áldozni.

Kórházi fertőzések: pár héten belül megnézhetjük az adatokat

Ősztől nyilvánossá válhatnak a magyar kórházak fertőzési adatai: intézményenként lehet megnézni, milyen gyakran fordulnak elő, milyen kórokozók miatt, és egyes esetekben mennyire ellenállók az antibiotikumoknak. A nyilvánosságra hozatal két lépcsőben történne, szeptember 1-jétől jönne az első kör.
inforadio
ARÉNA
2026.08.13. csütörtök, 18:00
Sinkó Eszter
egészségügyi közgazdász
Csendben kopik a magyar humántőke egyik alapja: az elmélyült olvasás

Csendben kopik a magyar humántőke egyik alapja: az elmélyült olvasás

Sokan ismerik azt a helyzetet, amikor a könyv ott van az éjjeliszekrényen, mégis a telefon kerül kézbe. Néhány percnek indul, fél óra lesz belőle, és az olvasás megint másnapra marad. A Guardian Science Weekly 2026. augusztus 11-i adása ebből a hétköznapi tapasztalatból jut el egy sokkal nagyobb kérdéshez: mit veszít az emberi gondolkodás, ha az elmélyült olvasás kiszorul a mindennapokból? A podcastben Ian Sample, a Guardian tudományos újságírója foglalja össze Falk Huettig kísérleti pszichológus kutatásainak legfontosabb tanulságait; az adásban Madeleine Finlay műsorvezetővel együtt azt járják körül, hogy az olvasás visszaszorulása miért érintheti a memóriát, az absztrakt gondolkodást, az IQ-t és a kritikai szövegértést is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×