eur:
411.24
usd:
393
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Donald Trump amerikai elnök (j) és Sebastian Kurz osztrák kancellár tárgyal a washingtoni Fehér Ház Ovális irodájában 2019. február 20-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Pool/Chris Kleponis

Két ügyben is kikosarazta Trumpot az osztrák kancellár

Donald Trump nagyobb katonai kiadásokat vár Ausztriától - számolt be Sebastian Kurz osztrák kancellár az amerikai elnökkel szerdán folytatott megbeszéléseiről.

Kurz a washingtoni Fehér Házban tartott találkozón elhangzottakról szólva kijelentette: Ausztria semlegességére hivatkozva "nagyon is világossá tettük, hogy bár (az amerikai elnök) álláspontját tiszteletben tartjuk, de

költségvetési ügyeinkről mi magunk döntünk".

A kancellár elismerte, hogy Ausztria más országokhoz képest kevesebbet költ védelemre, egyben viszont hangsúlyozta: az osztrák hadsereg külföldi misszióit tekintve túlméretezett szerepet vállal.

Az osztrák hírügynökség ezzel összefüggésben emlékeztetett, hogy Ausztria nem tagja a NATO-nak, s védelmi kiadásai is messze elmaradnak attól, amit Washington követel az észak-atlanti szövetségeseitől. Trump ugyanis ragaszkodik ahhoz, hogy az Egyesült Államok NATO-beli partnerei emeljék a hazai össztermék (GDP) 2 százalékának megfelelő összegre védelmi kiadásaikat.

Kurz mindemellett jó együttműködésről beszélt Ausztria és a katonai szövetség között. Rávilágított, hogy a NATO több tagja is hozzájárul Ausztria biztonságához, különösen, ami a terrorizmus elleni harcot illeti.

A kancellár elismerően szólt az Egyesült Államok vezette terrorellenes koalíció harcáról is. Hangsúlyozta: szoros katonai fellépésre van szükség az Iszlám Állam dzsihadista szervezettel szembeni küzdelemben, amelyben ugyanakkor Ausztriát jogi és egyéb lehetőségei nem engedik, hogy részt vállaljon.

Emlékeztetett, hogy a hírszerzési együttműködést tekintve is rá vannak utalva az Egyesült Államokra. Helyénvaló a köszönet - fogalmazott Kurz.

A kancellár beszámolt arról is, hogy vitás kérdések is felmerültek az amerikai elnökkel folytatott megbeszélésen. "Úgy gondolom, hogy az amerikai kormány alapvetően érdekelt a jó kapcsolatokban, de sok szakkérdésben eltérő véleményen vagyunk" - mutatott rá.

Ezzel kapcsolatban a beszélgetés egyik központi témáját, az épülő Északi Áramlat-2 német-orosz földgázvezeték említette, amelyet Washington ellenez. Kurz kiemelte, hogy Ausztria kiáll a projekt mellett. Hozzátette, hogy alapvetően nem zárkóznak el az Egyesült Államokból kínált cseppfolyósított gáztól sem, azonban ennek ára jelenleg nem versenyképes.

"Tekintettel erre Ausztria továbbra is főként Oroszországból fogja venni a gázt"

- szögezte le.

Szót ejtett a Belgrád és Pristina között megakadt párbeszédről is, amelyre Bécs nagyobb ráhatást kíván Washingtontól. Az Egyesült Államok nagy befolyással bír Koszovóban, amit pozitívan felhasználhatna - hangsúlyozta az osztrák politikus.

Mint mondta, Ausztria nagyon pozitívnak látja Aleksandar Vucic szerb, és Hashim Thaci koszovói elnök tárgyalásait, s bár "kényes" ügyről van szó, támogatna egy esetleges határmódosítást vagy területcserét is a felek között.

"Nekünk európaiaknak, de az amerikaiaknak sem kellene útját állnia a két államnak, ha megállapodnak valamiben" - emelte ki Kurz.

Kurz újságírói kérdésekre felelve Trumppal kapcsolatos személyes benyomásairól is beszélt. "Nem voltak meglepetések. Sok mindent megtapasztal az ember abból, amit úgy hallani" - fogalmazott a kancellár. Azokban a kérdésekben pedig, amelyek fontosak számára, hihetetlenül elkötelezett, közvetlen és világos - tette hozzá Kurz.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×