Infostart.hu
eur:
365.38
usd:
316.72
bux:
149903.82
2026. augusztus 11. kedd Tiborc, Zsuzsanna

Még több amerikai katona érkezik Lengyelországba

Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy rövidesen további ezer katonát küld Lengyelországba a kétoldalú katonai együttműködés keretében, amelynek erősítéséről közös nyilatkozatot írt alá a Fehér Házba látogató Andrzej Duda lengyel államfővel. Bejelentette azt is, hogy három hónapon belül teljes vízummentességet biztosít a lengyel állampolgároknak.

"A nyilatkozat világosan megmutatja, hogy az Egyesült Államokat és Lengyelországot nemcsak a stratégiai partnerség köti össze, hanem az azonos közös értékek, közös célok, valamint a nagyon erős és tartós barátság" - hangoztatta Trump a szerdai tárgyalás után tartott közös sajtótájékoztatón.

Az újabb amerikai katonák állomásoztatásának infrastruktúráját és teljes költségét maradéktalanul Varsó állja. Lengyelországban jelenleg négy és fél ezer amerikai katona tartózkodik.

A Fehér Ház Ovális Irodájában tartott tárgyalás előtt az amerikai elnök még további kétezer katona lengyel földre küldéséről beszélt. A katonákat - mint Trump az újságíróknak elmondta - Németországból vagy más európai államból irányítják át Lengyelországba.

Lengyelország régóta szorgalmazza az állandó katonai jelenlétet. Andrzej Duda államfő már a tavalyi washingtoni látogatásán megfogalmazta, hogy több amerikai katonát szeretne látni lengyel földön. Tavaly kijelentette: Varsó kétmilliárd dollárt szánna az új katonai létesítmények kiépítésére, és azt mondta Trumpnak: reméli, hogy "közös erővel felépítenek egy Trump-bázist Lengyelországban".

Az amerikai elnök szerdán a Fehér Házban nem kívánt arról nyilatkozni, hogy az újabb ezer amerikai katona állandóan Lengyelországban tartózkodik-e majd. Egyúttal a lengyel kormányra bízta a döntést, hogy a katonai bázist hogyan nevezzék el.

Trump azt is közölte:

kilencven napon belül teljes vízummentességet biztosítanak a lengyel állampolgároknak.

Megemlítette, hogy szeptemberben ismét felkeresi Lengyelországot, ahol 2017-ben már járt. Szeptemberben lesz ugyanis a 80. évfordulója a második világháború kitörésének, amelynek kezdetén a náci Németország és a Szovjetunió hadserege lerohanta Lengyelországot.

Az amerikai elnök a közös sajtótájékoztatón felhasználta az alkalmat, hogy ismét bírálja Németországot, mert nem költ eleget a saját védelmi kiadásaira, és nem teljesíti a NATO-ban vállalt kötelezettségeit sem, amelyek értelmében a nemzeti össztermék 2 százalékára kell növelnie a védelmi kiadásokat.

"Németország 1 százaléknál tart. Már el kellett volna érniük a 2 százalékot, de nem sietnek vele. Ötvenkétezer katonánk állomásozik Németországban, már nagyon-nagyon régóta. Bizonyos számú csapatot tehát onnan telepítünk át Lengyelországba" - mondta.

Donald Trump újságírói kérdésre válaszolva megerősítette, hogy

június végén a G20 országcsoport oszakai csúcsértekezletén tárgyalni fog Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is.

Andrzej Duda az elmúlt három hónapban a negyedik közép-európai vezető, aki látogatást tett a Fehér Házban. Elemzők szerint ez egyértelmű jele annak, hogy a Trump-kormányzat fokozott szerepvállalásra törekszik a térségben, amelyet elődje, Barack Obama elnök és kormánya elhanyagolt.

Washington és Varsó az elmúlt kilenc hónapban intenzív tárgyalásokat folytatott az amerikai katonák lengyelországi jelenlétének erősítéséről és állandósításáról. A lengyel kormány tavaly 4,8 milliárd dolláros szerződést írt alá Washingtonnal Patriot típusú rakétavédelmi rendszerek vásárlásáról, a múlt hónapban pedig egyeztetéseket kezdett F-35-ös harci gépek vételéről. Mariusz Blaszczak lengyel védelmi miniszter a hét elején látogatást tett egy olyan amerikai légi támaszponton, ahol F-35-ös gépek teljesítenek szolgálatot.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára az amerikai-lengyel elnöki tárgyalások után közleményt adott ki, amelyben azt hangsúlyozta, hogy az egyeztetések ékes bizonyítékul szolgálnak Washington változatlan európai elkötelezettségére.

"A szerdai bejelentés az Egyesült Államok erőteljes elkötelezettségét mutatja az európai biztonság és a transzatlanti kapcsolatok iránt" - fogalmazott a NATO-főtitkár.

Címlapról ajánljuk

Baka András államfő beszélt a parlamentben megválasztása után

„Pártpolitikai semlegesség, de semmiképp sem értéksemlegesség” – mondta szerepéről a megválasztott köztársasági elnök, a korábbi Legfelsőbb Bíróság exelnöke a parlamentben, miután a képviselők első körben, kétharmados többséggel mondtak igent rá. A Fidesz és a KDNP nem vett részt a szavazáson.
inforadio
ARÉNA
2026.08.12. szerda, 18:00
Ürge-Vorsatz Diána
fizikus, egyetemi professzor, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület alelnöke
Tisza-kormány: megszavazták az új köztársasági elnököt, Mészáros Lőrinc cégét kizárták az uniós pénzekből

Tisza-kormány: megszavazták az új köztársasági elnököt, Mészáros Lőrinc cégét kizárták az uniós pénzekből

Kedden új köztársasági elnököt választott az Országgyűlés a kétnapos rendkívüli ülés zárásaként: Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke most már hivatalosan is államfő. A délelőtt a zárószavazásokkal telt: a Ház elfogadta többek között az egészségügyi adatkezelési csomagot, a köznevelési törvénymódosítást, a közpénzügyi reformokhoz kapcsolódó államháztartási szabályokat, a 2026-os költségvetés módosítását és a rendészeti feladatellátás átalakítását. Ezt követően indult a vényköteles gyógyszerek áfamentességéről szóló javaslat rendkívüli eljárásrendben zajló vitája. Közben két nagy uniós forrásokat érintő hír is érkezett: az MFB átláthatósági okokból kizárta az OPUS TITÁSZ-t az uniós hálózatfejlesztési pályázatokból, csütörtökön pedig az Alkotmánybíróság tárgyalja a Fidesz–KDNP indítványát, amely a forrásokhoz való hozzáférést biztosító reformcsomag kulcstörvényét támadja. Percről percre tudósítunk a keddi fejleményekről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×