Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. október 31. szombat Farkas
La Plaine-Saint-Denis, 2017. május 3.Marine Le Pen, a Nemzeti Front jelöltje és Emmanuel Macron volt szocialista gazdasági miniszter, független jelölt (j), mielőtt megkezdődik élő televíziós vitájuk a Párizstól északra fekvő La Plaine-Saint-Denisben négy nappal a francia elnökválasztás második fordulója előtt, 2017. május 3-án. (MTI/EPA/AFP pool/Eric Feferberg)
Nyitókép: MTI/EPA/AFP pool/Eric Feferberg

Uniós szinten lehet hatása a francia EP-választásoknak

Nagy valószínűséggel a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés nyeri meg a vasárnapi európai parlamenti választásokat, ezt mutatják legalábbis az utolsó közvélemény-kutatások. Bár mindez nem jelent meglepetést, a tendenciát már hat hónapja jelzik a felmérések, a kampányhajrában mégis enyhe hisztéria volt érzékelhető Franciaországban.

Az indulatok azért nem szabadultak el a Nemzeti Tömörülés előretörése miatt, mert a párt 2014-ben, akkor Nemzeti Front név alatt, egyszer már megnyerte az uniós parlamenti választásokat, és az semmilyen belpolitikai következménnyel sem járt.

A mostani előrejelzések ráadásul annyiban különböznek az öt évvel ezelőttiekhez képest, hogy a második helyen a kormánypárti koalíció listája áll, mindössze fél-másfél százalékkal maradva le a Nemzeti Tömörülés mögött. Ez bőven a hibahatáron belül van.

Számítások szerint a franciák számára kijelölt 79 képviselői mandátumból 24-et várhatóan Marine Le Pen-ék szereznek meg, őket követi a kormánypárti koalíció 22 képviselővel, a mérsékelt jobboldali Republikánusok pedig a harmadik helyre futnak be 13 mandátummal.

Mindez más megfoglmazásban azt jelenti, hogy

a Nemzeti Tömörülés a szavazatok 23-24,5 százalékát szerzi meg, a kormánypárti koalíció 22-23-at, a Republikánusok pedig 12,5-14 százalékot kapnak.

A szélsőbaloldali Engedetlen Franciaország nevű párt várhatóan a voksok 7,5-9,5 százalékát gyűjti be, ami nyolc mandátumot jelent majd, a zöldeket 6,5-8 százalékra teszik, ez hét mandátumot jelent. Nagy kérdés ugyanakkor, hogy a szocialistáknak sikerül-e átlépniük az 5 százalékos küszöböt, támogatottságuk ugyanis 4 és 6 százalék között hullámzik.

Felfokozott hangulat

Ennyit a számokról. Ami a kampányfinis enyhén hisztérikus hangulatát illeti, azt elemzők szerint maga Emmanuel Macron alakította ki, aki teljes mellszélességgel beszállt a korteskedésbe, és meglepő módon azzal támadja Marine Le Penéket, hogy valójában „idegen érdekeket szolgálnak”. Korábban ilyen jellegű kijelentések inkább szélsőjobbról vagy szélsőbaloldalról érkeztek.

Az államfő szerint Vlagyimir Putyin és Steve Bannon egyaránt támogatja a Nemzeti Tömörülést, melynek valódi célja az Európai Unió szétverése. Erre tett rá egy lapáttal a napokban Bruno Le Maire gazdasági miniszter, kijelentve, hogy meg nem nevezett erők a közös uniós valutát, az eurót támadják.

A választási kampány és az ezt kísérő felmérések egyik meglepetése egyébként az, hogy az Engedetlen Franciaország szavazóinak immár 36 százaléka tartja szimpatikusnak Marine Le Pen Nemzeti Tömörülését, ami hosszú távon előrejelezhet egy olasz mintájú, jobb és baloldali, populistának nevezett, egyelőre nagyon valószínűtlennek tűnő összefogást.

A francia elemzők túlnyomó része abban mindenesetre egyetért, hogy

a vasárnapi eredményeknek nagy valószínűséggel ezúttal sem lesznek belpolitikai következményei.

Uniós szinten azonban megfékezhetik Emmanuel Macron nagyobb integrációt célzó törekvéseit.

Címlapról ajánljuk
Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

A kormány benyújtotta a 2027-es költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Jövőre az egészségügy 510 milliárd forint többletforráshoz jut, bővül az önkormányzatok és a szociális ágazat támogatása, a közszolgáltatásokban dolgozók bére pedig összesen 677 milliárd forinttal emelkedik – olvasható az Országgyűlés elé péntek éjjel beterjesztett 2027-es költségvetési javaslat indoklásában.

Szakértő: csak egy módon lehet Izraelben elkerülni, hogy jövőre ismét választások legyenek

Izraelben Benjámin Netanjahu ellenzéke az arab pártokat is beleszámítva a 120-ból 67 mandátumot szerzett meg a parlamenti választáson, szemben a miniszterelnök táborának 53 mandátumával – de közben 27 képviselővel az általa vezetett Likud lett a legnagyobb párt a kneszetben. Jövőre valószínűleg újabb választásokat kell tartani – mondta Szalai Máté Közel-Kelet szakértő, a hollandiai Clingendael Intézet kutatója az InfoRádióban.
Nincs miért táncra perdülnie Trumpnak: évtizedek óta nem látott cunami gyűrheti maga alá – Mutatjuk, hol a legnagyobb a tét

Nincs miért táncra perdülnie Trumpnak: évtizedek óta nem látott cunami gyűrheti maga alá – Mutatjuk, hol a legnagyobb a tét

Kedden választ Amerika. Bár Donald Trump még marad két évig az elnöki székben, és a szenátusi székeknek is csak a harmada van játékban, a félidős kongresszusi választáson újraválasztják a szövetségi törvényhozás alsóházának egészét. A 435 tagú képviselőházban ugyanis csak két évre szól a politikusok mandátuma, így a hat évre, egymáshoz képest elcsúsztatva megválasztott szenátorokhoz képest élesebben tükrözi a pártok aktuális erőviszonyait és a közhangulatot. Trump második ciklusának közepére az amerikai közvélemény a Fehér Házat és a Kongresszust is irányító republikánusok ellen fordult, így a legvalószínűbb forgatókönyvnek az tűnik, hogy a demokraták megszerzik az alsóházi többséget. De az sem mindegy, hogy öt, tíz vagy akár harminc fős lesz a fölényük. Mutatjuk, mely csatatereken dőlhet el a képviselőház sorsa.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×