Infostart.hu
eur:
365.21
usd:
326.42
bux:
142815.52
2026. október 12. hétfő Miksa
Trócsányi László, a Fidesz-KDNP képviselője az Európai Parlament strasbourgi épületében 2019. július 16-án.
Nyitókép: Koszticsák Szilárd

Trócsányi: nagy megtiszteltetés a portfólió

Nagy megtiszteltetésnek nevezte kedden Trócsányi László mind maga, mind Magyarország számára, hogy a szomszédság- és bővítéspolitikai tárcát kapta Ursula von der Leyentől, az Európai Bizottság megválasztott elnökétől.

"Az európai parlamenti meghallgatásom során hangsúlyozni fogom, hogy mindent meg fogok tenni annak érdekében, hogy a felelősségteljes feladatnak teljes mértékben eleget tudjak tenni" - írta közleményében a magyar biztosjelölt, hozzátéve, hogy örömmel értesült a bejelentésről.

Rámutatott, hogy munkája során nagymértékben támaszkodni kíván azokra a tapasztalataira, amelyeket a diplomáciában, illetve a nemzetközi jogi közösségben szerzett.

"Mind a bővítés, mind az európai szomszédságpolitika olyan kiemelt figyelmet érdemlő terület, amely kihatással van az európai polgárok mindennapjaira"

- közölte.

Von der Leyen: várakozással tekintek a közös munka elé

Az Európai Bizottság megválasztott elnöke kedden jelentette be, hogy kinek milyen feladatot szán az új brüsszeli testületben.

A magyar biztosjelöltnek írt, a portfóliót ismertető levélben Ursula von der Leyen kulcsfontosságúnak nevezte, hogy "stabil, biztonságos és virágzó" országok vegyék körbe az Európai Uniót, ezért aktívan jelen kell lenni ezen régiókban.

Leszögezte, hogy hiteles EU-s perspektívát kell nyújtani a Nyugat-Balkán számára, ez különösen fontos most, amikor a térségben jelentősen megerősödött a külső befolyás. Meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával, továbbá fel kellene gyorsítani a strukturális és intézményi reformokat, a jogállamiságra, a gazdasági fejlődésre, a közigazgatás átalakítására, a korrupcióellenes küzdelemre és a jószomszédi viszonyra fókuszálva.

Von der Leyen Törökországgal kapcsolatban aláhúzta, bár a csatlakozási folyamat gyakorlatilag leállt, mivel Ankara folyamatosan távolodik az EU-tól, a két fél együttműködése továbbra is rendkívül fontos, például a biztonság, a migráció, a gazdaság és a kereskedelem területén.

Emellett erősíteni kell a kapcsolatokat a Keleti Partnerség hat államával, s új hosszú távú szakpolitikai célkitűzéseket kell elfogadni már a jövő év közepéig, illetve hatékonyabbá kell tenni a társulási egyezmények végrehajtását Georgiával, Moldovával és Ukrajnával.

A megválasztott elnök rámutatott: Trócsányi alapvetően Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő iránymutatása alatt fog dolgozni, a szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős főigazgatóság támogatásával.

"Várakozással tekintek a közös munka elé ebben az izgalmas és komoly próbatételekkel járó időszakban. Természetesen számíthat teljes körű személyes és politikai támogatásomra az európai parlamenti meghallgatásán és a mandátumunk során" - zárta levelét a volt német védelmi miniszter.

A meghallgatások szeptember végén kezdődnek az Európai Parlament (EP) illetékes szakbizottságaiban. A végleges összetételt tükröző listáról várhatólag októberben szavaz a képviselő-testület. Végül a tagországok állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács nevezi ki minősített többséggel a bizottságot.

Címlapról ajánljuk
Cseh választások után: nem egészen erre számíthatott Andrej Babis

Cseh választások után: nem egészen erre számíthatott Andrej Babis

Az InfoRádiónak nyilatkozó szakértő szerint stabilizálta magát a cseh kormánypárt a hétvégi kettős választáson. A közelgő második forduló után tisztul még a kép, de az már most látszik, hogy az ellenzéken belül komoly átrendeződés körvonalazódik. Mészáros Andor mondta el a részleteket.
inforadio
ARÉNA
2026.10.12. hétfő, 18:00
Butor Gábor ügyvéd, adótanácsadó
Fajcsák Gábor az RSM Hungary adó üzletág vezetője
Kezdődik a harc az uniós milliárdokért: most dől el, milyen Európára és Magyarországra jut pénz

Kezdődik a harc az uniós milliárdokért: most dől el, milyen Európára és Magyarországra jut pénz

Különösen kényes pillanatban kezdődött Brüsszelben az Európai Régiók és Városok Hete, ugyanis két nappal korábban az ír elnökség bemutatta a 2028–2034-es uniós költségvetésről szóló kompromisszumos javaslatát. Ez a Bizottság eredeti tervéhez képest 8 százalékkal, 2025-ös árakon 141 milliárd euróval csökkentené a hétéves keretet, ami sem a takarékos északi tagállamoknak, sem a kohéziós forrásokért küzdő országoknak nem tetszik. Raffaele Fitto kohéziós biztos rugalmasabb és egyszerűbb fejlesztéspolitikát sürgetett, amelyben a több mint 500 program helyett 27 nemzeti és regionális partnerségi terv működne. Tüttő Kata, a Régiók Európai Bizottságának elnöke ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a döntések egyre távolabb kerülhetnek a városoktól és régióktól, a kohéziós politikának pedig kiszámítható, elkülönített forrásokra van szüksége. A tét az, hogy a szűkülő pénzekből egy összetartóbb Európa épül-e, vagy elsősorban a legerősebb szereplők versenyképessége kap támogatást.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×