eur:
411.24
usd:
392.65
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Az Európai Parlament (EP) plenáris ülése Strasbourgban 2019. március 26-án. A testület 410:192 arányban megszavazta az évenkénti kétszeri óraátállítás gyakorlatának 2021-es megszüntetését. A határozat értelmében azok az uniós országok, amelyek a nyári időszámítás megtartása mellett döntenek, 2021 márciusában állítanák át utoljára az órát, a téli időszámítást preferálók pedig 2021 októberében. Az EP-nek a kérdésben meg kell állapodnia a tagállami kormányokat tömörítő Európai Tanáccsal.
Nyitókép: MTI/EPA/Patrick Seeger

EP-választás: van, ahol kötelező voksolni

Belgiumban és Luxemburgban ráadásul közvetlenül küldik a képviselőket a választópolgárok, nem listák közül kell választani.

Az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán öt európai uniós tagállamban kötelező a részvétel.

Az EP kutatási szolgálatának összesítése szerint Belgiumban, Bulgáriában, Cipruson, Görögországban és Luxemburgban a választásra jogosultaknak kötelező elmenniük voksolni.

A kötelező szavazás az oka annak, hogy a legnagyobb részvételi arányok ezekben az országokban mérhetőek az EP-választáson: amíg 2014-ben európai szinten mindössze 42,6 százalékos volt a részvétel, addig

Belgiumban a jogosultak 89,6 százaléka ment el voksolni, hasonlóan Luxemburghoz, ahol 85,5 százalék szavazott. A két tagállamban egyébként 1979-től, amióta közvetlenül választják az EP tagjait, folyamatosan 90 százalék körüli volt a részvétel az EP-választáson.

Bár kötelező a szavazás Görögországban, ott öt évvel ezelőtt a választásra jogosultak 60 százaléka ment el szavazni. Itt 2009-ben 52,6 százalék, 2004-ben 63,2 százalékos volt a részvétel. A kötelező szavazás ellenére Cipruson is csak 44 százalék közeli volt a részvétel 2014-ben, itt 2009-ben a választásra jogosultak 59,4, 2004-ben 72,5 százaléka ment el voksolni.

Bulgáriában az idei voksolástól kötelező a választási részvétel az EP-választáson, itt 2009-ben 38,9, 2014-ben 36,1 százalékos volt a részvétel.

A többi tagállamban nem kötelező a választójog gyakorlása, az a választópolgár szabad elhatározásán alapul. Azon tagországok közül, ahol nem kötelező a szavazás, hagyományosan Máltán a legmagasabb a választási részvétel: 2004-ben a választásra jogosultak 82,4 százaléka, 2009-ben 78,8 százaléka, 2014-ben 74,8 százaléka ment el szavazni.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×