Andrés Manuel López Obrador leszögezte: Assange megérdemel egy esélyt, ő a maga részéről pedig támogatja, hogy megbocsássanak neki. Hozzátette:

utasította a mexikói külügyminisztériumot, tegye meg a szükséges lépéseket Londonnál Assange szabadon bocsátása érdekében.

A londoni büntetőbíróság hétfőn nem jogerősen úgy döntött, a brit kormány nem adhatja ki a WikiLeaks kiszivárogtató portál brit börtönben lévő alapítóját az Egyesült Államoknak, amelynek 14 napja van fellebbezni a döntés ellen. A bírósági határozat értelmében Assange elsősorban azért nem adható ki az amerikai hatóságoknak, mert reális annak a kockázata, hogy az amerikai vizsgálati fogságban öngyilkosságot követ el.

Az ausztrál állampolgárságú Assange ellen az amerikai hatóságok a brit kormányhoz benyújtott kiadatási kérelemben 18 vádpontot fogalmaztak meg. Ezek közül 17 kémkedéssel, egy pedig számítógépes rendszerek feltörésével vádolja a férfit. Assange portálja hozzávetőleges becslések szerint csaknem 500 ezer titkos amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és az elmúlt években ezek jelentős részét átadta médiapartnereinek.

A WikiLeaks szerint politikailag motivált vádakról van szó.

Korábban Assange hét évet töltött Ecuador londoni nagykövetségén az ecuadori kormány által nyújtott diplomáciai menedék védelme alatt, 2019 áprilisában azonban - az ecuadori nagykövet engedélyével - a Scotland Yard a diplomáciai képviselet épületében őrizetbe vette.

Assange eredetileg azért menekült e nagykövetségre, mert a svéd kormány is körözte őt Svédországban elkövetett szexuális bűncselekmények vádjával, bár a svéd ügyészség a vizsgálatot már évekkel ezelőtt beszüntette és 2019-ben visszavonta Assange nemzetközi körözését.

Assange és ügyvédei attól tartottak, hogy ha Nagy-Britannia átadja őt Svédországnak, a svéd kormány kiadhatja őt az Egyesült Államoknak.

Az amerikai hatóságok azonban közvetlenül a brit kormányhoz is eljuttatták a kiadatási kérelmet.

Nem ez az első alkalom López Obrador hivatalba lépése óta, hogy Mexikóváros menedékjogot ajánl fel valakinek. A mexikói kormány 2019 novemberében adott menedéket Evo Morales korábbi bolíviai elnöknek, aki egy hónappal korábban kényszerült lemondani posztjáról, miután az országon a győzelmével végződő választásokat követően három hétig tartó véres tüntetések söpörtek végig, és a rendőrség, valamint a hadsereg főparancsnoka is felszólította, hogy távozzon az ország éléről.