Infostart.hu
eur:
366.97
usd:
323.6
bux:
148094.94
2026. szeptember 29. kedd Mihály
Az Európai Parlament (EP) plenáris ülése Strasbourgban 2019. március 26-án. A testület 410:192 arányban megszavazta az évenkénti kétszeri óraátállítás gyakorlatának 2021-es megszüntetését. A határozat értelmében azok az uniós országok, amelyek a nyári időszámítás megtartása mellett döntenek, 2021 márciusában állítanák át utoljára az órát, a téli időszámítást preferálók pedig 2021 októberében. Az EP-nek a kérdésben meg kell állapodnia a tagállami kormányokat tömörítő Európai Tanáccsal.
Nyitókép: MTI/EPA/Patrick Seeger

EP-választás: van, ahol kötelező voksolni

Belgiumban és Luxemburgban ráadásul közvetlenül küldik a képviselőket a választópolgárok, nem listák közül kell választani.

Az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán öt európai uniós tagállamban kötelező a részvétel.

Az EP kutatási szolgálatának összesítése szerint Belgiumban, Bulgáriában, Cipruson, Görögországban és Luxemburgban a választásra jogosultaknak kötelező elmenniük voksolni.

A kötelező szavazás az oka annak, hogy a legnagyobb részvételi arányok ezekben az országokban mérhetőek az EP-választáson: amíg 2014-ben európai szinten mindössze 42,6 százalékos volt a részvétel, addig

Belgiumban a jogosultak 89,6 százaléka ment el voksolni, hasonlóan Luxemburghoz, ahol 85,5 százalék szavazott. A két tagállamban egyébként 1979-től, amióta közvetlenül választják az EP tagjait, folyamatosan 90 százalék körüli volt a részvétel az EP-választáson.

Bár kötelező a szavazás Görögországban, ott öt évvel ezelőtt a választásra jogosultak 60 százaléka ment el szavazni. Itt 2009-ben 52,6 százalék, 2004-ben 63,2 százalékos volt a részvétel. A kötelező szavazás ellenére Cipruson is csak 44 százalék közeli volt a részvétel 2014-ben, itt 2009-ben a választásra jogosultak 59,4, 2004-ben 72,5 százaléka ment el voksolni.

Bulgáriában az idei voksolástól kötelező a választási részvétel az EP-választáson, itt 2009-ben 38,9, 2014-ben 36,1 százalékos volt a részvétel.

A többi tagállamban nem kötelező a választójog gyakorlása, az a választópolgár szabad elhatározásán alapul. Azon tagországok közül, ahol nem kötelező a szavazás, hagyományosan Máltán a legmagasabb a választási részvétel: 2004-ben a választásra jogosultak 82,4 százaléka, 2009-ben 78,8 százaléka, 2014-ben 74,8 százaléka ment el szavazni.

Címlapról ajánljuk
Salát Gergely az Arénában: Kínában és Amerikában most más a téma, nem érdek a konfrontáció

Salát Gergely az Arénában: Kínában és Amerikában most más a téma, nem érdek a konfrontáció

Az Egyesült Államok és Kína vezetése számára most a békés egymás mellett élés a legelőnyösebb, mert lassan a belpolitikai kérdéseikre kell koncentrálniuk – mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában Salát Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa.

Gyanúsítottként hallgatták ki Hankó Balázst, kampányra szórták a pénzt az ügyészség szerint

A hűtlen kezelés bűncselekménye miatt a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség előtt folyamatban lévő nyomozás eredményeként – mentelmi jogának felfüggesztése után – az ügyészség őrizetbe vette és gyanúsítottként kihallgatta Hankó Balázs fideszes országgyűlési képviselőt, korábbi minisztert.
inforadio
ARÉNA
2026.09.29. kedd, 18:00
Cseh Gergő Bendegúz
történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója
Veszélyben lehet Putyin pozíciója, Moszkva felkészülhet a harmadik világháborúra – Háborús híreink kedden

Veszélyben lehet Putyin pozíciója, Moszkva felkészülhet a harmadik világháborúra – Háborús híreink kedden

Észak-Korea jelenleg 8 ezer katonát állomásoztat Oroszország területén és még 10 ezer fegyverest fognak küldeni a szövetséges állam megsegítésére – erről beszélt ma este Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Oroszországnak fel kell készülnie a harmadik világháborúra, csak így kerülhető el, hogy a konfliktus valóban bekövetkezzen – fejtegeti Alekszej Csadajev orosz politikai elemző a Moszkovszkij Komszomolec vezető anyagában. Csadajev arról is beszél, hogy szerinte az európai országok sincsenek felkészülve egy Oroszországgal való háborúra, de ettől függetlenül nem hisznek Moszkvának, amikor az orosz vezetők arról beszélnek, hogy nem akarnak megtámadni EU-s országokat. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×