Infostart.hu
eur:
390.83
usd:
337.52
bux:
121145.26
2026. március 3. kedd Kornélia
Juan Guaidó, a venezuelai ellenzéki többségű parlament elnöke egy caracasi templomból távozik 2019. január 27-én, négy nappal azután, hogy ideiglenes elnökké nyilvánította magát a hivatalban lévő államfő, Nicolás Maduro elleni tüntetésen.
Nyitókép: MTI/EPA-EFE/Miguel Gutiérrez

Az ellenzék vezére tüntetésekre szólította fel a lakosságot Venezuelában

A magát ideiglenes elnökké nyilvánító Juan Guaidó, az ellenzéki többségű venezuelai parlament elnöke újabb tüntetésekre szólította fel a lakosságot helyi idő szerint vasárnap, miközben az országban egyre súlyosabbá válik a válság.

A tévében élőben közvetített felhívásában Guaidó "békés tiltakozást" hirdetett szerda délre, amelyen azt kérnék, hogy engedjék be az országba a külföldről küldött humanitárius segélyt. Az ellenzéki vezető egyben arra is felszólított, hogy az országban, valamint szerte a világban élő emberek tartsanak tömegmegmozdulásokat február másodikán, összhangban azzal a határidővel, amelyet az Európai Unió adott a kormánynak a szabad és hiteles választásokhoz meghirdetéséhez.

Szombaton Franciaország, Németország, Nagy-Britannia és Spanyolország nyolc napot adott Madurónak arra, hogy bejelentse szabad és tisztességes választások megtartását, különben Guaidót ismerik el a dél-amerikai ország elnökének.

Jorge Arreaza venezuelai külügyminiszter ezzel egy időben felszólította az ellenzéket, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz a kormány képviselőivel az országban kialakult válság rendezésére. Kijelentette, "ha az ellenzék kész tárgyalni velünk, félórán belül megállapodunk. Nagyon szeretném, ha eljönnének a megbeszélésre, engedélyt kérnének főnökeiktől Venezuelában és az Egyesült Államokban, együtt keresnék a megoldást, amely megfelel a venezuelai alkotmány előírásainak".

Guaidó arra kérte Nagy-Britanniát, hogy ne szolgáltassa ki Madurónak az országban őrzött, mintegy 1,3 milliárd dollárnyi értékű aranyat. A Reuters brit hírügynökség vasárnap hozta nyilvánosságra az ellenzéki többségű venezuelai parlament elnökének Theresa May brit kormányfőhöz és a Bank of England kormányzójához, Mark Carney-hez írott levelét. Ebben az ellenzéki vezető úgy vélekedett, Maduro kormányának az a célja, hogy eladja az aranyat és az ellenértékét a venezuelai központi bankban helyezze el. Feltételezése szerint a kormány számláira utalandó pénzt a törvénytelen és korrupt rendszer arra használná fel, hogy elnyomja a venezuelai népet.

Guaido egyben azt követelte, hogy védjék meg Venezuela külföldi betéteit különböző országoktól, valamint a pénzügyi intézményeiktől, beleértve a Nemzetközi Valutaalapot is.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: négy célja van Donald Trumpnak az iráni háborúval

Magyarics Tamás: négy célja van Donald Trumpnak az iráni háborúval

Az amerikai közvélemény Magyarics Tamás szerint úgy látja, hogy ha egy adott háború úgymond szükséges, akkor nagyobb áldozatot is elvisel a közvélemény. „A jelenlegi veszteségek még nem nagyon indokolják azt, hogy emiatt az amerikaiak többsége Donald Trump ellen forduljon” – vélekedett az iráni helyzettel összefüggésben.

Ezt a levelet kapta Ursula von der Leyen Orbán Viktortól

A mai napon felszólítottam Ursula von der Leyent, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását – írja közösségi Oldalán Orbán Viktor.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×