Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 19. szombat Vilhelmina
Recep Tayyip Erdogan török államfő, a kormányzó Igazság és Fejlődés Párt (AKP) vezetőjét ábrázoló transzparens előtt lengetik a párt zászlóit az AKP isztambuli főpolgármester-jelöltjének, Binali Yildirim volt kormányfőnek a támogatói a helyhatósági választások napján, 2019. március 31-én Isztambulban.
Nyitókép: MTI/AP/Emrah Gurel

A török–kurd ellentét a gonosz malmára hajtja a vizet

A török hadsereg be fog vonulni a kurd Népvédelmi Egységek által ellenőrzött északkelet-szíriai területekre – jelentette be vasárnap Recep Tayyip Erdogan török elnök. Az InfoRádónak nyilatkozó Szalai Máté külpolitikai szakértő szerint még nem biztos, hogy lesz katonai beavatkozás, de a bejelentés súlyát növeli, hogy Törökország hétfőn tárgyal az Egyesült Államokkal az észak-szíriai kérdésekről.

A török beavatkozás még nem borítékolható, az elmúlt másfél évben a különféle vezető török politikusok ugyanis állandó jelleggel hangoztatják, hogy az Eufrátesztől keletre is bevonulnának, mutatott rá Szalai Máté külpolitikai szakértő, aki szerint Recep Tayyip Erdogan mostani bejelentésének a súlyát az növeli, hogy hétfőn egyeztetnek az amerikaiakkal az észak-szíriai kérdésekről.

A felek között két témában is komoly ellentétek vannak, ezekről folyamatosan tárgyalnak. Egyrészt, hogy

mi legyen Északkelet-Szíria sorsa,

ahol a törökök valamiféle biztonsági övezetet hoznának létre a határtól számítva 32 kilométer széles sávban. Ezt lényegében megszállás révén teremtenének meg, de az övezet hosszáról eddig nem sikerült megállapodniuk az Egyesült Államokkal.

Másrészt az Eufrátesztől nyugatra eső, logisztikailag kiemelt jelentőségű Manbidzs városa okoz feszültséget, hiszen jelenleg ezt a területet a kurdok az amerikaiakkal – szinte – közösen menedzselik, a törökök viszont magukénak akarnák.

Mint ismert,

a terrorista szervezetként kezelt törökországi Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) komoly befolyással rendelkezik

az északkelet-szíriai területek fölött, szövetségesei azonban együttműködtek az Egyesült Államokkal és több nyugati országgal az Iszlám Állam legyőzése érdekében, mert a nyugati hatalmak ezzel tudták elkerülni, hogy saját katonáikat küldjék Kelet-Szíriába.

Az Iszlám Állam legyőzését követően a törökök viszont most azt hangoztatják, hogy nem kell tovább támogatni a PKK-t, ugyanakkor több szakértő arra figyelmeztet,

hogyha kiélesedne egy török–kurd ellentét Északkelet-Szíriában, az nagyon jó lehetőséget biztosítana az IÁ számára, hogy visszatérjen

azokra a területekre. A 60-70 ezer fős kurd hadsereg nem elégséges a terület teljes biztonságának fenntartására, és az elmúlt hetekben több terrorista merényletről is lehetett hallani, mutatott rá a szakértő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kanada az EU társult tagja lehet – de mit szólnak ehhez a tagállamok?

Kanada az EU társult tagja lehet – de mit szólnak ehhez a tagállamok?

„Kanada és Európa szövetsége fáklya lenne a demokráciák számára” – így kommentálta az észak-amerikai ország vezetője, hogy az Európai Bizottság lelkesen támogatta az ötletet: Ottawa kaphatja meg első ízben az EU „társult tag” státuszát. A tagállamok fővárosaiban azonban már jóval hűvösebben reagáltak.

Magyar Péter kiment a tüntetőkhöz, a szociális szféra dolgozói kértek azonnali béremelést – videó

Azonnali, 25 százalékos béremelésért demonstráltak a szociális ágazatban dolgozók. A kormány tisztában van az ágazat helyzetével, és tudja, még egy 25 százalékos béremelés sem jelent érdemi megoldást a szektorban – mondta Magyar Péter.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Két évtizede nem látott lépésre készül Baka András - Történelmet írhat, ha a Tisza Párt hagyja

Két évtizede nem látott lépésre készül Baka András - Történelmet írhat, ha a Tisza Párt hagyja

A legfőbb ügyész megválasztása Magyarországon alapvetően két alkotmányos szereplő együttműködését igényli. A tisztség betöltésére ugyanis a rendszerváltás óta az államfő tesz személyi javaslatot, de az Országgyűlés kezében van a megválasztás lehetősége. Az eredeti elképzelés a két intézmény konszenzusára épített, ugyanakkor a politikai gyakorlat azt mutatta, hogy a köztársasági elnöki jelölés vált súlytalanná a folyamatban. A Tisza nyilatkozatai, eddigi közjogi szereplőválasztáshoz való hozzáállása alapján ugyanakkor elképzelhető, hogy a harmadik magyar köztársaság történetében először az Országgyűlés szerepe szorulhat háttérbe az új ügyészi felsővezető kiválasztásánál.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×