Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Brit és európai uniós zászlók a brit parlamentnél Londonban 2019. október 19-én. Az alsóház rendkívüli ülésén 322-306 arányban elfogadta azt a módosító indítványt, amelynek célja a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodás formális jóváhagyásának halasztása a megállapodás jogi szövegének törvénybe iktatásáig.
Nyitókép: Kirsty Wigglesworth

Váratlan engedményt tettek a britek brexitügyben

A korábbi merev álláspont után a halászati jogok terén két olyan javaslatot is megfogalmazott a brit kormány múlt héten az EU felé, amely megnyithatja az utat az átfogó uniós kereskedelmi megállapodás megkötése felé – tudta meg a Reuters két uniós diplomáciai forrástól.

A nyilvánosság előtt zajló hangos összetűzés mellett van még esély a megegyezésre, mert a brit kormány is csak „a fegyverét rakta ki az asztalra”, valójában törekszik a megállapodásra, a brit kormány inkább csak a figyelmet akarja elterelni a rossz járványügyi védekezéséről a belső piaci törvényjavaslat által keltett zajjal. Legalábbis ezt a személyes meglátását osztotta meg egy háttéregyeztetésen diplomatákkal az EU főtárgyalója, Michel Barnier – írja a Portfolio.

A Reuters információi szerint a brit kormány illetékesei a múlt heti londoni tárgyaláson két előremutató, a megegyezést elősegítő javaslatot is vázoltak a halászati jogok terén. Ez az egyik olyan fő téma, ami eddig akadályt képezett az átfogó kereskedelmi megállapodások megkötése előtt.

Az egyik brit javaslat szerint fokozatosan kapna egyre erősebb ellenőrzési jogokat az Egyesült Királyság a területéhez tartozó tengerek felett, a másik szerint a Franciaország nyugati partjainál található két apró tengeri sziget (Jersey és Guernsey) mentességet kapna a brit felségvizeken jövő év januárjától érvénybe lépő brit szabályozási rendszer alól, így a szigetek körüli vizekhez hozzáférhetnének továbbra is az uniós hajók.

Ez a két javaslat azért érdekes a brit kormánytól, mert a megelőző tárgyalási fordulókon mindig nagyon merev volt a halászati jogok, kvóták elosztási kérdésében, de most rugalmasságot, a megegyezésre való hajlandóságot mutatnak ezek. Ez tehát növeli az átfogó kereskedelmi megállapodás megkötésének esélyét, igaz közben fontos, hogy több más területen továbbra is távoliak még az álláspontok, így az állami támogatási, környezetvédelmi, munkajogi szabályozás kérdésében.

Az ezen és a jövő héten is folytatódó EU–brit kereskedelmi tárgyalások nyomán legkésőbb október végéig, de praktikusan október 15-i EU-csúcsig kellene megállapodni. A képet jelentősen bonyolítja, hogy hétfő este a brit alsóházon átment az a belső piaci törvényjavaslat, amely nyíltan arra törekszik, hogy egyoldalúan felülírja az EU-val kötött kilépési megállapodást.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke évértékelő beszédében visszaidézte Margaret Thatcher volt brit kormányfő régi szavait, miszerint a brit kormány nem sérthet törvényt, és figyelmeztette a jelenlegi brit kormányt, hogy ne tegye azt meg, mert azzal a kereskedelmi megállapodás nélkül fog kizuhanni az Egyesült Királyság az EU-ból jövő január elsején.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×