Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
2020. november 9-én közreadott kép a Pfizer multinacionális gyógyszergyártó cég logójáról a vállalat New York-i székházában 2015. november 23-án. A  Pfizer és a német Biontech közös közleménye szerint kilencven százalékban hatásos lehet az általuk kifejlesztett kísérleti oltóanyag a koronavírus ellen, miután befejezték a vakcinával végzett klinikai kísérletek utolsó, harmadik fázisát. Azonban felhívják a figyelmet, hogy ez nem jelenti még azt, hogy küszöbön áll a vakcina tömeges, kereskedelmi forgalmazása.
Nyitókép: MTI/AP/Mark Lennihan

Már csak egy igen kell az uniós vakcinamegállapodásra

Az Európai Bizottság lezárta a vakcinabeszerzésről szóló tárgyalásait az amerikai Pfizer és a német BioNTech vállalatokkal a koronavírus elleni oltóanyag európai biztosítására - közölte Eric Mamer, az Európai Bizottság szóvivője a brüsszeli testület szokásos sajtótájékoztatóján kedden.

Az uniós biztosok szerdán hagyhatják jóvá a megállapodást.

Sztella Kiriakídisz egészségügyért és élelmiszerbiztonságért felelős biztos újságíróknak nyilatkozva közölte, amennyiben az uniós biztosok jóváhagyják a megállapodást, a tagállamok ez után dönthetnek arról, milyen mennyiségben kívánnak oltóanyagot vásárolni az EU által aláírt szerződés alapján.

Kiemelte, a dokumentum elfogadása feltétele annak, hogy a tagországok milyen körülmények között és milyen feltételek mellett vásárolhatják meg a vakcinát. Hozzátette ugyanakkor:

az uniós bizottság terve szerint a rendelkezésre álló oltóanyagot arányosan fogják elosztani az egyes államok között.

Ursula von der Leyen bizottsági elnök hétfőn Twitter-bejegyzésében közölte, hogy nemsokára megállapodást írnak alá a két céggel, amelynek révén az Európai Unió akár 300 millió adagot is vásárolhat az oltóanyagból.

Az uniós bizottság már hónapokkal ezelőtt tájékozódó megbeszéléseket tartott több gyógyszervállalattal, többek között a Pzifer-Biontech cégekkel. A testület szeptemberi tájékoztatása szerint a közös uniós beszerzésen alapuló tervezett szerződés lehetővé tenné, hogy valamennyi uniós tagállam megvegye az oltóanyagot, valamint azt is, hogy az alacsonyabb és közepes jövedelmű országok ingyen kaphassák meg.

Az EU június közepén fogadta el az úgynevezett európai oltóanyag-stratégiáját, amelynek célja, hogy 12-18 hónapon belül minden európai állampolgár számára magas színvonalú, biztonságos, hatékony és megfizethető oltóanyagokat biztosítson. Ennek érdekében a bizottság a tagállamokkal együtt előzetes piaci kötelezettségvállalásokat köt az oltóanyaggyártókkal.

A Pfizer és a BioNTech hétfőn jelentette be, hogy az oltóanyag tesztelésének harmadik, befejező szakaszában gyűjtött előzetes adatok alapján kilencven százalék feletti hatékonyságot értek el. Mint írták, folytatják a munkát, és azzal számolnak, hogy november harmadik hetében lesz elég adatuk ahhoz, hogy kiváltsák az amerikai szakhatóság (Food and Drug Administration - FDA) rendkívüli engedélyét az oltás forgalomba hozatalához (Emergency Use Authorization - EUA). Tájékoztatásuk szerint idén nagyjából ötvenmillió, jövőre 1,3 milliárd adagot tudnak gyártani a BNT162b2-ből.

A BNT162b2 lehet az első oltás a SARS-Cov-2 koronavírus ellen, amelynek használatát engedélyezik a gyógyszerfelügyeleti hatóságok a nyugati világban. A fejlesztők eddig a brit és az amerikai kormánnyal kötöttek szállítási szerződést.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×