A német lapok közül a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung kiemelte, hogy "a brexit-dráma még nem ért véget", de a kilépési megállapodás, illetve a jövőbeli kapcsolatokról szóló politikai megállapodás elfogadásával

lezárult "egy újabb felvonás az izgalmas, de sajnos tragikus színjátékban",

amelynek eddigi fordulatai arra utalnak, hogy "a brexitnek végül csak vesztesei lesznek, a La Manche-csatorna mindkét oldalán".

A liberális Süddeutsche Zeitung hangsúlyozta, hogy "a La Manche-csatorna nem óceán", vagyis Nagy-Britannia és az EU a Brexit után is közel lesz egymáshoz, és meglehet, hogy a britek többsége ismét közeledik majd az EU-hoz.

A tagállamok a tárgyalások során "váratlanul egységesnek és erőseknek bizonyultak", ami kellő "szuverenitást" biztosíthat ahhoz, hogy előmozdítsák ezt a közeledést. Az "EU-nak mindig nyitva kell állnia a britek előtt", akkor is, ha "vendégként" vagy akár "ismét tagként" akarnak kapcsolódni a közösséghez - írta a Süddeutsche Zeitung.

A konzervatív Die Welt hangsúlyozta, hogy

a folyamatnak koránt sincs vége, és három különböző kimenetele lehetséges.

Az egyik az, hogy Theresa May miniszterelnöknek sikerül elfogadtatnia a megállapodást a brit törvényhozás alsóházában. Országa így még évekig szorosan kötődik majd az EU-hoz , de tagsági jogviszony nélkül, vagyis "csatlóssá lefokozott státuszban" tölti el ezt az időszakot.

A második lehetőség, hogy a "keményvonalasoknak sikerül a felkelés May ellen", de vállalniuk kell, hogy hazájuk megállapodás nélkül távozik az EU-ból, ami "káoszt okozna, gazdasági válsággal, tömeges munkanélküliséggel és azzal fenyegetne, hogy a keményen baloldali Jeremy Corbyn átveszi a hatalmat".

A harmadik lehetőség egy újabb népszavazás, ezúttal a "brexit-exit" ügyéről, a kiválási folyamat leállításáról, amelynek révén "a britek és az EU is kezdhetné az egészet elölről" - írta a Die Welt.

Az ABC című, konzervatív spanyol napilap szerint

az elfogadott megállapodás világos példája a "kisebb rossznak",

hiszen az alternatíva egy rendezetlen, törvényes alapokat nélkülöző válás. A szerző hozzátette, hogy az Egyesült Királyságnak soha nem lehet jobb kapcsolata az Európai Unióval annál, mint amit a teljes jogú tagság jelentett.

A lap szerint Spanyolország számára a legnagyobb megszerzett előny az, hogy a britek távozásával az uniónak már nem kell egyenlő távolságot tartania Gibraltár ügyében, mint ahogy tette azt eddig két tagállamának vitájában.

Az El Mundo című liberális napilap amputáláshoz hasonlította Nagy-Britannia távozását, amely az EU-t kevésbé erőssé és befolyásossá teszi a világban. Az uniónak mélyrehatóan meg kell újulnia, vissza kell szereznie lendületét, vissza kell térnie arra az ösvényre, amely a nagyobb integráció és együttműködés európai álma felé vezet, egy mozdonyként működő francia-német tengellyel, és amelyben Spanyolországnak is alapvető szerepet kell játszania - írta a lap, hozzátéve, hogy ezt a lehetőséget az ország vezetőinek ki kell használniuk.

A La Repubblica című olasz napilap azt hangsúlyozta, hogy a megállapodás aláírását követően Theresa May számára még nehezebb lesz a játszma a brit parlamentben. "Most jön a neheze: Európa után Londonnak is igent kell mondania a brexit-szerződésre" - írta lap. Úgy vélte, a britek még sokáig a brexit "varázslatában" fognak élni, amíg rá nem döbbennek arra, hogy az EU-kilépéssel nem előnyt szereztek, hanem "történelmi kárt" okoztak maguknak.

A szintén olasz Corriere della Sera elemzése szerint a brexithez a szigetországba érkező "ellenőrizetlen migráció" vezetett. A napilap B-tervről írt, amellyel Norvégia példájára az Egyesült Királyság az európai gazdasági övezet tagja maradhatna.

Az Il Messaggero című lap a római brit nagykövetet idézte, aki szerint a Nagy-Britanniában tanuló olasz diákok helyzete 2020-ig nem változik. A La Stampának Nagy-Britanniából nyilatkozó olaszok viszont félelmeiknek adtak hangot, hangsúlyozva, hogy a brexit bünteti őket, és attól tartanak, hogy vízumot kell majd kérniük. Az olasz sajtó emlékeztetett, hogy az Egyesült Királyságban mintegy 700 ezer olasz él és dolgozik.

A francia lapok szomorúságuknak és sajnálatuknak adtak hangot kommentárjaikban.

See you soon (Hamarosan találkozunk!) - olvasható angolul a Libération címlapján. "Mi más mondható, amikor két jó barát elválik, letörölve gyorsan egy könnycseppet, hogy elrejtse a bánatot?" - írta a baloldali lap, amely szerint

"furcsa válás, amikor mindkét fél sír".

"Franciaország és Nagy-Britannia több mint egy évszázada barátok, a legszörnyűbb megpróbáltatásokban és a békében is. Négymillió francia és brit döntött úgy, hogy a másiknál él" - emlékezetett a lap, amely úgy vélte, hogy a brexitet támogatók "hazugságok árán kezdeményezték ezt az őrületet, és most a La Manche-csatorna mindkét oldalán mindenki tapasztalja, hogy a kemény Brexit mindkét fél érdekeibe beleütközik". A megállapodással a lap szerint Nagy-Britannia úgy marad bent a közös piacban, hogy olyan szabályokat kell ezentúl betartania, amelyeket nem vitathat meg.

"A szuverenizmus hülyesége: vissza akarták venni az ellenőrzést, és végül többet veszítettek belőle"

- írta a Libération. A konzervatív Le Figaro arra hívta fel a figyelmet, hogy "a neheze most következik", az európai vezetők nem akarták Theresa May feladatát továbbnehezíteni azzal, hogy a dokumentumcsomag esetleges brit parlamenti elutasításáról szóljanak, pedig Brüsszelben mindenki ettől tart, ezért most "a nagy bizonytalanság időszaka következik".

A Hospodárské Noviny című cseh gazdasági és politikai napilap hétfői jegyzetében szintén arról írt, hogy tető alá került ugyan az Európai Unió és Nagy-Britannia megállapodása a szigetország távozásáról a szervezetből, de "az út legnehezebb része még előttünk van".

"A figyelem most a Westminsterre irányul. Az út drámai fináléjára ott fog sor kerülni, de nem biztos, hogy ez lesz a végső aktus" - mutatott rá a tekintélyes cseh lap.

"Amennyiben a brit parlament elutasítja a frissen aláírt megállapodást, az EU és az Egyesült Királyság kapcsolatában káosz keletkezik, amely különösen a gazdasági és a kereskedelmi kapcsolatokat sodorja majd súlyos vészhelyzetbe" - jegyezte meg az újság, amely szerint számos, elsősorban belső brit belpolitikai oka van annak, hogy a jövőbeni "kolosszális problémákat" jelenleg egyáltalán nem lehet kizárni. "Már a népszavazáson feltett kérdés is zavaros volt, mert a brit választóknak nem magyarázták el megfelelő és érthető módon, hogy döntéseiknek milyen következményei lesznek" - írta a cseh lap.

A szintén Hospodárské Noviny című, pozsonyi közéleti-gazdasági napilap úgy vélte, a brexit-szerződést - ha egyáltalán lesz ilyen a végén - bármilyen formában is hagyják jóvá, "még évekig átkozni fogják". Bár most "mindenki a távozóban lévő Albionra figyel", arról sem kellene elfeledkezni, hogy Európára sem az vár, hogy "lenyalja a tejszínhabot a süteményről" - fűzte hozzá a lap.

A szlovák baloldali Pravda úgy fogalmazott: bár a brexit-csúcs után a politikusok többnyire szomorúságuknak adtak hangot a szigetország távozása miatt, a Londonnak küldött üzenet ennél keményebb volt, s arról szólt, hogy az unió az adott körülmények között a legjobbnak tartja a brit miniszterelnökkel kötött megegyezést, s a brit politikusoknak fel kell fogniuk, hogy más megegyezés már nem lesz. A lap szerint ha ezt a szerződést a brit parlament lesöpri az asztalról, nem marad más, csak a megegyezés nélküli távozás.

A szlovén lapok bizalmatlannak mutatkoztak a brexit feltételrendszeréről és a jövőbeni kapcsolatokról szóló megállapodásokkal szemben.

A Vecer című baloldali napilap szerint a megállapodás csak egy minimális közös nevezőn alapul, és "szinte minden részlet nyitva áll". A közös nevező éppen azt teszi lehetővé a tagállamok vezetői számára, hogy mindenki a maga módján értelmezze a megállapodást, és saját aktuális politikai érdekeihez igazítsa - írta a lap, majd hozzátette: "olyan, mint alkudozni a bazárban".

A Delo című, baloldali napilap arról írt: az EU-csúcs valóban történelmi jelentőségű volt, de a brexit körüli bizonytalanság egyértelművé tette, hogy a történetnek még messze nincs vége. "Végéhez közelít a kezdet" - fogalmazott a lap, amelynek cikkírója szerint a tagállamok megőrizték egységüket a tárgyalások során. "A brit illúzió az volt, hogy az unió szétforgácsolódik a tárgyalások folyamatában, és a különböző ajánlatokat arra használják majd fel, hogy a tagországokat egymással szembe állítsák" - írta az újság, mindazonáltal hozzátette: a gyakran bírált brüsszeli bürokratikus gépezet azonban jól működött.

"London stratégiája, hogy megőrizze a tagság előnyeit, miközben lemond a kellemetlen dolgokról, kezdettől fogva kudarcra voltak ítélve" - összegezte a Delo.