Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Az amerikai Moderna cég első magyarországi szállítmánya a Hungaropharma gyógyszer-nagykereskedelmi vállalat budapesti telephelyén 2021. január 12-én. A 7200 vakcina 3600 ember oltására elegendő. A szállítmányt egy hűtőkamrában tárolják -25 Celsius-fokon addig, amíg eljut az oltóhelyekre.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Alaposan megszedi magát a járványon a Moderna

Egy holland szervezet tanulmánya szerint az amerikai Moderna jelentős jövedelemre tesz szert azzal, hogy érdekeltségeit alacsonyan adózó európai és amerikai helyen jegyezte be, egyszerre vágva zsebre adófizetői támogatást a fejlesztésért és kerülve meg a profit érdemi arányos részének visszajuttatását adó formájában.

A brüsszeli Politico által ismertetett elemzést a multinacionális cégek kutatására specializálódott holland nonprofit cég (holland nevének rövidítése: SOMO) készítette el, és egyebek között arra a szerződésre is hivatkozik, amelyet az Európai Bizottság kötött a Modernával.

Ebből kitűnik, hogy

az amerikai cég a svájci leányvállalatát, a bázeli székhelyű Moderna Switzerland GmbH-t bízta meg szerződéskötéssel

és eladással, aminek összértéke mintegy 10 milliárd euró.

Mint a kutatók emlékeztetnek, Svájcban a külföldi vállalatoknak 13 százalékos társasági adót kell fizetniük, ami messze elmarad a világátlagtól. Hogy még szélesebbé tegye a profitrést, a Modernának arra is volt gondja, hogy a kutatási szabadalmait (eddig mintegy hétszázötvenet) az Egyesült Államok Delaware államában jegyezte be, ahol a helyi törvények értelmében a szabadalmakból származó jövedelem nem adóköteles.

A holland tanulmány szerzői szerint ebből a felállásból alakul ki az a – Moderna számára felettébb jövedelmező, a közpénzek szempontjából inkább sajnálatos – konstrukció, hogy a tekintélyes gyógyszeripari cég egyfelől

hatalmas állami támogatást vág zsebre a fejlesztésekre

– az amerikai egészségügy minisztérium a Covid-szérum fejlesztéséhez 4,1 milliárd dolláros támogatást nyújtott.

Másfelől a mindebből megszülető terméket borsosan árazza, a keletkező profitból pedig az átlagtól messze elmaradó mértékben adózik csak.

Tekintettel a sváci működés jelentős részt titkosságára, csak egészen elnagyolt becslések állnak rendelkezésre az amerikai cégnél maradó tisztaprofit lehetséges mértékéről, de mindenesetre több tucat milliárd dollárral számolnak.

Közgazdasági értelemben már az is jelentős igazságtalanságot hordoz, hogy adófizetők pénzén kifejlesztett termékhez ugyanezt a kört csak tekintélyes árak megfizetése révén engedik hozzá – mutat rá mindezek kapcsán az idézett tanulmány, majd még hozzáteszi: az viszont már

kimeríti a tisztességtelenség fogalmát, hogy az így felhalmozott jövedelemből a cég érdemben utólag sem adózik,

vagy csak más országban és meglehetősen kedvezményes ráta mellett.

Azaz, a kezdeti közvetett adófizetői részvétel lényegében érdemi megtérülés, vagy kompenzáció nélkül marad.

Az Európai Unió amúgy 10 milliárd dollár értékben rendelt vakcinát a modernától, amihez „foglalóként” a gyártás megkezdése előtt 360 millió dollárt folyósítottak a Modernának.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×