A rendkívül kiszolgáltatott gyerekeknek hosszú munkaidőt kell elviselniük egészségtelen környezetben, olyan munkahelyeken, mint a Kamerunban és a Közép-afrikai Köztársaságban található arany- és koltánbányák, a Kínában és Pakisztánban található gyapotföldek, a bangladesi és törökországi textilgyárak, a Brazíliában és Indiában található szeméttelepek és a Fülöp-szigetek vagy Togo azon háztartásaiban, ahol bejáróként dolgoztatják őket - írta Suárez Pertierra.

Ezek a gyerekek az erőszak számos formáját kénytelenek elviselni, teljesen védtelenül, cserébe a csekély fizetésért, amellyel kénytelenek hozzájárulni családjuk megélhetéséhez - mondta a spanyol UNICEF-bizottság elnöke. A dolgozó gyerek nem járhat iskolába, a vegyszerekkel való érintkezés, a higiénia hiánya, a nem megfelelő táplálkozás és a túlzott erőkifejtés miatt egészségi problémáknak van kitéve, védtelen az elszigetelődéssel, a visszaélésekkel, valamint a szóbeli, fizikai vagy szexuális erőszakkal szemben.

Minden ilyen esetben súlyosan megsértik az olyan jogokat, mint például az oktatáshoz, a játékhoz, az egészséghez, a védelemhez való jog:

végső soron megfosztjuk ezeket a gyerekeket attól a jogtól, hogy gyerekek lehessenek - fogalmazott Suárez Pertierra.

Az UNICEF spanyol bizottságának elnöke azonban elismerte, hogy jelentős előrelépéseket is sikerült elérni 2000 óta, amikor még több mint kétszer annyi gyerek végzett veszélyes munkát, mint jelenleg. A haladás ugyanakkor "nagyon lassú, ha teljesíteni akarjuk a fenntartható fejlődési céloknak azt a pontját, amelynek értelmében 2025-ig felszámoljuk a gyerekmunkát" - mondta.