eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Joe Biden demokrata párti elnökjelölt köszönti támogatóit a Delaware állambeli Wilmingtonban 2020. november 7-én. A CNN szombaton jelentette be, hogy Joe Biden megnyerte az amerikai elnökválasztást republikánus ellenfelével, Donald Trumppal szemben, miután Pennsylvaniában is ő kapta a legtöbb szavazatot. Trump nem ismeri el Biden győzelmét, szerinte ő nyerte meg a választást, és azt állította, hogy több tízezer levélszavazat a választás napján urnazárás után érkezett be, ami szerinte törvénytelen.
Nyitókép: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo

Szakértő: amit most Joe Biden tesz, az korábban már derékba tört egy karriert

Arizonában 15 ezer szavazatra szűkült Donald Trump hivatalban lévő amerikai elnök lemaradása demokrata párti kihívójával, Joe Bidennel szemben. Ezért matematikailag megmaradt a lehetőség a fordításra – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Tanulmányok Kutatóintézetének megbízott vezetője, hangsúlyozva: bár a világ vezető politikusainak többsége már gratulált Joe Bidennek, hivatalosan még nem ő az Egyesült Államok következő elnöke.

Továbbra is egy kombinatorikai játék zajlik, vagyis, hogy nem kell mindegyik állam, csak a legmeghatározóbbak, tehát leegyszerűsítve, ami jelenleg a republikánusoknak vagy a Trump-kampánynak kellene, az az, hogy a választások utolsó, körülbelül 48 óráját fordítsák vissza – fogalmazott az InfoRádiónak Csizmazia Gábor. Ennek értelmében meg kellene fordítaniuk az állást a 20 elektori szavazattal rendelkező Pennsylvaniában, Georgiában, valamint a 11 elektori szavazattal bíró Arizona államban, ami a perektől függetlenül folytamban is van.

Utóbbi állam kicsit kakukktojás a többi között, hiszen itt

a republikánusoknak a problémája alapvetően nem az, hogy érvényes szavatokat számoltak-e meg, vagy sem, hanem, hogy megszámolták-e egyáltalán mindet

– tett hozzá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Tanulmányok Kutatóintézetének megbízott vezetője. Ugyanis Arizona gyakorlatilag a 90-es évek közepe óta republikánus fellegvár az elnökválasztások tekintetében, azonban idén meglehetősen korán, még a választások napján – keleti parti idő szerint – késő este jelezték a megfigyelők, illetve a sajtó, hogy Joe Biden nyerte az ottani megmérettetést. Vagyis a túlzottan korai eredményhirdetésen fölül azzal is szembesülniük kellett a republikánusoknak, hogy az addig biztos államot „demokratává tette” Trump kihívója.

Az ügy további érdekessége, hogy két nappal később kiderült, hogy elhamarkodott volt a bejelentést, amit ráadásul a Fox News tett meg, amely alapvetően republikánus közeli. Rajtuk kívül az AP volt még, amelyik ezt megerősítette, azonban más nagy médiumok, mint például a CNN, nem. Emiatt össze is kaptak a republikánus szimpatizánsok a Fox Newszal. Nem mellékes, a Fox honlapján a mai napig nem változtatták meg Arizona állam besorolását. Pedig jelen állás szerint

15 ezer szavazatra szűkült Donald Trump hátránya Joe Bidennel szemben, miközben körülbelül 60 ezer levélszavazatot kell még megszámolni,

aminek ugyan többsége várhatóan demokrata lesz, de matematikailag lehetőséget ad arra, hogy a jelenlegi elnök megfordítsa az államot.

Szürke zóna

Az InfoRádió Aréna című műsorában arról is szó esett, hogy bár a világ vezető politikusainak többsége már gratulált Joe Bidennek, hivatalosan még nem ő az Egyesült Államok következő elnöke. Csizmazia Gábor szerint faramuci helyzetnek lehetünk szemtanúi, hiszen technikailag, jogilag és hivatalosan még nem elnök, még ha a médiában már megválasztott elnökként nevesítik, még a jobboldali orgánumok is, köztük a Fox News. Jelenleg ugyanis

egy biztos, ami az alkotmányban is rögzítve van, hogy január 20-án Donald Trump megbízatása lejár, és új elnököt kell beiktatni.

Így Biden csak akkor mondható megválasztott elnöknek, ha az elektori kollégium összeül és a mostani, vagy bármilyen, a demokrata jelölnek kedvező eredményt szentesít mint végeredmény.

Figyelemre méltó az is, folytatta a szakértő, hogy a sajtóorgánumok, méltatva Joe Bident, arról is beszámoltak, hogy már más államok vezetőivel tárgyal a demokrata politikus, amivel ugyan semmi gond sincs, kiváltképp ha nem változik az eredmény, azonban négy évvel ezelőtt, 2016 decemberében, Michael Flynn tábornokot, Donald Trump leendő nemzetbiztonsági főtanácsadóját ezért nagyon keményen elővették, azt is kilátásba helyezve, hogy börtönbe zárják. Hogy bár megnyerték a választást, de még nem lépett hivatalba Trump (és közel sem volt annyi kérdőjel, mint most), Michael Flynn leült az orosz nagykövettel beszélgetni, ami végül derékba is törte a karrierjét. Az úgynevezett Logan-törvény szerint ugyanis tilos amerikai magánszemélynek a szövetségi kormányzat nevében tárgyalni külföldi hatalmakkal. Ezzel szemben most méltatva van tálalva a hasonló történés, mintegy előágyazva a média részéről, hogy mindenki fogadja el az eredményt – jegyezte meg Csizmazia Gábor.

Mindemellett, bár politikai alapon kérdéses lehet, hogy Donald Trump milyen alapon kérdőjelezi meg az eredményt megrengetve legalább saját szavazói bizalmát az amerikai politikai rendszerben, és ezért sok kritikát is kap a sajtóban, miközben ezt rajta kívül is művelték korábban: Hillary Clinton négy éve hol nyíltan, hol csak utalva, de ugyanúgy azt állította, hogy tőle elcsalták a választás. Mindez elég kaotikus politikai szempontból, de jogilag minden alapja meg van rá. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Tanulmányok Kutatóintézetének megbízott vezetője végezetül megjegyezte, voltaképpen

a demokratáknak is az érdeke, hogy az eljárásokat lefolytassák,

mert ha tényleg nem tud fordítani a végeredményen az elnök, akkor be lesznek biztosítva, hogy „rendben, kivizsgáltuk, nem találtatok semmit, fogadjátok el.”

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×