Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Németország kormányának vezetője kijelentette, mindent megtesz a találkozó eredményessége érdekében, azonban a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi csomag "kudarcot vallhat" a tárgyalások során.

Még számos kérdés van az asztalon, egyebek mellett az alap mérete, az uniós pénzek elosztásának mechanizmusa, valamint a jogállamiság.

A tanácskozás harmadik napja döntő fontosságú lesz - tette hozzá Merkel.

Emmanuel Macron francia elnök szerint mutatkozik hajlandóság arra, hogy egyezség szülessen a helyreállító alappal kapcsolatban, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a tervnek ambiciózusnak kell lennie.

"A kompromisszumra való hajlam nem téríthet el ettől minket, a következő órákban meglátjuk, hogy a kettő egyszerre megfér-e egymással" - jelentette ki.

Hozzátette, hogy nem az elvekről folyik a vita, amikor egy példátlan egészségügyi és gazdasági válsággal néz szembe Európa, amelyet egységben lehet csak leküzdeni.

A helyreállítási csomaggal kapcsolatos jogállamisági feltételekkel kapcsoltban elmondta, hogy a vezetők többsége között egyetértés van arról, hogy ezeket nem szabad feladni, mivel ezek az értékek az unió egységének központi elemei.

Mark Rutte holland miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy még ha van is valamennyi lehetőség a megállapodásra, olyan fontos kérdések szorulnak további tisztázásra, mint a jogállamisági feltételek, a vissza nem térítendő támogatások, a kölcsönök aránya, valamint a hosszú távú költségvetéshez kapcsolódó visszafizetések nagysága.

Sebastian Kurz osztrák kancellár támogatja a holland miniszterelnököt a hatékony jogállamisági záradék előmozdításával kapcsolatban, mivel "ez komoly kérdés, így nem lehet alku tárgya." Hozzátette,

a "takarékos négyek" vezetői határozott álláspontot képviselnek ezzel kapcsoltban, és "megegyeztünk, hogy egy bizonyos szintnél meghúzzuk a vonalat."

A forrásösszegek kormányzati felhasználásával kapcsolatban hozzátette: abban is egyetért a holland miniszterelnökkel, hogy a kiosztott pénzeket ellenőrzés alatt kell tartani és biztosítani azok "helyes" felhasználását.

A kancellár nyilatkozatában üdvözölte azt is, hogy Finnország, noha hivatalosan nem csatlakozott a takarékosok csoportjához, rendszeresen részt vesz a megbeszéléseken, ami további súlyt ad a négyek álláspontjához, és megerősíti tárgyalási pozíciójukat.

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő azt mondta, hogy két nap tárgyalás után sem sikerült dűlőre jutni a lengyel szempontból legfontosabb kérdésekben, a költségvetés és a jogállamiság kérdésében. A tervezet jogállamisággal kapcsolatos záradéka nem kidolgozott, nem világos - hangoztatta.

Hazámban már tapasztaltuk, hogy ezt a kifejezést kiforgatják, és az erősebb országok zsarolásra használják fel más tagállamok ellen. Ilyen feltételeket nem támogathatunk - húzta alá. Megjegyezte, hogy a klímasemlegességre vonatkozó feltételeket is erősen ellenezi Lengyelország.

Antonio Costa portugál kormányfő, ugyanakkor reméli, hogy vasárnap a 27 tagállam megállapodásra jut, mivel "érződik, hogy a vezetők hajlanak a kompromisszumra, noha még vannak lezáratlan kérdések."

"Amennyiben nem lesz vasárnap megegyezés, az negatív hatással lesz az európia gazdaságra, és állampolgárokra, akik bíznak abban, hogy az unió gyorsan és határozottan reagál a jelenlegi válságra"

- közölte.

Costának úgy tűnik, hogy eddig a tagállamok többsége a "négy takarékos állam" aggodalmait próbálja megválaszolni, pedig itt lenne az ideje, hogy ők is hajlandóak legyenek egyezkedni, mivel a vonakodás csak a bizonytalanságot fokozza.

Görögország miniszterelnöke, Kiriákosz Micotákisz is reményét fejezte ki, hogy a vezetők vasárnap túljutnak a tárgyalások holtpontján. Kijelentette, hogy az uniónak ebben a helyzetben nem szabad gyengének mutatkoznia. Kompromisszumra kell törekednünk, azonban ez nem csökkentheti a válságra adott válaszok határozottságát - emelte ki.

Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök kijelentette, hogy "erősen támogatja az intézkedéscsomag jogállamiság-feltételeit, viszont tekintetbe kell venni egyes országok, például Szlovénia félelmeit is" ezzel a kérdéskörrel kapcsoltban.

A csúcstalálkozó szombati napján Charles Michel, az Európai Tanács elnöke új költségvetési javaslattal állt elő. A kompromisszumos tervezet megtartotta a 2021-2027 közötti EU-s költségvetés 1074 milliárd eurós számait. A 750 milliárd eurós gazdaságélénkítő alap összetételével összefüggésben viszont azt javasolta, hogy abban az Európai Bizottság ajánlásában szereplő 500 milliárd euró helyett 450 milliárd euró vissza nem fizetendő támogatás, valamint a korábbi 250 milliárd euróval szemben 300 milliárd eurós kölcsön szerepeljen.

A "takarékos négyeknek" nevezett EU-tagállamok - Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország - üdvözölték Michel javaslatát, az ugyanis a legtöbb ponton egyezett azon álláspontjukkal, hogy a költségvetés kisebb legyen, és nagyobb beleszólást kapjanak abba, hogy a tagállamok hogyan költik majd el az uniós pénzeket.

A vezetők a délután négykor folytatódó kerekasztal-tárgyalások előtt kétoldalú megbeszéléseket folytatnak egymással.