eur:
411.23
usd:
392.91
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Strasbourg, 2018. július 3.Sebastian Kurz, az Európai Unió soros elnöki tisztségét július 1-jétől betöltő Ausztria kancellárja az Európai Parlament ülésén Strasbourgban 2018. július 3-án. (MTI/AP/Jean-Francois Badias)
Nyitókép: MTI/AP/Jean-Francois Badias

Kiss J. László: garanciákon át vezethet az út az új osztrák kormányhoz

Egy nagykoalíció nem "többségképes" a mai Ausztriában - fogalmazott Kiss J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára az InfoRádió Aréna című műsorában. Szerinte a programokat tekintve az Osztrák Néppárt és korábbi koalíciós partner Osztrák Szabadságpárt van a legközelebb egymáshoz, de nem biztos, hogy ez elég.

A szavazatok 38,4 százalékával az Osztrák Néppárt nyerte meg a vasárnapi előre hozott parlamenti választásokat Ausztriában.

Sebastian Kurznak kormánytöbbséget kell teremtenie, ami most sokkal nehezebb lesz, mint az előző parlamenti ciklusban – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Budapesti Corvinus Egyetem tanára. Kiss J. László szerint a programokat tekintve a legnagyobb átfedés az Osztrák Néppárt és korábbi koalíciós partnere, az Osztrák Szabadságpárt között van.

"A migrációpolitikában mindkettő a szigoritás mellett van. A szociálpolitikában jelentős intézkedéseket hoztak közösen, és maga Kurz is úgy nyilatkozott a választási kampány során, hogy a Szabadságpárttal tartalmilag nagyon jó együttműködés folyt."

A szakértő szerint az Osztrák Szabadságpárttal való koalícióra lépéshez bizonyos garanciákat várhat el az Osztrák Néppárt.

"Itt bizonyára olyan garanciák kellenének Kurznak, amik kizárják a korrupciós vagy más botrányok kitörését. A Néppárt élén történt változás bizonyos értelemben egy ez irányba történt lépés, ugye Norbert Hofer lett a pártelnök, nem Herbert Kickl. Ez egy gesztus, de még nagyon sok tettre szükség van, mert ha újra ilyen botrányok törnek ki, akkor újra választások következhetnek, és egy újabb választáson már nem biztos, hogy a párt növelni tudja szavazatainak számát."

A győztes konzervatív Osztrák Néppárt és az Osztrák Szociáldemokrata Párt koalíciója sem elfogadható opció

Kiss J. László szerint. "Egy nagykoalíció nem többségképes a mai Ausztriában; ennek múltja is van, és nem szabad elfelejteni, hogy a Néppárt rúgta fel a koalíciót, amikor még együtt voltak, és ez a 2017-es választásokhoz vezetett. És már a koalíción belül is olyan volt a viszony, mintha kormányról és ellenzékről lenne szó, ami nem normális."

A lehetséges koalíciós partnerekről beszélve az elemző elmondta azt is:

a Zöldek Pártja sok kérdésben ellentétes álláspontot képvisel az Osztrák Néppárttal.

Kiss J. László példaként említette a migrációt, valamint a klímapolitikai kérdéseket.

"Sőt hozzáteszek egy másik akadályt, nevezetesen azt, hogy a Zöldek két év alatt kikerültek a parlamentből, most meg bekerültek. Kérdés, milyen tartós ez, a párton belüli szervezeti helyzet milyen, hogyan próbálják magukat stabilizálni, ez is inkább azt kívánná meg, hogy

ellenzékben megerősítsék a szervezeti struktúrájukat,

ne vállaljanak kormányzati felelősséget."

Kiss J. László hozzátette: az Osztrák Néppárt, a Zöldek Pártja és az Osztrák Liberális Párt, a NEOS koalícióra lépése is csak szűk többséget eredményezne, így ez esetben sem alakulhatna stabil kormány.

A teljes beszégetést alább megtekintheti, meghallgathatja!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×