Infostart.hu
eur:
367.74
usd:
323.49
bux:
149155.36
2026. szeptember 28. hétfő Vencel
Nyitókép: Pixabay

Megerősítették: "nagyon közel" a brexitmegállapodás

Az Európai Unió és az Egyesült Királyság egyezségének részletein csaknem négymillió alacsony képzettségű brit megélhetése is múlhat. Theresa May brit miniszterelnök mindenesetre keménynek látszik, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke viszont bízik a leendő vámmentességben.

Noha már több mint két év eltelt a brit népszavazás óta, amikor az emberek döntöttek Nagy-Britannia kilépéséről az Európai Unióból, a folyamat máig húzódik. Most azonban - mint a Reuters uniós diplomáciai forrásokra hivatkozva tudósít -

"nagyon közel" kerültek a megállapodáshoz

az Egyesült Királyság kilépésének végső kereteiről. Az ügyben megnyilvánuló európai bizottsági elnök, Jean-Claude Jucker péntek délelőtt Ausztriában egyenesen úgy fogalmazott:

novemberig összejöhet az egyezség.

Ennek hatására a devizapiacon igen megugrott a font euróval szembeni árfolyama.

Mint a Portfolio.hu összeállításában rámutat, az északír-ír határkérdés ügyében engedhettek a felek reményt keltő mértékben.

Az idő mindenesetre sürget, hiszen október és november derekán uniós csúcs lesz, ahol a megállapodás pontos kereteit jóvá kellene hagyni, ezt követően indulhatnak a szükséges parlamenti procedúrák ahhoz, hogy a brit kilépés jövő év márciusában valósággá válhasson.

Ezzel párhuzamosan már a kilépést követő EU-Egyesült Királyság kapcsolatrendszer részletein is dolgozniuk kell a feleknek.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke hosszú távon egy teljesen vámmentes szabadkereskedelmi együttműködést is elképzelhetőnek tart.

Ha azonban a megvalósult brexit után vámok terhelnék a felek kereskedelmét, vagyis a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere alapján működne tovább,

3,7 millió alacsony képesítésű ipari munkás - a brit munkavállalók 14 százaléka - járna igen rosszul.

Részletekbe menve független londoni elemzők arra mutatnak rá, például

a járműalkatrészekre 4,5, az autókra 10, egyes brit agráripari termékekre pedig akár 30-50 százalékos vámot is kivethetne az EU.

A brexittel járó kereskedelmi akadályok különösen jelentősen sújtanák például a különböző nyersanyag-feldolgozó vagy gépkezelő munkaköröket.

Hogy a britek mire számíthatnak, arra nézve a konzervatív brit miniszterelnök, Theresa May pártkongresszusi beszéde lehetne irányadó, ő úgy fogalmazott:

Nagy-Britannia megállapodásra törekszik az EU-val a feltételrendszerről, "de nem bármilyen áron", és nem fél attól sem, hogy netán egyezség nélkül kell szakítani.

A WTO-szabályok alapján folytatódó kereskedelem várható súlyos hatásaira az üzleti szektor minden bizonnyal felhívta már a brit kormányfő figyelmét. Egyik veszély például az Airbus repülőgépgyártó óriás távozása a szigetországból, ami azonnal körülbelül 100 ezerrel növelné a munkanélküliek számát. A távirati iroda összeállításában a Jaguar Land Rover luxusautó-konzorcium várható 1,2 milliárd fontnyi (0,44 billió forint) többletköltségéről is szó esik a vámmentesség meghiúsulása esetén, ami akár a cég létét is veszélybe sodorhatja.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter napirend előtt a parlamentben a mentelmi jogok kiadása és Seszták Miklós őrizetbe vétele után

Hankó Balázs átadta a magyar kultúra kasszáját a Fidesznek és Fidesz-közeli celebeknek, és szétosztották maguk között. Seszták Miklós volt miniszter sokmilliárd forint kenőpénzt kapott. Az ilyen ügyek miatt kulcsfontosságú, ki lesz a legfőbb ügyész – mondta Magyar Péter kormányfő az Országgyűlésben, immár saját mentelmi joga felfüggesztettségének tudatában.
inforadio
ARÉNA
2026.09.29. kedd, 18:00
Cseh Gergő Bendegúz
történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója
A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

Az elmúlt évek hazai beruházáspolitikai gyakorlatát elemző cikksorozatunk első részében azt vizsgáltuk, miért van szükség beruházáspolitikai fordulatra, és milyen elvek mentén érdemes kialakítani az új kereteket. Ebben a cikkben a köz- és magánszféra együttműködésének hazai gyakorlatát vizsgáljuk városfejlesztési nézőpontból. Bemutatjuk, hogyan változott a köz- és magánszféra szerepe a kétezres évektől napjainkig, és milyen eredményekhez vezettek az eltérő fejlesztési modellek. Ehhez számos esetben konkrét hazai beruházások, fejlesztések példáit hívjuk segítségül. Az összkép vegyes, a diagnózis azonban egyértelmű: Magyarországon nem alakult ki az a városfejlesztési gyakorlat, amelyben a közszféra a szabályozás mellett előkészíti a fejlesztéseket, és ezzel ösztönzi, illetve formálja a piacot. Ennek hiányában a magánfejlesztések sok esetben összefüggő városrészek helyett zárt lakóparkokat hoztak létre, miközben az állami források jelentős része komplex területfejlesztések előmozdítása helyett egyedi nagyberuházásokra jutott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×