Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Demokráciapárti tüntetők nagygyűlése a hongkongi Tamar parkban 2019. szeptember 3-án. A különleges közigazgatási státuszt élvező Hongkongban több mint három hónapja tüntetnek a növekvő kínai befolyás ellen. A tüntetéshullámot a kiadatási törvény módosítását célzó, azóta felfüggesztett, de vissza nem vont törvénytervezet váltotta ki.
Nyitókép: MTI/AP/Vincent Yu

Amerika immár nem tekinti autonóm területnek Hongkongot

Hongkong többé nem autonóm terület - jelentette ki Mike Pompeo amerikai külügyminiszter szerdán kiadott közleményében, amellyel lényegében hivatalosan kimondta, hogy az amerikai kormányzat többé nem tekinti autonóm területnek Hongkongot a legutóbbi kínai lépések nyomán.

Az amerikai diplomácia vezetője hangsúlyozta: "Peking katasztrofális döntése csak az utolsó azon cselekedetei sorában, amelyekkel alapvetően aláássa Hongkong autonómiáját és szabadságát". A tárcavezető emlékeztetett arra is, hogy Kína megszegte a hongkongi népnek a kínai-brit közös nyilatkozatban tett saját ígéretét is.

Pompeo leszögezte, hogy a minisztériumnak kötelessége Hongkong autonómiájának felmérése, és ő szerdán arról értesítette az amerikai kongresszust, hogy az amerikai kormányzat "továbbra nem garantálja az Egyesült Államok törvényei szerinti eljárást Hongkongra nézve ugyanolyan mértékben, ahogyan az amerikai törvényeket 1997 előtt alkalmazták". Az Egyesült Királyság 1997-ben adta vissza, 150 évig tartó brit ellenőrzés után, Hongkongot Kínának.

"A tények alapján egyetlen józanul gondolkodó ember sem mondhatja ma azt, hogy Hongkong magas szintű autonómiát élvez Kínától" - szögezte le közleményében az amerikai külügyminiszter. Ezt a mondatát a közlemény kiadása után a Twitteren is megismételte.

Elemzők szerint

a közlemény az amerikai politika jelentős elmozdulását és egyúttal azt jelzi, hogy az Egyesült Államok újabb intézkedéseket foganatosíthat Kína ellen.

Donald Trump amerikai elnök kedden azt ígérte, hogy "erőteljes" válaszlépéseket tesz, amennyiben a pekingi parlament elfogadja a Hongkongban bevezetni tervezett, úgynevezett nemzetbiztonsági törvényt. A pekingi parlament múlt pénteken megkezdődött ülésszakán terjesztették elő azt a törvényt, amely betiltaná a lázadást, az elszakadási törekvések hangoztatását és a központi kormányzat ellen irányuló, "felforgatónak" minősített cselekményeket. A törvénytervezetet várhatóan csütörtökön fogadja el a kínai parlament, megkerülve a hongkongi törvényhozást. Az amerikai kormányzat az elmúlt napokban többször nyilvánosan is jelezte, hogy a törvény elfogadása esetén Hongkong autonómiája csorbulna, ez pedig következményekkel jár az amerikai-kínai viszonyra is.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×