Infostart.hu
eur:
354.77
usd:
312.12
bux:
139624.46
2026. június 26. péntek János, Pál
Ursula van der Leyent, az Európai Bizottság megválasztott elnökét fogadja Antti Rinne, az Európai Unió soros elnöki tisztségét betöltő Finnország miniszterelnöke Helsinkiben 2019. október 24-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Compic/Mauri Ratilainen

A miniszterelnök lemondásához vezetett a kormányválság Finnországban

Benyújtotta lemondását kedden Antti Rinne, Sauli Niinisto államfő pedig elfogadta döntését - tájékoztatott az elnöki hivatal.

Az államfő arra kérte egyben a hivatalban lévő kormányt, hogy ügyvezetői minőségben folytassa munkáját, amíg nem jelöli ki az új kabinetet.

A lemondás előzményeként az ötpárti kormánykoalícióban részt vevő Centrumpárt kedden bejelentette, hogy elvesztette a szociáldemokrata miniszterelnök iránti bizalmát a postássztrájk kezelése miatt. A Centrumpárt egyben a koalíció fenntartása mellett foglalt állást. Kedd délután bizalmi szavazás kellett volna tartani a parlamentben, de Rinne nem várta meg ezt, és benyújtotta lemondását az államfőnek.

Sajtóértesülések szerint Rinne utódját december 12-én választják meg a szociáldemokraták kongresszusán.

Sanna Marin közlekedési és hírközlési miniszter, a párt elnökhelyettese már jelezte, hogy kész átvenni a kormányfői megbízatást. Ha így történik, a 34 éves Marin az ország legfiatalabb miniszterelnöke lesz.

Elemzők eleve nem tartották valószínűnek azt, hogy a Centrumpárt előrehozott választást akar, mert a többi kormányzó párthoz hasonlóan megcsappant a népszerűsége, és ezzel csak az euroszkeptikus nacionalista Finnek (korábban Igazi Finnek) malmára hajtaná a vizet. Az áprilisi választáson ez a párt egy hajszálnyira maradt le az első helyen végzett baloldali szociáldemokraták mögött.

A kormányválság a postássztrájkkal hozható összefüggésbe. A kormány működésének törvényességét felügyelő hivatalhoz több panasz érkezett Rinnére a sztrájk kezelése miatt. Múlt pénteken lemondásra kényszerült Sirpa Paatero, az önkormányzati ügyekért és postáért is felelős miniszter.

A munkakörülményekkel elégedetlen postások november 11-én léptek sztrájkba, miután több hétig tartó egyeztetések után sem sikerült egyezségre jutniuk az állami munkáltatóval a munkakörülmények javításáról és egy új szakszervezetbe való betagozódásról. A munkabeszüntetés közel két hétig tartott, és kiterjedt más ágazatokra, egyebek közt a légiközlekedésre, a közúti és tengeri fuvarozásra. Végül november 24-én a sztrájkolóknak sikerült megállapodniuk a munkáltatójukkal, a sztrájk aznap véget is ért, de már a következő napon újabb kezdődött. A munkabeszüntetésben mintegy tízezer postás vett részt.

Ez idő alatt vált ismertté, hogy Sirpa Paatero miniszter tudott róla, hogy a munkaadó egy előnytelenebb, kisebb fizetést ígérő munkaszerződést akar kötni a szakszervezettel. Emiatt több ellenzéki párt is bizalmatlansági indítványt kezdeményezett a kormány ellen.

A finn postások novemberben általában nagyon leterheltek, mert a karácsony előtti bevásárlásokkal együtt a postai csomagküldések is megszaporodnak. A sztrájk miatt komoly, néhány napos vagy hetes csúszások voltak a küldemények kézbesítésében.

Címlapról ajánljuk
Kevesebb szót és keményebb dollárt hozhat Kevin Warsh a Fed élén

Kevesebb szót és keményebb dollárt hozhat Kevin Warsh a Fed élén

Jerome Powell Fedje válságokon lavírozó, adatfüggő stabilizátor volt. Kevin Warsh jegybankja ezzel szemben egyelőre egy inflációs horgonyt kereső intézményi reformkísérletnek tűnik. A tét nem csak az amerikai kamatszint. Ha a dollár erősebb lesz, annak hullámai elérhetik Európát, Közép-Európát és a magyar állampapírpiacot is.

Kormányszóvivői tájékoztató: 4 napig extrém hőség lesz, 38-40 fokokkal

Hatályba lépett a hőség-kormányrendelet, a hőség miatt péntek éjféltől rendkívüli tájékoztatási rend lép életbe. Az államigazgatásban ahol lehetséges, hétfőn és kedden home office lesz. Akár a 2022-es évszázados aszályhoz hasonló károkat fog okozni a mezőgazdaságban idén is a hőség. Még legalább 10-12 centivel csökkenni fog a Velencei-tó szintje. Nyitott, széles körű alkotmányozás lesz, a végén népszavazás hagyja jóvá – derült ki a kormányszóvivői tájékoztatón.
Harmadszorra fut neki az ország az elszámoltatásnak, de úgy néz ki, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatallal ezúttal működhet

Harmadszorra fut neki az ország az elszámoltatásnak, de úgy néz ki, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatallal ezúttal működhet

Magyarországon az elszámoltatás iránti vágy nem pusztán politikai bosszúvágy, hanem a következmények nélküli hatalomgyakorlással szembeni társadalmi ellenérzés. A rendszerváltás óta több politikai korszak is felfedezte magának: 1990-ben a pártállami múlt, az állambiztonsági hálózatok és a privatizáció miatt, 2010-ben az MSZP–SZDSZ-kormányok ügyei miatt, 2026-ban pedig a Tisza programjában, a NER alatt felhalmozott magánvagyonok és kiszervezett közvagyonok kapcsán. A két korábbi próbálkozás nem hozta el sem a várt felelősségre vonást, sem a társadalom egy része által várt erkölcsi elégtételt, ezért a kérdés most is ugyanaz: képes lehet-e erre a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×