INFORÁDIÓ 
2020. szeptember 22. kedd
Móric

eu-csúcs

brüsszel

takarékos négyek

v4

orbán viktor

mráz ágoston sámuel

nézőpont intézet

Emmanuel Macron francia elnök (j) és Giuseppe Conte olasz kormányfő (j2) beszélget az EU-tagországok állam- és kormányfőinek rendkívüli találkozója előtt Brüsszelben 2020. február 20-án. A csúcstalálkozó résztvevői a 2021 utáni, hétéves uniós költségvetésről tárgyalnak.

Mráz Ágoston Sámuel: a takarékos ötök zsaroló pozíciót tudtak kiépíteni

InfoRádió

A korábbi négyekhez csatlakozott Finnország, de a V4-összefogás is bővült az EU-csúcson, amelynek augusztusban - a Nézőpont Intézet vezetője szerint - megállapodás lesz a vége a 2021-2027-es uniós keretköltségvetésről.

Igencsak elhúzódik a hétvégi brüsszeli EU-csúcs, amelyen az unió következő 7 éves keretköltségvetéséről és a koronavírus okozta gazdasági válsághelyzet kezeléséhez szükséges mentőcsomagról tárgyalnak, vasárnap is egyeztettek, majd hétfőn is folytatódik a munka, megállapodás ugyanis nincs. Angela Merkel német kancellár egyenesen úgy fogalmazott, hogy "nem jósolható meg", hogy egyáltalán sikerül bármiben megállapodásra jutni.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője szerint ennek ellenére

túlzás állítani, hogy patthelyzet van.

"Láthatóak az erővonalak, és egyértelmű, hogy az elmúlt három napban elmozdulás történt a korábbi patthelyzetből" - fogalmazott az InfoRádióban az elemző, aki szerint az álláspontok közelednek, csökken a vitás kérdések száma.

Úgy vélekedik, történelmi hosszúságú, a nyilvánosság számára drámaiként bemutatható tárgyalássorozat végén, de lesz megállapodás.

"Hétfőn 14 órakor kezdődik a plenáris ülés, és ha nem sikerül megállapodni, akkor augusztusban ülnek újra tárgyalóasztalhoz. Angela Merkel korábban leszögezte, hogy augusztus végére meg kell lennie a megállapodásnak" - mondta Mráz Ágoston Sámuel.

Az erővonalak egyszersmind törésvonalakat is jelentenek,

  • a takarékos négyekhez (Ausztria, Svédország, Hollandia, Dánia) csatlakozott Finnország, míg
  • a V4-ek véleményét már Szlovénia is mindenben osztja, így a jogállamisági kérdésekben is, továbbá
  • ott vannak a déli államok, Olaszország, Spanyoloroszág, Portugália és Görögország együttállása, valamint
  • a német-francia tengely is.

Utóbbiról Mráz Ágoston Sámuel azt látja, a befolyása láthatóan csökkent, ami annak is köszönhető, hogy Emmanuel Macron francia elnök igen népszerűtlen, Merkel kancellár pedig egy év múlva ilyenkor elvileg távozik a kancellári székből (ezáltal a korábbi hatalmas befolyása nagy befolyássá csökkent), a takarékos négyek-ötök pedig "zsaroló pozíciót tudtak kiépíteni". Mindez azonban nem jelenti, hogy Németország befolyása csökkent és a 27-ek ne tudnának megállapodni.

Az EU-csúcs további fontos kérdésének nevezte, hogy hogyan kérje számon az unió a jogállamiságot az egyes tagállamokon.

"Orbán Viktor miniszterelnök vasárnapi sajtónyilatkozatában részletesen elemezte, hogy világos jogállamisági fogalomnak kell lennie, amíg viszont ilyen nincs, a textus helyett a kontextusról, a szöveg helyett a szövegkörnyezetről nem lehet eldönteni, hogy valamelyik ország gyanús, nem szimpatikus vagy kockázatos cselekvéseket csinál."

Az elemző a nyugati sajtót olvasva úgy véli,

Orbán Viktor jól érzékelte, hogy nem a jogállamisági mechanizmus a kulcskérdése ennek a vitának,

az országok hajlandóak lennének kompromisszumot kötni, csak Ausztria és Hollandia ragaszkodik hozzá, de nem a jogállamiság miatt, hanem azért, hogy "zsarolni tudja a többi felet".

Nyitókép: MTI/AP/Olivier Matthys

Kapcsolódó hang

EU-csúcs - Mráz Ágoston Sámuel
 
A címlapról ajánljuk

×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018