Infostart.hu
eur:
385.73
usd:
331.98
bux:
120779.31
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Kirchdorf am Inn, 2018. július 18.Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök felkeres egy ellenörző állomást a német-osztrák határ bajor oldalán, Kirchdorf am Innben 2018. július 18-án. A bajor határrendőrséget 2018-ban állították fel, hogy a német szövetségi rendőrséggel karöltve bűnözőket keressen a tartomány határtérségében. (MTI/EPA/Andreas Schaad)
Nyitókép: MTI/EPA/Andreas Schaad

Kiss J. László: megdőlhet a CSU több évtizedes dominanciája Bajorországban

Megdőlhet a bajor Keresztényszociális Unió, a CSU több évtizedes dominanciája októberben, amikor tartományi választások lesznek Bajorországban. Minderről a Corvinus Egyetem tanára, Kiss J. László beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában.

A néppártok gyengülése és térvesztése a Keresztényszociális Unió-t (CSU) és a Kereszténydemokrata Uniót (CDU) is érinti, a Német Szociáldemokrata Párt, az SPD pedig néppárti jellegét is elveszti – elemezte a helyzetet a Corvinus Egyetem tanára. Kiss J. László szerint a

CSU állampárttá vált, így abszolút többségre nem számíthat.

„A néppártok meggyengülésével a hagyományos környezet megváltozik. Például a vallás szerepe: aki katolikus volt, a CSU-ra adta a szavazatát. A lakosság számának a megváltozása, a tradicionális kötödések megszűnése a CSU kiváltságos szerepét megszüntette, azzal kell számolnunk, hogy

nem lesz abszolút többsége, következésképp Markus Söder bajor miniszterelnöknek koalíciós partnert kell választani.

A CSU nem tud egyedül kormányozni, a pártnak ez egy komoly fejtörést okoz, hogy milyen koalíciós partnert válasszon, hisz ez új helyzetet jelentene, a CSU nem igen került ilyen helyzetbe. Itt is paradigmaváltás következhet be, és

a CSU hanyatlása is megfigyelhető, ez nem egy visszafordítható folyamat. Úgy tűnik, hogy a néppártok gyengülése, lebomlása megnehezíti a többségalkotást is.

Ebben a helyzetben az az új, hogy a többséghez legalább három párt kell” - vélte a Corvinus Egyetem tanára.

Weber esélyei

Kiss J. László beszélt Manfred Weber esélyeiről is, mivel az Európai Néppárt frakcióvezetője pályázik a szervezet legmagasabb tisztségére, az Európai Bizottság elnökségére. A hivatalt jelenleg betöltő luxemburgi Jean-Claude Juncker jövőre nem kívánja jelöltetni magát.

Kiss J. László elmondta: Weber „érdekes módon a CSU-hoz tartozik, de

a Seehofer-Merkel vitában inkább Merkelt támogatta, és a jelenlegi miniszterelnökkel, Markus Söderrel szemben komoly fenntartásai vannak, kettőjük között komoly konfliktus van, így Merkel őt támogatja.

Manfred Weber a maga módján, ahogy nyilatkozta, hídépítő akar lenni, elsősorban az európai Néppártról van szó, jó viszonyt ápol a Fidesszel is, tehát a Néppárt elég széles spektrumot foglal magába, mindegyik irányba nagyon jó személyi kapcsolatai vannak, tehát egy integrált pártot tud életben tartani. Attól függ, hogy csúcsjelölt lesz-e, hogy a Néppárt lesz-e a legerősebb” - latolgatott Kiss J. László.

A Kereszténydemokrata Párt támogatásáról biztosította Manfred Weber jelölését. A párt szerint ugyanis a bajor politikus az uniós tagállamok közötti megosztottság áthidalásán fáradozik.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Napelemes pályázat: február 2-től lehet jelentkezni, kijöttek a részletek

Napelemes pályázat: február 2-től lehet jelentkezni, kijöttek a részletek

A kormány honlapján kijöttek a pályázat részletei: minden, már napelemmel rendelkező, vagy annak telepítését vállaló család 2,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatást kaphat energiatároló rendszerek telepítésére. Egy két és fél oldalas formanyomtatványt kell kitölteni, a pályázatot február 2-től lehet benyújtani.

A dánok és grönlandiak elkerülték a „Zelenszkij-pillanatot”

Ahogy várható volt, nem sikerült közelíteni az álláspontokat Grönland, Dánia és az Egyesült Államok között a sziget jövőjéről szóló, radikális amerikai igények kérdésében. A dán külügyek vezetője közölte: „alapvető ellentét” van a felek között, miközben a NATO fokozza katonai jelenlétét a térségben.
Esik az olaj, esik az arany, megy tovább a Mol - Mi történik a tőzsdéken?

Esik az olaj, esik az arany, megy tovább a Mol - Mi történik a tőzsdéken?

Eséssel zártak tegnap az amerikai tőzsdék, ez már zsinórban a második olyan kereskedési nap volt, amikor mindhárom vezető amerikai index mínuszban fejezte napot. A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Az amerikai esést lekövetve az ázsiai piacokon ugyancsak negatív elmozdulások voltak jellemzők, viszont Európában pozitívabb a kép. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×