Infostart.hu
eur:
385.6
usd:
331.45
bux:
121722.21
2026. január 19. hétfő Márió, Sára
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament strasbourgi üléstermében 2021. június 8-án, amikor a koronavírus-járvány miatti 15 hónapos szünet után ismét plenáris ülésre várja a képviselőket a terem.
Nyitókép: MTI/EPA/AP pool

Az EP két hét haladékot adott az Európai Bizottságnak, mielőtt perbe fogná

Egyelőre csak az EP házelnököt kötelezték arra több mint kétharmados többséggel, hogy „érje el” a bizottságnál a tavaly véglegesített új jogállamisági jogszabály alkalmazási leírásának két héten belül történő beterjesztését. Ellenkező esetben az Európai Bíróság elé viszik a brüsszeli testületet.

Az EP középpárti frakciói már hónapok óta sürgeti az Európai Bizottságot, hogy kezdje el alkalmazni a tavaly véglegesített, ez évtől hatályos új jogszabályt, amely közösségi pénzek tagállami kifizetését bizonyos jogállamisági elvárások teljesülésétől is teszi függővé.

A testület eddig azért tartózkodott ettől és általában a vonatkozó végrehajtási rendszer kidolgozásától, mert a tavalyi decemberi csúcson a tagországok állam- és kormányfői azt kérték, hogy az új jogszabály alkalmazásával várja meg annak lehetőségét, hogy valamely tagországok meg kívánják-e kérdőjelezni annak összeegyeztethetőségét az unió alapszerződésével, (februárban Magyarország és Lengyelország valóban ilyen kérdéssel fordult a luxembourgi Európai Bírósághoz).

Az Európai Parlament ugyanakkor márciusi plenárisán közös állásfoglalásban vitatta a tagállami Európai Tanács ez iránti igényének jogi érvényességét. Mint akkori határozatukban kijelentették,

az EU-csúcs döntése úgymond nem bír jogi hatállyal, míg a Bizottságnak kötelessége alávetnie magát a közös joganyagnak, jelen esetben az elfogadott új jogállamisági jogszabály alkalmazásának.

A képviselők egyúttal felszólították a brüsszeli testületet, hogy legkésőbb június 1-ig teremtse meg a jogszabály érdemi felhasználásának feltételit, és kezdje meg alkalmazását.

Tekintve, hogy erre nem került sor, csupán bizottsági ígéret született az alkalmazási feltételek részletes kidolgozására és későbbi beterjesztésére, ezért az Európai Parlament plenárisán előtt először olyan határozattervezet forgott, amely azonnali hatállyal kötelezettségmulasztás miatt az Európai Bírósághoz fordult volna panasszal, majd utóbb ezt módosították úgy, hogy adnak még két hét haladékot a testületnek a várt anyag elkészítéséhez.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Óriásira híztak a magyarok befektetési alapjai, de rengeteg ügyfél kimaradt a jóból

Óriásira híztak a magyarok befektetési alapjai, de rengeteg ügyfél kimaradt a jóból

Örömteli évük volt tavaly a magyar befektetési alapoknak, egy év alatt 16,4%-kal nőtt a BAMOSZ-tagok kezelt vagyona, így mostanra átlépte a 20 800 milliárd forintot. A legnagyobb ugrást az árupiaci alapok produkálták egy laza négyszereződéssel, az abszolút hozamú alapok vagyona 42%-kal nőtt, míg a kötvény- és ingatlanalapok esetében stagnálásról beszélhetünk, a pénzpiaci alapok pedig egyenesen veszítettek az értékükből. A hozamokat látva az ügyfelek érezhetnek némi elégedetlenséget: a szektor egésze pontosan akkora hozamot termelt, mint az állampapír-index, miközben például a magyar tőzsde 40%-ot szárnyalt. Persze az egyes alapkategóriák közt nagy különbségek vannak, az árupiaci alapok 30% fölötti hozammal zárták az évet, míg a legnagyobb súlyú kategória alig 2,6%-os hozamot tud felmutatni a 3,3%-os infláció időszakában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×