Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 7. vasárnap Ambrus
A kellő távolság megtartására felszólító, Kérem szabadon hagyni feliratú üzeneteket helyeztek a székekre a koronavírus-járvány miatt a német parlamenti alsóház, a Bundestag üléstermében Berlinben 2020. március 25-én. A megvitatandó kérdések között szerepel a 2020-as kiegészítő költségvetési törvény, a koronavírus okozta válsághelyzet, a kórházi segélyekről szóló törvény, a lakosság védelme és a szociális biztonság.
Nyitókép: A kellő távolság megtartására felszólító, "Kérem szabadon hagyni" feliratú üzeneteket helyeztek a székekre a koronavírus-járvány miatt a német parlamenti alsóház, a Bundestag üléstermében Berlinben 2020. március 25-én. A megvitatandó kérdések között szerepel a 2020-as kiegészítő költségvetési törvény, a koronavírus okozta válsághelyzet, a kórházi segélyekről szóló törvény, a lakosság védelme és a szociális biztonság. (MTI/EPA/Omer Messinger)

Reformról döntöttek Németországban

A szövetségi parlamenti (Bundestag) létszám további növekedésének megakadályozását szolgáló választójogi reformról állapodtak meg a német kormánypártok vezetői a koalíciós egyeztető tanács szerda hajnalban véget ért ülésén.

A jelenlegi, 19. ciklusában 709 fős Bundestag a világ második legnagyobb törvényhozó testülete a kínai Országos Népi Gyűlés után, és a 2021 szeptemberében tartandó választás után még inkább felduzzadhat, a képviselők száma 800 fölé emelkedhet, ami valamennyi parlamenti párt szerint veszélyeztetheti a működését, illetve a választópolgárok előtt indokolhatatlanul drágává tenné fenntartását.

A kormánypártok - a jobbközép CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokraták (SPD) - vezetői két szakaszból álló tervben egyeztek meg. Első lépésként a 2021-es választáson nem egyenlítenek ki három úgynevezett többletmandátumot. Erről még az idén, legkésőbb szeptember végéig törvényt kell hozni, hogy a szabályozás megfeleljen az Európa Tanács alkotmányos ügyekben illetékes tanácsadó testülete, a Velencei Bizottság ajánlásának, amely szerint a választás előtti egy évben már nem szabad módosítani az előírásokat.

Második lépésként a 2025-ös választástól 299-ről 280-ra csökkentik a választókörzetek számát. Erről még a jelenlegi törvényhozási ciklusban jogszabályt alkotnak. Ugyancsak még a mostani ciklusban felállítanak egy bizottságot egy szélesebb körű reform előkészítésére. A képviselőkből és szakértőkből, tudósokból álló testület a többi között arról dolgoz ki majd ajánlásokat, hogy miként csökkentsék a választójog korhatárát 18-ról 16 évre, hogyan biztosítsák a nők és férfiak egyenrangú képviseletét és miként korszerűsítsék a törvényhozási munkát.

Az arányosságra törekvő vegyes német választási rendszer az egyéni körzetek és a tartományonként felállított pártlisták kombinációjából áll. A Bundestagban a képviselői helyek felét az egyéni körzetekben nyertes politikusok kapják, a másik felét pedig a listás szavazatok alapján osztják ki az 5 százalékos parlamenti bejutási küszöböt átlépő pártok között. Ugyanakkor ha egy párt valamely tartományban több egyéni mandátumot szerez, mint amennyi a listán szerzett szavazatok százalékos megoszlása alapján járna neki, többletmandátumok jönnek létre.

A mandátumtöbblet akár a parlamenti erőviszonyokat is átalakíthatja, felülírva ezzel a választók akaratát. Ezért a választójog egyenlőségének és a pártok esélyegyenlőségének biztosítására a többletmandátumok hatását kiegyenlítik, vagyis amennyiben egy párt többletmandátumhoz jut, a parlamentbe bejutott összes többi párt kap egy-egy úgynevezett kiegyenlítő mandátumot.

A legutóbbi, 2017-es Bundestag-választáson 46 többletmandátum keletkezett, torzító hatásuk ellensúlyozására pedig 65 kiegyenlítő mandátumot kellett kiosztani a frakcióknak. Így lett a testület létszáma a törvényben rögzített 598 - 299 egyéni körzetben szerzett mandátum és ugyanennyi listás mandátum összessége - helyett 709, ami minden korábbinál nagyobb parlamentet eredményezett, és többek között azzal járt, hogy át kellett építeni a székhely, a berlini Reichstag plenáris ülésekre szolgáló termét, hogy valamennyi képviselő elférjen.

Címlapról ajánljuk

Ukrajna még hetekig vacogni fog

Ukrajna állami villamoshálózat-üzemeltetője, az Ukrenerho szerint a pénteki nagy orosz légitámadás után a hálózat helyreállítása több hetet vehet igénybe.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Súlyos csapást szenvedett el az éjjel Ukrajna, 77 ukrán drónt lőttek le az oroszok - Háborús híreink vasárnap

Súlyos csapást szenvedett el az éjjel Ukrajna, 77 ukrán drónt lőttek le az oroszok - Háborús híreink vasárnap

Éjszakai, összehangolt légicsapást mértek az orosz erők a közép-ukrajnai Kremencsuk infrastruktúrájára, ami kiterjedt áram- és vízkimaradásokat okozott – közölte vasárnap Vitalij Maleckij polgármester. Az orosz légvédelem vasárnap 77 ukrán drón megsemmisítéséről számolt be. Szombaton az ukrán elnök Donald Trump különmegbízottjával tárgyalt telefonon. Szintén tegnapi hír, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) friss jelentése szerint megrongálódott a csernobili szarkofág a februári dróntámadást követően, így nem tudja ellátni elsődleges biztosági feladatát, vagyis a sugárzás megakadályozását

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 7. 13:55
×
×
×
×