2 °C
Ez év végéig le kell zárni az Unió és Nagy-Britannia közötti kilépési tárgyalásokat - elvileg. Az eleve szűkre szabott határidőt azonban két vállra fektette és megakasztotta a koronavírus-járvány; erről beszélt az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában Fóris György, a Bruxinfo elemzője.
"Az egymást követő tárgyalási fordulókból eddig mindössze egyet sikerült megtartani, a következőt már videokonferenciában tervezték, de végül úgy sem tartották meg" - idézte fel Fóris György.
A tervek szerint ezen a héten még lehet egy, a jövő héten pedig egy újabb ilyen videokonferencia, de erősen kérdéses, hogy ezek pótolni tudják a kiesett egy hónapot; az eredeti brit elképzelés szerint áprilisban már tudni kellene, hogy júniusra hová lehet egyáltalán eljutni a tárgyalásokkal.
"Ehhez képest lényegében
ott tartanak, mint tavaly decemberben,
vagyis az időzavar heteken belül nagyon súlyos lehet" - tette egyértelművé a helyzetet az elemző.
Londonon közben erős a nyomás az üzleti szféra részéről, nem tudni, mivel számolhatnak 2021. január 1-jétől, egyáltalán lehet-e csúsztatni a januári dátumot a jelenlegi extrém körülmények között - tette hozzá Fóris György, aki szerint az Uniót is sújtja ugyanaz a bénultság, mint a briteket, hiszen nincs még új keretköltségvetés 2021-től az EU-ban. A megoldás az lehet, hogy 2013-ban kezdődött hétéves költségvetés nem ér véget idén, hanem átnyúlik a jövő évre, a következő pedig csak 2022-ben lép életbe – ez egyelőre csak hipotézis-szinten létező terv.
Kérdés még az is, hogy ha kitolódik az átmeneti időszak, akkor a briteknek fizetie kellene az uniós költségvetésbe is.
Boris Johnson mindenesetre el akarja kerülni az átmeneti idő meghosszabbítását, többek között azért is, hogy a briteknek már ne kelljen egyetlen eurót sem befizetni az új uniós költségvetésbe.
