eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Az Európai Parlament (EP) plenáris ülése Strasbourgban 2019. március 26-án. A testület 410:192 arányban megszavazta az évenkénti kétszeri óraátállítás gyakorlatának 2021-es megszüntetését. A határozat értelmében azok az uniós országok, amelyek a nyári időszámítás megtartása mellett döntenek, 2021 márciusában állítanák át utoljára az órát, a téli időszámítást preferálók pedig 2021 októberében. Az EP-nek a kérdésben meg kell állapodnia a tagállami kormányokat tömörítő Európai Tanáccsal.
Nyitókép: MTI/EPA/Patrick Seeger

EP-választás: van, ahol kötelező voksolni

Belgiumban és Luxemburgban ráadásul közvetlenül küldik a képviselőket a választópolgárok, nem listák közül kell választani.

Az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán öt európai uniós tagállamban kötelező a részvétel.

Az EP kutatási szolgálatának összesítése szerint Belgiumban, Bulgáriában, Cipruson, Görögországban és Luxemburgban a választásra jogosultaknak kötelező elmenniük voksolni.

A kötelező szavazás az oka annak, hogy a legnagyobb részvételi arányok ezekben az országokban mérhetőek az EP-választáson: amíg 2014-ben európai szinten mindössze 42,6 százalékos volt a részvétel, addig

Belgiumban a jogosultak 89,6 százaléka ment el voksolni, hasonlóan Luxemburghoz, ahol 85,5 százalék szavazott. A két tagállamban egyébként 1979-től, amióta közvetlenül választják az EP tagjait, folyamatosan 90 százalék körüli volt a részvétel az EP-választáson.

Bár kötelező a szavazás Görögországban, ott öt évvel ezelőtt a választásra jogosultak 60 százaléka ment el szavazni. Itt 2009-ben 52,6 százalék, 2004-ben 63,2 százalékos volt a részvétel. A kötelező szavazás ellenére Cipruson is csak 44 százalék közeli volt a részvétel 2014-ben, itt 2009-ben a választásra jogosultak 59,4, 2004-ben 72,5 százaléka ment el voksolni.

Bulgáriában az idei voksolástól kötelező a választási részvétel az EP-választáson, itt 2009-ben 38,9, 2014-ben 36,1 százalékos volt a részvétel.

A többi tagállamban nem kötelező a választójog gyakorlása, az a választópolgár szabad elhatározásán alapul. Azon tagországok közül, ahol nem kötelező a szavazás, hagyományosan Máltán a legmagasabb a választási részvétel: 2004-ben a választásra jogosultak 82,4 százaléka, 2009-ben 78,8 százaléka, 2014-ben 74,8 százaléka ment el szavazni.

Címlapról ajánljuk

Érdemes bátornak lenni és vállalni a vitákat első látásra megnyerhetetlen ügyekben is

Szokásos év végi nemzetközi Kormányinfó-sajtótájékoztatóját tartotta december 21-én a miniszterelnök a Karmelita kolostorban, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter társaságában. Értékelte a magyar uniós elnökséget és közölte, hogy 2025-re nagyszerű évet vár. Az újságírók kérdezték a földgázszállítási kihívásokról, a romániai választásokba való beavatkozás elkerülésének lehetőségéről, a hazai választási törvény esetleges további módosításáról, Magyar Péterről, az uniós pénzösszegek megszerzésének lehetőségéről, a közel-keleti helyzettel kapcsolatos erőfeszítéseiről, a budai Várban felújított Pénzügyminisztérium sorsáról, illetve a forint árfolyamáról is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.22. vasárnap, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×