Egy most megjelent könyv szerint - mint a Daily Mail brit bulvárlap írja - egészen máshogyan történt a barlangban rekedt 12 thai gyermek kimentése, mint ahogy korábban a nyilvánossággal és a szülőkkel közölték.

Ismert, egy 12 gyermekből és az általuk alkotott focicsapat edzőjéből álló csoport kalandvágyból mászott be egy barlangba fél évvel ezelőtt, de a lezúduló eső miatt bent rekedtek, távol a bejárattól. Hosszú, szűk, vízzel feltöltődött járatokon kellett volna kijutniuk, ami annyira bonyolulttá tette a mentést, hogy annak előkészítésében az egyik mentőbúvár el is hunyt.

A lent rekedteket napok munkájával sikerült kimenekíteni.

Az akkori beszámolók alapján megtanították úszni a gyerekeket, akik így tudtak kijutni, enyhe nyugtatók segítségével, egy légvezetékkel, a sorban előttük és mögöttük egy-egy búvárral.

A most elkészült, A barlang címet viselő könyv - amit Liam Cochrane, az ABC Australia térségi tudósítója írt - azonban egészen máshogy írja le a történteket:

elkábítva, bilincsben húzták ki a lurkókat azért, nehogy ijedtükben levegyék a maszkot, ha út közben magukhoz térnek.

"Egy tapasztalatlan gyermek nem képes végigúszni egy ilyen helyen" - írta a tudósító, aki szerint az életben maradás kulcsa volt, hogy elkábítják a gyerekeket, és leszigetelt maszkokat tesznek rájuk.

További nehézség volt, hogy a maszkok nem voltak eléggé kicsik, így

a műveletet egy közeli uszodában gyakorolták be a búvárok - titokban, három különböző korú gyermekkel:

maszkot tettek rájuk, és arccal lefelé vitték őket a víz alatt azzal az utasítással, hogy maradjanak nyugdton.

A gyermekek nem is tudták, hogy mekkora figyelem irányul rájuk akkor. A mentésben segítő személyek diplomáciai mentességet is kaptak azért, hogy ha valaki meghal, ne kerüljenek a thai igazságszolgáltatás kezébe.

A mentés során minden kamrában ellenőrizték a gyermekek állapotát, így vitték tovább őket - az erős altató hatása ugyanis csak egy óra volt.

A leírás szerint

a gyermekeknek előre őszintén elmondták az egész folyamatot, amit tudomásul is vettek,

tudván, hogy ez az egyetlen esély arra, hogy élve kijussanak. Írattak velük üzeneteket is arra az esetre, ha útközben meghalnak, de a megírt mondatok alapján nem mindenki érezte át ennek a súlyát.

A búvárok beszámolója szerint a legkeményebb pillanat minden egyes mentés esetében az volt, amikor altatás után 30 másodpercre leállt a légzés. Egyéb gondok is akadtak: volt, akit nehéz volt elkábítani, volt, aki mentés közben akadt bele valamibe, és volt, aki a sötétben attól félt, hogy megeszik egymást a bent rekedtek. Három nap alatt azonban mindenkit épségben kihoztak.

A barlangban várakozók sárból és földből sakk-készletet csináltak, így próbálták elverni az időt.

A könyv egyik forrása a focicsapat edzője volt - írja a The Sun című bulvárlap.