eur:
408.03
usd:
375.17
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Róma, 2018. szeptember 6.Luigi Di Maio olasz miniszterelnök-helyettes, mukaügyi miniszter a minisztertanács ülése utáni sajtóértekezleten a római kormányfői rezidencián, a Chigi-palotában 2018. szeptember 6-án. (MTI/EPA/Riccardo Antimiani) *** Local Caption *** 53000073
Nyitókép: MTI/EPA/Riccardo Antimiani

Jogállamisági vétó - az olasz álláspont szerint ehelyett tárgyalni kell

Elfogadhatatlan a külügyminiszter szerint, hogy nettó haszonélvező országok túszává váljon egy nettó befizető ország, ezért kompromisszumot kell kötni. A jobboldali pártok szerint a baloldal álhíreket terjeszt.

A vétójog alkalmazásának "félre tételét" és a kompromisszumkeresést szorgalmazta Luigi Di Maio külügyminiszter, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) olasz kormánypárt politikusa csütörtökön az európai uniós támogatások kiutalásának jogállami feltételekhez kapcsolása körüli vitáról szólva.

Luigi Di Maio az olasz közszolgálati rádió reggeli műsorában kijelentette,

elérkezett az ideje, hogy az Európai Unió "előre lépjen, és eltörölje" a vétómechanizmus eddigi gyakorlatát.

Hangoztatta, hogy nem ez az első alkalom, hogy egyes tagállamok vétójukkal megbénítottak folyamatokat, de végül sikerült kompromisszumot találni, miként nyáron Hollandia esetében is történt. Az olasz diplomácia vezetője arra utalt, hogy Hollandia fenntartással fogadta az európai helyreállítási alap szétosztási rendszerét, amely a magas államadósságú Olaszországot az elsők között részesíti előnyben.

Luigi Di Maio kijelentette: "Lengyelország, Magyarország és Szlovénia sokat kockáztat. Szerintem sikerül kompromisszumot találni".

Elfogadhatatlannak nevezte, hogy "Olaszország, amely 209 milliárd euró európai támogatást vár a munkanélküliek, családok és fiatalok számára, három olyan ország túsza legyen, amelyek velünk ellentétben nem nettó befizetők, hanem az EU-források nettó élvezői".

Az M5S politikusa az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek videókonferenciája előtt nyilatkozott, amellyel egy időben az EU-tagországok külügyminisztereinek találkozóját is megtartják.

  • Az európai pénzek kifizetését Magyarország és Lengyelország hétfőn vétózta meg.
  • Budapest és Varsó lépésének indokaként közölte: nem értenek egyet azzal, hogy az európai uniós támogatások kiutalását jogállami feltételekhez kapcsolják.

Az európai uniós ügyekért felelős tárca nélküli miniszter, Vincenzo Amendola, a másik baloldali kormányerő Demokrata Párt (PD) politikusa egy nyilatkozott, reméli, hogy Lengyelország és Magyarország megérti, hogy az EU jövője és ereje az egységben rejlik.

"Egyetlen brüsszeli intézmény sem akarja megsérteni a nemzeti szuverenitást (...) és a brexit példájából tanulva a jelenlegi világméretű kavarodásban senki sem gondolhatja, hogy egyedül könnyebb" - tette hozzá az európai uniós források olaszországi felhasználásáért felelős Amendola.

A jobboldali pártok szerint a baloldal álhíreket terjeszt

A csütörtöki olasz sajtó Giorgia Meloni, a jobboldali Olasz Testvérek (FdI) elnökének korábbi közösségi bejegyzését idézte, amely szerint a baloldal álhíreket terjeszt, amikor azt hirdeti, hogy a "gonosz" Magyarország és Lengyelország megvétózta az Olaszországnak járó európai támogatásokat.

"Az igazság az, hogy

az EU hírhedt tagjai, köztük az M5S és a PD gyáván az uniós támogatásokkal akarják megtörni az olyan nemzeteket mint Lengyelország és Magyarország, amelyek védelmezni akarják Európa hagyományos keresztény gyökereit és határait

a tömeges illegális bevándorlástól" - írta Meloni.

Az FdI elnöke, aki egyben az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) elnöke, "hányingernek" nevezte, a jogállamisággal való "zsarolást" a gazdasági helyreállításhoz szükséges források kifizetésében.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×