eur:
411.54
usd:
395.17
bux:
79740.73
2024. november 22. péntek Cecília
Az új koronavírus elleni oltóanyagot csomagolják a világ legnagyobb szérumgyártójánál, az Indiai Szérumintézetnél (Serum Institute of India, SII) a cég székhelyén, Punéban 2021. január 21-én. Ezen a napon tűz ütött ki a székhelyen, de a vezetés szerint ez a gyártókapacitást és a készleteket nem érintette. A szérumintézet az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca svéd-brit gyógyszergyártó koronavírus elleni vakcinájának több milliárd adagját gyártja.
Nyitókép: MTI/AP/Rafik Makbúl

Végleg vakcina-nagyhatalommá válhat India

Csak az Egyesült Államok lehet képes volumenben megelőzni India gyártási kapacitását: saját maga mellett számos fejlődő ország számára is elegendő vakcinát gyárthat az ország egy elemzőcég szerint.

Már a koronavírus-járványt megelőzően is Indiából érkezett a világon felhasznált védőoltásmennyiség 60 százaléka, melyet ráadásul elérhető áron állított elő az ország, írja a CNBC. Most a Deloitte tanácsadócég azt jósolja, hogy az Egyesült Államok után a második legtöbb oltást gyártó országgá nőheti ki magát. PS Easwaran, a Deloitte India szakembere azt mondja, idén 3,5 milliárd adagot fognak előállítani, ami 500 milliónyival marad el az amerikai kapacitástól. Ez még nem minden, mivel a cégek további bővítéseket terveznek.

Valódi központ

A JP Morgan már a múlt hónapban azt írta egy elemzésében, hogy a globális immunizációs kampányban fontos szereplőként kell Indiára számítani, hiszen igazi oltásgyártó központról beszélhetünk. A Covaxinból, saját fejlesztésű oltásukból évente 700 millió adagot szeretnének elkészíteni - igaz, ennek a vészhelyzeti használatra az országban már engedélyezett vakcinának meglehetősen kettős a megítélése, mivel nem publikáltak hatékonysági adatokat és nem is túl átlátható körülmények közt hozták létre a védőoltást. A Covishieldből, amelyet az AstraZenecával és az Oxfordi Egyetemmel közösen hoztak létre, jelenleg havi 50 millió adagot gyártanak az Indiai Szérumintézetben, de ezt a kapacitást már márciustól 100 millióra emelik. Más gyártók a Szputnyik V és a Janssen vakcinájának gyártására is szerződtek már.

"Helyi fejlesztésű vakcina nélkül, gyártókapacitásuk révén partnerkapcsolatokat alakíthatnak ki az ország gyógyszercégei, melyeknek köszönhetően

India saját igényei mellett más fejlődő országok szükségleteit is kielégíthetik"

- áll a JP Morgan jelentésében.

Másik versenyben indulnak

Az Indiai Közegészségügyi Alapítvány elnöke, K. Srinath Reddy szerint az országban készített oltások főként a fejlődő államoknak lehetnek hasznosak. A Pfizer vagy a Moderna vakcinái, melyek mRNS-technológiát használnak, nagyon alacsony hőmérsékletű gyártási és szállítási láncot, valamint tárolást kívánnak meg, amely Reddy szerint a lehetetlenség határát súrolja nagyon sok ország esetében. Az indiai oltások ugyanakkor nemcsak olcsók, de nem is különösebben bonyolultan szállíthatók, így jobb pozícióból indulnak az amerikai és európai gyártású oltásoknál, ha a fejlődő országokra gondolunk. India már eddig is 15,6 millió adagnyi vakcinát szállított 17 országba: mindezt a helyi igények pontos felmérése után.

Saját népességük a kihívás

Kihívások így is állnak az ország előtt. Saját oltási programja nagyon lassan halad, becslések szerint mindössze

a lakosság alig több mint ötödét sikerül immunizálni év végéig.

A tervek szerint ezt az arány nyár végére akarja elérni az 1,38 milliárd lakosú ország. Nem a rendelkezésre álló mennyiséggel, hanem annak tárolásával, elosztásával és beadásával van a gond - Reddy szerint főleg az utóbbival, mivel nem volt még olyan eset, amelyben ennyire sok embert kellett volna immunizálni. A nagy oltási programok többnyire a gyermekeket érintik, nem a teljes felnőtt populációt.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×