Infostart.hu
eur:
367.74
usd:
323.49
bux:
149155.36
2026. szeptember 28. hétfő Vencel
Birmingham, 2018. szeptember 30.Theresa May brit miniszterelnök a kormányzó brit Konzervatív Párt Birminghamben kezdődő éves kongresszusának első napján Birminghamben 2018. szeptember 30-án. (MTI/EPA/Neil Hall)
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Theresa May: a jövő a kezünkben van

Tavaly ilyenkor rosszul sikerült Theresa May brit miniszterelnök záró nagybeszéde a Konzervatív Párt éves konferenciáján: köhögőrohamokat kapott, mögötte ledőlt a díszlet és a pódiumhoz a munkaviszonyt megszüntető nyomtatvány egy példányával szaladt ki egy férfi. Szerdán incidensmentes volt a pártelnöki szónoklat.

Theresa May az Abba együttes Dancing Queen című dalának ritmusára lépdelt fel az emelvényre.

A beszéd elsősorban a brexitről szólt. A miniszterelnök részadatok bőséges felsorolásával igyekezett bizonyítani, hogy a kilépési tárgyalások jó ütemben haladnak London és Brüsszel között. Újabb brit népszavazásra semmiképp nincs szükség a brexit létjogosultságáról.

"Szép jövő elé nézünk"

- hangsúlyozta Theresa May.

Mindez arra is szolgált, hogy ellensúlyozza a volt külügyminiszter, a pártvezetői székére pályázó Boris Johnson előző napi támadását. Johnson a konferenciaépület egy másik nagytermében, ezerötszáz főnyi hallgatóság előtt nevezte Theresa May brexit-kilépési tervezetét "elhibázott tákolmánynak", amely "Nagy-Britanniát megszégyeníti". Helyére a saját úgynevezett Szuper Kanada-tervét tartja megfelelőnek. Ez a Kanadával kötött gazdasági egyezmény mintájára készült.

Theresa May beszédében

a Kanada-terv alkalmatlanságát bizonygatta,

egyben jelentéktelennek nevezve a Munkáspárt politikáját is, utalva az ellenzéki párt múlt heti éves konferenciáján Jeremy Corbyn pártvezető által elmondottakra.

Mi következhet a brexit után? Új lehetőségeket kell megragadni, de jóllehet, az Egyesült Királyság elhagyja az uniót, továbbra is Európa szerves része marad, szoros kapcsolatban a földrész országaival.

A nehezen megoldható probléma a Nagy-Britanniához tartozó Észak-Írország és az Ír Köztársaság között húzódó határ státusza. Semmiképp sem megengedhető, hogy "kemény határ" jöjjön létre - hangsúlyozta Theresa May.

A beszéd után rádió- és laptudósítók kérdéseket tehettek fel a miniszterelnöknek. Egyikük emlékeztetett arra, hogy Theresa May korábban többször mondotta azt, hogy a "rossz London-Brüsszel megállapodásnál a semmilyen megoldás is jobb." A miniszterelnök azt válaszolta, hogy véleménye - mint beszéde elején is említette – most az, hogy

"egy prefekt megoldás álma vezethet a megállapodás kudarcához."

De Nagy-Britannia megállapodás esetleges hiánya esetén is kilép.

A pártkonferencia előző napján volt szó arról, hogy a brexit miatt változik a bevándorlás jellege. A kormány korábban arra tett ígéretet, hogy évente százezernél több bevándorlót nem fogad be. Ezt a Kelet- és Kelet-Közép Európai munkaerő beözönlése miatt sem lehetett betartani. A brexit után Nagy-Britanniának módjában lesz szelektálni a bevándorlókat, s a hatóságok segédmunkások, meg pincérek, takarítónők és betegápolók helyett inkább szakemberek letelepedését támogatnák.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter napirend előtt a parlamentben a mentelmi jogok kiadása és Seszták Miklós őrizetbe vétele után

Hankó Balázs átadta a magyar kultúra kasszáját a Fidesznek és Fidesz-közeli celebeknek, és szétosztották maguk között. Seszták Miklós volt miniszter sokmilliárd forint kenőpénzt kapott. Az ilyen ügyek miatt kulcsfontosságú, ki lesz a legfőbb ügyész – mondta Magyar Péter kormányfő az Országgyűlésben, immár saját mentelmi joga felfüggesztettségének tudatában.
inforadio
ARÉNA
2026.09.29. kedd, 18:00
Cseh Gergő Bendegúz
történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója
A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

Az elmúlt évek hazai beruházáspolitikai gyakorlatát elemző cikksorozatunk első részében azt vizsgáltuk, miért van szükség beruházáspolitikai fordulatra, és milyen elvek mentén érdemes kialakítani az új kereteket. Ebben a cikkben a köz- és magánszféra együttműködésének hazai gyakorlatát vizsgáljuk városfejlesztési nézőpontból. Bemutatjuk, hogyan változott a köz- és magánszféra szerepe a kétezres évektől napjainkig, és milyen eredményekhez vezettek az eltérő fejlesztési modellek. Ehhez számos esetben konkrét hazai beruházások, fejlesztések példáit hívjuk segítségül. Az összkép vegyes, a diagnózis azonban egyértelmű: Magyarországon nem alakult ki az a városfejlesztési gyakorlat, amelyben a közszféra a szabályozás mellett előkészíti a fejlesztéseket, és ezzel ösztönzi, illetve formálja a piacot. Ennek hiányában a magánfejlesztések sok esetben összefüggő városrészek helyett zárt lakóparkokat hoztak létre, miközben az állami források jelentős része komplex területfejlesztések előmozdítása helyett egyedi nagyberuházásokra jutott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×