Infostart.hu
eur:
364.6
usd:
309.51
bux:
136729.85
2026. április 17. péntek Rudolf
Ursula van der Leyent, az Európai Bizottság megválasztott elnökét fogadja Antti Rinne, az Európai Unió soros elnöki tisztségét betöltő Finnország miniszterelnöke Helsinkiben 2019. október 24-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Compic/Mauri Ratilainen

A miniszterelnök lemondásához vezetett a kormányválság Finnországban

Benyújtotta lemondását kedden Antti Rinne, Sauli Niinisto államfő pedig elfogadta döntését - tájékoztatott az elnöki hivatal.

Az államfő arra kérte egyben a hivatalban lévő kormányt, hogy ügyvezetői minőségben folytassa munkáját, amíg nem jelöli ki az új kabinetet.

A lemondás előzményeként az ötpárti kormánykoalícióban részt vevő Centrumpárt kedden bejelentette, hogy elvesztette a szociáldemokrata miniszterelnök iránti bizalmát a postássztrájk kezelése miatt. A Centrumpárt egyben a koalíció fenntartása mellett foglalt állást. Kedd délután bizalmi szavazás kellett volna tartani a parlamentben, de Rinne nem várta meg ezt, és benyújtotta lemondását az államfőnek.

Sajtóértesülések szerint Rinne utódját december 12-én választják meg a szociáldemokraták kongresszusán.

Sanna Marin közlekedési és hírközlési miniszter, a párt elnökhelyettese már jelezte, hogy kész átvenni a kormányfői megbízatást. Ha így történik, a 34 éves Marin az ország legfiatalabb miniszterelnöke lesz.

Elemzők eleve nem tartották valószínűnek azt, hogy a Centrumpárt előrehozott választást akar, mert a többi kormányzó párthoz hasonlóan megcsappant a népszerűsége, és ezzel csak az euroszkeptikus nacionalista Finnek (korábban Igazi Finnek) malmára hajtaná a vizet. Az áprilisi választáson ez a párt egy hajszálnyira maradt le az első helyen végzett baloldali szociáldemokraták mögött.

A kormányválság a postássztrájkkal hozható összefüggésbe. A kormány működésének törvényességét felügyelő hivatalhoz több panasz érkezett Rinnére a sztrájk kezelése miatt. Múlt pénteken lemondásra kényszerült Sirpa Paatero, az önkormányzati ügyekért és postáért is felelős miniszter.

A munkakörülményekkel elégedetlen postások november 11-én léptek sztrájkba, miután több hétig tartó egyeztetések után sem sikerült egyezségre jutniuk az állami munkáltatóval a munkakörülmények javításáról és egy új szakszervezetbe való betagozódásról. A munkabeszüntetés közel két hétig tartott, és kiterjedt más ágazatokra, egyebek közt a légiközlekedésre, a közúti és tengeri fuvarozásra. Végül november 24-én a sztrájkolóknak sikerült megállapodniuk a munkáltatójukkal, a sztrájk aznap véget is ért, de már a következő napon újabb kezdődött. A munkabeszüntetésben mintegy tízezer postás vett részt.

Ez idő alatt vált ismertté, hogy Sirpa Paatero miniszter tudott róla, hogy a munkaadó egy előnytelenebb, kisebb fizetést ígérő munkaszerződést akar kötni a szakszervezettel. Emiatt több ellenzéki párt is bizalmatlansági indítványt kezdeményezett a kormány ellen.

A finn postások novemberben általában nagyon leterheltek, mert a karácsony előtti bevásárlásokkal együtt a postai csomagküldések is megszaporodnak. A sztrájk miatt komoly, néhány napos vagy hetes csúszások voltak a küldemények kézbesítésében.

Címlapról ajánljuk
A német váltás után születőben az „európai NATO”, de megmaradna az eredeti is

A német váltás után születőben az „európai NATO”, de megmaradna az eredeti is

A közel-keleti háború február végi kirobbanása óta többször is hangoztatta az amerikai elnök, hogy csalódott a NATO-ban. Legutóbb az elmúlt napokban immár felettébb ingataggá vált tűzszünet bejelentése után Mark Rutte főtitkár előtt fejtette ki Donald Trump, hogy a szövetségesektől több támogatást várt. Az érintett európai szövetségesek ennek nyomán az Egyesült Államok nélküli védelemre készülnek.

Nemzetközi jogász: így akadályozhatja meg a Tisza-kormány a kilépést a Nemzetközi Büntetőbíróságból

Bár Magyarország 2002 óta tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, az azóta eltelt időben nem hirdették ki itthon törvényben a hágai székhelyű bíróság alapszabályát, aminek a köztársasági elnök „immunitása volt az oka” – mondta az InfoRádióban Tóth Norbert nemzetközi jogász. Az NKE egyetemi docense részletesen elmagyarázta, hogyan lehetne visszafordítani az elvileg június 2-án záruló kilépési folyamatot, ha a jövendő Tisza-kormány ezt akarná.
inforadio
ARÉNA
2026.04.17. péntek, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
OTP Elemzési Központ: Rengeteg pozitív hatása lesz az euró bevezetésének

OTP Elemzési Központ: Rengeteg pozitív hatása lesz az euró bevezetésének

A hazai gazdaság stagnálása és a megugró államadósság komoly válságkezelési kihívások elé állítja az euró bevezetését is célul kitűző új kormányzatot. A pénzpiacok ugyanakkor kifejezetten derűlátóan fogadták a határozott nyugati orientációt, Tardos Gergely, az OTP Elemzési Központ igazgatója szerint ugyanis a külföldi befektetők "megvették ezt a sztorit, és megelőlegezték a bizalmat". A közös európai valuta jövő évtized elejére várható bevezetéséhez és a gazdasági kilábaláshoz azonban elengedhetetlen lesz a költségvetési hiány drasztikus lefaragása, valamint az uniós források gyors lehívása, hangzott el a Portfolio Checklist extrában. Hasonló témákról lesz szó a május 12-i Portfolio Investment Day 2026-on is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×