eur:
410.85
usd:
391.82
bux:
0
2024. november 22. péntek Cecília
Kirchdorf am Inn, 2018. július 18.Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök felkeres egy ellenörző állomást a német-osztrák határ bajor oldalán, Kirchdorf am Innben 2018. július 18-án. A bajor határrendőrséget 2018-ban állították fel, hogy a német szövetségi rendőrséggel karöltve bűnözőket keressen a tartomány határtérségében. (MTI/EPA/Andreas Schaad)
Nyitókép: MTI/EPA/Andreas Schaad

Kiss J. László: megdőlhet a CSU több évtizedes dominanciája Bajorországban

Megdőlhet a bajor Keresztényszociális Unió, a CSU több évtizedes dominanciája októberben, amikor tartományi választások lesznek Bajorországban. Minderről a Corvinus Egyetem tanára, Kiss J. László beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában.

A néppártok gyengülése és térvesztése a Keresztényszociális Unió-t (CSU) és a Kereszténydemokrata Uniót (CDU) is érinti, a Német Szociáldemokrata Párt, az SPD pedig néppárti jellegét is elveszti – elemezte a helyzetet a Corvinus Egyetem tanára. Kiss J. László szerint a

CSU állampárttá vált, így abszolút többségre nem számíthat.

„A néppártok meggyengülésével a hagyományos környezet megváltozik. Például a vallás szerepe: aki katolikus volt, a CSU-ra adta a szavazatát. A lakosság számának a megváltozása, a tradicionális kötödések megszűnése a CSU kiváltságos szerepét megszüntette, azzal kell számolnunk, hogy

nem lesz abszolút többsége, következésképp Markus Söder bajor miniszterelnöknek koalíciós partnert kell választani.

A CSU nem tud egyedül kormányozni, a pártnak ez egy komoly fejtörést okoz, hogy milyen koalíciós partnert válasszon, hisz ez új helyzetet jelentene, a CSU nem igen került ilyen helyzetbe. Itt is paradigmaváltás következhet be, és

a CSU hanyatlása is megfigyelhető, ez nem egy visszafordítható folyamat. Úgy tűnik, hogy a néppártok gyengülése, lebomlása megnehezíti a többségalkotást is.

Ebben a helyzetben az az új, hogy a többséghez legalább három párt kell” - vélte a Corvinus Egyetem tanára.

Weber esélyei

Kiss J. László beszélt Manfred Weber esélyeiről is, mivel az Európai Néppárt frakcióvezetője pályázik a szervezet legmagasabb tisztségére, az Európai Bizottság elnökségére. A hivatalt jelenleg betöltő luxemburgi Jean-Claude Juncker jövőre nem kívánja jelöltetni magát.

Kiss J. László elmondta: Weber „érdekes módon a CSU-hoz tartozik, de

a Seehofer-Merkel vitában inkább Merkelt támogatta, és a jelenlegi miniszterelnökkel, Markus Söderrel szemben komoly fenntartásai vannak, kettőjük között komoly konfliktus van, így Merkel őt támogatja.

Manfred Weber a maga módján, ahogy nyilatkozta, hídépítő akar lenni, elsősorban az európai Néppártról van szó, jó viszonyt ápol a Fidesszel is, tehát a Néppárt elég széles spektrumot foglal magába, mindegyik irányba nagyon jó személyi kapcsolatai vannak, tehát egy integrált pártot tud életben tartani. Attól függ, hogy csúcsjelölt lesz-e, hogy a Néppárt lesz-e a legerősebb” - latolgatott Kiss J. László.

A Kereszténydemokrata Párt támogatásáról biztosította Manfred Weber jelölését. A párt szerint ugyanis a bajor politikus az uniós tagállamok közötti megosztottság áthidalásán fáradozik.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor a 3 éves béremelkedési program filozófiai hátterével is előállt

Orbán Viktor a 3 éves béremelkedési program filozófiai hátterével is előállt

A miniszterelnök pénteki terjedelmes interjújában tett bejelentést a csütörtökön ismertté vált megállapodás hátteréről a munkaadók és a munkavállalók között. Arról is beszélt, hogy a háború két legveszélyesebb hónapja következik. Közölte, meg fogja hívni Magyarországra a Nemzetközi Büntetőbíróság által üldözött Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×