Infostart.hu
eur:
389.3
usd:
335.78
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
Nyitókép: Pixabay

EU kontra britek: szertefoszlóban egy álom

A brit kormány tájékoztatása szerint az elégtelen uniós javaslatok miatt csak korlátozott előrelépést sikerült elérni az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatrendszerének kialakításáról szóló tárgyalássorozat legutóbbi fordulóján. A folytatásról Gálik Zoltán szakértő nyilatkozott.

A két fél közötti legnagyobb problémát az jelenti, hogy az Európai Unió ahhoz, hogy a világ legnagyobb közös piacához további hozzáférést engedjen London számára, megkövetelné azokat az úgynevezett azonos feltételeket, amik a versenyjog, az állami támogatások területén, a szociális védelemben, a környezetvédelmi szabályokban, adószabályokban lennének – sorolta Gálik Zoltán az InfoRádiónak nyilatkozva – cserében azért, hogy Nagy-Britannia ne csak az áruk területén, hanem a szolgáltatások területén, állami támogatásokat, illetve a különböző kormányzati tendereket illetően továbbra is elérje az egységes európai piacot. Nem utolsó sorban, hogy a szolgáltatási piacon belül a bank- és pénzügyi szektornak egy különleges helyzetet biztosítson – tette hozzá a Corvinus Egyetem docense.

Tehát az Európai Unió egy, a fent említetteken alapuló, átfogó megállapodást szeretne, míg az Egyesült Királyság érezhetően semmiféle olyan formális elkötelezettséget nem akar, ami valamilyen módon, szerződéseken keresztül, hosszú távon bármire is kötelezné az országot. Gálik Zoltán emlékeztetett,

Nagy-Britannia ugyanakkor maga kötötte meg a saját kezét,

hiszen törvénybe foglalta, hogy a december 31-ig tartó átmeneti időszak után végleg ki kell lépnie az Európai Unióból, és ugyan a törvényt meg lehet változtatni, erre június végéig lehetősége lenne, de ez nagy politikai kockázatot hordoz magában.

Amiben a felek a következő hetekben, hónapokban tárgyalni tudnának – folytatta –, hogy ne csak az áruforgalom és az átfogó kereskedelem területén legyen megállapodás, hanem olyan szektorokban is sikerüljön valamiyen együttműködést elérni, mint például az igazságügyi együttműködés, az adatvédelmi szabályok egyeztetése, vagy épp a kül- és biztonságpolitikának, illetve a különböző biztonsági rendszereknek az együttműködése kapcsán lehetnének tárgyalási fordulók – vélekedett a szakember, aki szerint kérdés, hogy a kereskedelmi tárgyalások milyen irányba fogják vinni a vitákat, de annak

egyre kisebb a lehetősége, hogy egy átfogó megállapodás szülessen.
KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×