eur:
399.51
usd:
366.7
bux:
89704.18
2025. március 19. szerda Bánk, József
Az EP-választás szavazólapmintája a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ülésén a Nemzeti Választási Iroda (NVI) Alkotmány utcai székházában 2019. május 2-án.
Nyitókép: Az EP-választás szavazólapmintája a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ülésén a Nemzeti Választási Iroda (NVI) Alkotmány utcai székházában 2019. május 2-án. MTI/Mohai Balázs

Már tízezernél több delegáltat jelentettek be a pártok

Péntek délután 16 óráig jelentheti be szavazóköri delegáltjait a május 26-i európai parlamenti (EP-) választáson listát állító kilenc párt. Péntek reggelig összesen 10 668 delegáltat jelentettek be a lehetséges 185 ezerből - derül ki a Nemzeti Választási Iroda (NVI) péntek reggel közzétett adataiból.

A legtöbb delegáltat a Fidesz-KDNP jelentette be, összesen 6727-et.

  • Az MSZP-Párbeszéd 1855-öt,
  • a Demokratikus Koalíció 1086-ot,
  • a Jobbik Magyarországért Mozgalom 758-at,
  • a Mi Hazánk Mozgalom 150-et,
  • az LMP 66-ot,
  • a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 35-öt,
  • a Momentum Mozgalom húszat,
  • a Magyar Munkáspárt pedig egyet.

Az EP-választáson a szavazatszámláló bizottságokba - országosan 10 277 bizottságba - és az egy szavazókörös településeken a helyi választási bizottságokba két-két tagot küldhetnek a listát állító pártok. A közösen listát állító pártok közösen küldhetnek két-két tagot a bizottságba. Az EP-választáson kilenc listát vett nyilvántartásba a Nemzeti Választási Bizottság (NVB).

Ha a pártok delegálnak tagot a választási bizottságokba, saját megbízottjaikon keresztül győződhetnek meg a választás tisztaságáról, ellenőrizhetik, és részt vehetnek az esetleges vitás kérdések eldöntésében. Az EP-választás hivatalos eredményét a szavazatszámláló bizottságok által kiállított jegyzőkönyvek alapján állapítja meg az NVB. Így a választáson induló valamennyi párt a delegáltjain keresztül közvetlenül követheti nyomon az eredmény megállapítását.

Címlapról ajánljuk

Kiss J. László: a válság kezdete vagy vége a nagy német eladósodás?

Idáig Németország lényegében a Pax Americana készséges kiszolgálója volt, most viszont a saját, illetve Európa hangját próbálja megfogalmazni, nemcsak Oroszországgal, hanem az Egyesült Államokkal szemben – mondta Kiss J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem emeritus professzora az InfoRádió Aréna című műsorában, és elmagyarázta az adósságfékszabályok módosításának szükségszerűségét és gazdasági következményeit is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.19. szerda, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×