A terrorszervezetek tavaly megkísérelték kihasználni a koronavírus-járványt a gyűlöletpropaganda terjesztésére és a közintézményekkel szembeni bizalmatlanság fokozására - áll az Európai Unió bűnüldöző hatóságának (Europol) közzétett jelentésében.

A terrorizmus helyzetét és tendenciáit vizsgáló jelentés szerint az elmúlt években fokozódtak az ellentétek a politikai megnyilvánulások terén, ami társadalmi szempontból is polarizációhoz vezetett az Európai Unióban. Ezt a tendenciát a járvány tovább erősítette, így megnőtt az egymással szembeni intolerancia, amely a kiszolgáltatott társadalmi rétegeket arra ösztönözheti, hogy erőszakhoz folyamodjanak. A szélsőséges eszméket hirdetők kihasználták a járvány okozta társadalmi elégedetlenséget, hogy az interneten fokozottabban tudják terjeszteni a járvánnyal kapcsolatos összeesküvési elméleteket és félrevezető információkat is - vélték a kutatás készítői.

Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi kérdésekért felelős tagja szerint az Europol jelentése is arra világít rá, hogy

a járvány alatt megnőtt az online radikalizálódás kockázata. Ez különösen igaz a szélsőjobboldali terrorizmusra.

Az Europol elemzésében olvasható, hogy a szélsőjobboldali csoportok elsősorban a sokszínűség és a demokratikus alkotmányos rend ellen lépnek fel. A radikális jobboldaliak új narratívákat építenek be ideológiájukba, hogy beszivárogjanak olyan közösségekbe is, amelyek nem feltétlenül osztják nézeteik teljes körét. Az identitárius mozgalmaknak például sikerült elérniük a fiatalabb, képzettebb lakosságot - emeli ki a jelentés.

Rámutatnak a készítők arra is, hogy a baloldali és anarchista terrortámadások száma 2020-ban nem növekedett ugyan, de a közrendet fenyegető veszély továbbra is jelentős néhány országban. Az Európai Unió 25 baloldali és anarchista terrortámadásából 24-et Olaszországból jelentettek, a fennmaradót pedig Franciaországból. A merényletek magán- és köztulajdont, például pénzügyi intézményeket és kormányzati épületeket céloztak, és egy levélbomba-kísérlet is volt köztük.

Az olyan témák mellett, mint az antifasizmus, a rasszizmusellenesség és a vélt állami elnyomás, a baloldali narratívákban újak is megjelentek, köztük a technológiai és tudományos fejlődéssel kapcsolatos szkepticizmus, a járványellenes intézkedések és környezetvédelmi kérdések.

A jelentés kitér arra is, hogy a dzsihadista terrorizmus továbbra is a legnagyobb fenyegetést jelenti az Európai Unióra nézve, az Irakban és Szíriában még mindig aktívan tevékenykedő Iszlám Állam terroristacsoportnak ugyanis több európai támogatója is akad, akiket a szervezet merényletek elkövetésére buzdít. Az uniós hatóság szerint a múlt évben 12 ember hunyt el kizárólag magányos elkövető által véghez vitt merényletben.

"A magányos elkövetők tetteit motiválhatta a járvány következtében megnövekedett stressz, de szerepet játszhatott a Mohamed prófétát ábrázoló karikatúrák újrakiadása körüli vita, valamint a különböző országokban egyes jobboldali szereplők iszlámellenes fellépése" - tette hozzá a jelentés.