Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.55
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Sztrájkoló dolgozók felvonulása Minszkben 2020. augusztus 17-én. Ezen a napon a fehérorosz ellenzék felhívására számtalan üzemben és az állami televízió épülete előtt kezdődött tiltakozás. Az ellenzéki tüntetéssorozat azután kezdődött, hogy az augusztus 9-én tartott belarusz elnökválasztást az országot 26 éve irányító Aljakszandr Lukasenka nyerte, hatodik alkalommal 80 százalék feletti győzelemmel.
Nyitókép: MTI/EPA/Jauhen Jercsak

Szakértő: nagyon komoly erőszak is lehet a fehérorosz tüntetésekből

Bendarzsevszkíj Anton az InfoRádióban azt mondta, Lukasenka elnök folyamatosan változtatja a hatalmi taktikát, a kommunikáció pedig már összeállt – 360 ezer fős haderővel megtámogatva.

Kiszámíthatatlan, hogy a fehéroroszországi tüntetéseknek milyen következményük lehet – mondta az InfoRádióban Bendarzsevszkíj Anton posztszovjet szakértő, aki szerint egy orosz katonai beavatkozásra nagyobb esély van, mint a nyugati nagyhatalmak színre lépésére.

"A helyzet bármilyen irányba elindulhat,

lehet ebből nagyon komoly erőszak is.

Az is lehet, hogy a tüntetések idővel csitulnak, az elnök pedig bebetonozza a hatalmát. Érdemes megnézni a tüntetések dinamikáját: több mint két hét telt el, azóta is folynak a tüntetések, először a hatóságok nagyon erőszakosan reagáltak, de miután látták, hogy ez a taktika csak feltüzeli az embereket, engedtek, visszavettek, egy hétig egyeztetéseket láttunk. Most az elmúlt napokban Lukasenka még határozottabbnak tűnik, mivel úgy láthatja, hogy a hatalom megtartásának csak ez a módja" – ecsetelte Bendarzsevszkíj Anton.

Arra, hogy a határozott fellépés jelentheti-e azt, hogy a hadsereghez nyúl a páncélmellényben, gépkarabéllyal a kezében repülő elnök, úgy reagált: "Most minden állami médiumban az az üzenet megy, hogy a Nyugat Fehéroroszország megszállására készül, a litván, a lengyel és a NATO-erők szervezkednek, és akár 15 percen belül elérhetik az ország területét, légicsapásokat mérve Fehéroroszországra. Lukasenka ezért fekete ruhában, beöltözve azt próbálja szimbolizálni, hogy megvédi a hazát, elterelve a figyelmet a történésekről."

A "katonai" stratégia több célt is szolgálhat szerinte:

  1. külső ellenségkép megteremtése (ez a lakosság bizonytalan részének szól)
  2. Lukasenka felismerte, hogy a legfontosabb támasza a rendvédelem, amely nem kommunikálhat a lakossággal (360 ezer ember mozgósítható, 18 hónapos sorkatonaság van)
  3. egyértelmű üzenet Moszkva felé, hogy "lám-lám", Ukrajna után Fehéroroszországra fáj a nyugat foga.

Ha eszkalálódik a helyzet, szerinte csak az oroszok léphetnek be a képbe katonai erővel, a Nyugat aligha, "túl kockázatos". Legfeljebb financiális szinten támogatják a fehérorosz ellenzéket.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×