A Vjaszna szerint a járási hivatalok elkezdték kézbesíteni a válaszokat azoknak, akik kínzásokról, a rendőrök és a katonák kegyetlen és embertelen bánásmódja miatt tettek feljelentéseket. A sérelmezett esetek augusztus 9–13 között történtek.

A Vjaszna azt írja, hogy a hatóságok a szakértői vélemény hiányára hivatkozva szüntetik meg a bűncselekmények kivizsgálását.

Ez a jogvédő szervezet szerint semmitmondó válasz,

és az országban mindeddig senki sem volt hajlandó nyomozást indítani a hatósági túlkapások ügyében.

A minszki jogvédő szervezet emlékeztet arra, hogy a fehéroroszországi Helsinki Bizottság 47 sértett békés tüntető ügyében folyamodott az ENSZ kínzás elleni bizottságához (CAT) azzal a kéréssel, hogy indítson vizsgálatot a Fehéroroszországban zajló rendszeres kínzások ügyében.

A Vjaszna közleményéhez hasonló tartalmú tájékoztatást adott pénteken a Telegram üzenetküldő csatornáján Paval Latuska, az ellenzéki Koordinációs Tanács elnökségi tagja. Azt írta, hogy a Nyomozó Bizottság elutasította büntetőjogi eljárás megindítását a rendvédelmi szervek embereinek erőszakos cselekedetei miatt. A hatóság közölte Latuskával: mivel a folyamodványában nem szerepel leírás a konkrét bűncselekményekről, a sértett személyekről és más körülményekről, nincs alapja a vizsgálat megindításának. A Nyomozó Bizottság ugyanakkor közli, hogy alosztályai vizsgálatot folytatnak a rendvédelmi szervek állítólagos törvénytelen erőalkalmazása és más eszközök használata miatt, és értesítik az eredményekről a panaszosokat.

Paval Latuska Minszk varsói és párizsi nagykövete volt, az UNESCO-ban is képviselte az országát, a kulturális tárcát is vezette 2009 és 2012 között. Tavaly kinevezték színházigazgatónak, de augusztus közepén menesztették, mert a tüntető színészek védelmére kelt. Augusztus végén Lengyelországba menekült, és tárgyalásokat folytatott Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki elnökjelölttel.

Fehéroroszországban augusztus 9-én tartottak elnökválasztást, és Aljakszandr Lukasenka hivatalban lévő államfő a hivatalos eredmények szerint megszerezte a voksok mintegy 80 százalékát, hatodszor is megnyerve az elnökválasztást. A második helyre befutó Szvjatlana Cihanouszkaja azonban magát tartja győztesnek, bár a hivatalos adatok szerint csak a szavazatok 10,12 százalékát kapta.

Az elnökválasztás óta folyamatosak a tiltakozások, a tüntetők Lukasenka távozását követelik.

A hatóságok kezdetben könyörtelen brutalitással igyekeztek elfojtani a tüntetéseket. Több tiltakozó meghalt, sokan kínzásokról számoltak be a fogva tartás során, és vannak, akik azóta sem kerültek elő, hogy őrizetbe vették őket. A belügyminisztérium napi rendszerességgel ad tájékoztatást több tucat előállított tüntetőről, és bírósági eljárások megindításáról.