Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 19. szombat Vilhelmina
La Plaine-Saint-Denis, 2017. május 3.Marine Le Pen, a Nemzeti Front jelöltje és Emmanuel Macron volt szocialista gazdasági miniszter, független jelölt (j), mielőtt megkezdődik élő televíziós vitájuk a Párizstól északra fekvő La Plaine-Saint-Denisben négy nappal a francia elnökválasztás második fordulója előtt, 2017. május 3-án. (MTI/EPA/AFP pool/Eric Feferberg)
Nyitókép: MTI/EPA/AFP pool/Eric Feferberg

Uniós szinten lehet hatása a francia EP-választásoknak

Nagy valószínűséggel a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés nyeri meg a vasárnapi európai parlamenti választásokat, ezt mutatják legalábbis az utolsó közvélemény-kutatások. Bár mindez nem jelent meglepetést, a tendenciát már hat hónapja jelzik a felmérések, a kampányhajrában mégis enyhe hisztéria volt érzékelhető Franciaországban.

Az indulatok azért nem szabadultak el a Nemzeti Tömörülés előretörése miatt, mert a párt 2014-ben, akkor Nemzeti Front név alatt, egyszer már megnyerte az uniós parlamenti választásokat, és az semmilyen belpolitikai következménnyel sem járt.

A mostani előrejelzések ráadásul annyiban különböznek az öt évvel ezelőttiekhez képest, hogy a második helyen a kormánypárti koalíció listája áll, mindössze fél-másfél százalékkal maradva le a Nemzeti Tömörülés mögött. Ez bőven a hibahatáron belül van.

Számítások szerint a franciák számára kijelölt 79 képviselői mandátumból 24-et várhatóan Marine Le Pen-ék szereznek meg, őket követi a kormánypárti koalíció 22 képviselővel, a mérsékelt jobboldali Republikánusok pedig a harmadik helyre futnak be 13 mandátummal.

Mindez más megfoglmazásban azt jelenti, hogy

a Nemzeti Tömörülés a szavazatok 23-24,5 százalékát szerzi meg, a kormánypárti koalíció 22-23-at, a Republikánusok pedig 12,5-14 százalékot kapnak.

A szélsőbaloldali Engedetlen Franciaország nevű párt várhatóan a voksok 7,5-9,5 százalékát gyűjti be, ami nyolc mandátumot jelent majd, a zöldeket 6,5-8 százalékra teszik, ez hét mandátumot jelent. Nagy kérdés ugyanakkor, hogy a szocialistáknak sikerül-e átlépniük az 5 százalékos küszöböt, támogatottságuk ugyanis 4 és 6 százalék között hullámzik.

Felfokozott hangulat

Ennyit a számokról. Ami a kampányfinis enyhén hisztérikus hangulatát illeti, azt elemzők szerint maga Emmanuel Macron alakította ki, aki teljes mellszélességgel beszállt a korteskedésbe, és meglepő módon azzal támadja Marine Le Penéket, hogy valójában „idegen érdekeket szolgálnak”. Korábban ilyen jellegű kijelentések inkább szélsőjobbról vagy szélsőbaloldalról érkeztek.

Az államfő szerint Vlagyimir Putyin és Steve Bannon egyaránt támogatja a Nemzeti Tömörülést, melynek valódi célja az Európai Unió szétverése. Erre tett rá egy lapáttal a napokban Bruno Le Maire gazdasági miniszter, kijelentve, hogy meg nem nevezett erők a közös uniós valutát, az eurót támadják.

A választási kampány és az ezt kísérő felmérések egyik meglepetése egyébként az, hogy az Engedetlen Franciaország szavazóinak immár 36 százaléka tartja szimpatikusnak Marine Le Pen Nemzeti Tömörülését, ami hosszú távon előrejelezhet egy olasz mintájú, jobb és baloldali, populistának nevezett, egyelőre nagyon valószínűtlennek tűnő összefogást.

A francia elemzők túlnyomó része abban mindenesetre egyetért, hogy

a vasárnapi eredményeknek nagy valószínűséggel ezúttal sem lesznek belpolitikai következményei.

Uniós szinten azonban megfékezhetik Emmanuel Macron nagyobb integrációt célzó törekvéseit.

Címlapról ajánljuk
Kanada az EU társult tagja lehet – de mit szólnak ehhez a tagállamok?

Kanada az EU társult tagja lehet – de mit szólnak ehhez a tagállamok?

„Kanada és Európa szövetsége fáklya lenne a demokráciák számára” – így kommentálta az észak-amerikai ország vezetője, hogy az Európai Bizottság lelkesen támogatta az ötletet: Ottawa kaphatja meg első ízben az EU „társult tag” státuszát. A tagállamok fővárosaiban azonban már jóval hűvösebben reagáltak.

Magyar Péter kiment a tüntetőkhöz, a szociális szféra dolgozói kértek azonnali béremelést – videó

Azonnali, 25 százalékos béremelésért demonstráltak a szociális ágazatban dolgozók. A kormány tisztában van az ágazat helyzetével, és tudja, még egy 25 százalékos béremelés sem jelent érdemi megoldást a szektorban – mondta Magyar Péter.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Két évtizede nem látott lépésre készül Baka András - Történelmet írhat, ha a Tisza Párt hagyja

Két évtizede nem látott lépésre készül Baka András - Történelmet írhat, ha a Tisza Párt hagyja

A legfőbb ügyész megválasztása Magyarországon alapvetően két alkotmányos szereplő együttműködését igényli. A tisztség betöltésére ugyanis a rendszerváltás óta az államfő tesz személyi javaslatot, de az Országgyűlés kezében van a megválasztás lehetősége. Az eredeti elképzelés a két intézmény konszenzusára épített, ugyanakkor a politikai gyakorlat azt mutatta, hogy a köztársasági elnöki jelölés vált súlytalanná a folyamatban. A Tisza nyilatkozatai, eddigi közjogi szereplőválasztáshoz való hozzáállása alapján ugyanakkor elképzelhető, hogy a harmadik magyar köztársaság történetében először az Országgyűlés szerepe szorulhat háttérbe az új ügyészi felsővezető kiválasztásánál.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×